Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-06 / 18. szám
70. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1923. esperes. 23-án (szerdán) délután : 5—6-ig: A kálvinizmus tisztánlátásának fontossága nemzeti életünk újjáépítése szempontjából. Előadás. Tartja dr. Sebestyén Jenő budapesti theol. tanár. 6—727-ig: Hozzászólás. V27-kor, ugyanott, evangélizáló estély külön programm szerint, melynek főpontja dr. Ravasz László püspök előadása lesz. 24-én (csütörtökön) délelőtt. 9—1/210-ig: Áhitat. Tartja Medgyasszay Vince esperes. 7210““ 74ll-ig: A belső egyházépítő munkák fontossága nemzetünk újjáépítésében. Előadás. Tartja Szabó Zsigmond lelkész. 7*11—V411-ig: Hozzászólás. S/411 —1/a12-ig: A kálvinizmus nemzetépítő munkájának belső akadályai. Előadás. Tartja dr. Vass Vince pápai theol. tanár. 7212—12-ig: Hozzászólás. 12—1/41-ig: Szünet. 741 — 1-ig: A kálvinizmus nemzetépítő munkájának külső akadályai. Előadás. Tartja Czeglédy Sándor lelkész, t. esperes. 1—:1/a2-ig: Hozzászólás. xlfl-kox: Befejező ima. Tartja Miklós Géza lelkész. Részvételi díj 100 korona, mely a jelentkezéssel egyidejűleg, május 13-ig a ref. lelkészi hivatalhoz beküldendő. Szállásról gondoskodik a rendező-bizottság, ha a résztvevő május 13-ig jelenti, hogy magánháznál vagy vendéglőben kíván elszállásolást. KÖNYVISMERTETÉS. „Szoros kapu, keskeny út.“ Czeglédy Sándornétól. — Úgy érzi az ember, mikor ezt a kis elmélkedések és imádságok könyvét olvassa, mint mikor hirtelen tiszta forrás buzog fel és buzog, buzog szüntelenül tiszta bő vizével, egyforma erővel. Mikor pedig a könyvet letesszük, mintha pár lépéssel odább a forrástól megállanánk s a felbuzgóit érzések árjában hangzanék tovább az a nyugodt, csendes, szelíd hang, mely az egész műnek alaptónusa. Egy mély, Istenben elrejtett élet bizonyságtétele ez a könyv, melynek épen azért megvan az a hatása, hogy minket is elszakít a nyugtalan és háborgó élet zajától, s odatereli figyelmünket az élet nagy értéke és az örökkévaló eszmék világa felé. Odavezet az örök értékek örök forrásához: ra Jézus Krisztushoz, s megláttatja velünk Ő benne, Ő általa a véghetetlen Atya szeretetének kiapadhatatlan forrását. Megláttatja az Isten nélküli élet tökéletlenségét, értéktelenségét, megérteti az emberi élet boldogságának egyetlen feltételét, a Jézus Krisztusban való újjászületés és a benne való lelki növekedés szükségességét. Ma, mikor társadalmi életürjk oly anyagias, oly felületes, az egyéni élet oly anyagias, alacsony indulatok és vágyak között vergődő, jóleső érzés tölti el lelkünket, hogy olykor a tisztább világ húrjai is megpendülnek s kiragadnak minket is ebből a sivár világból. Meglátszik a könyv tartalmának már a beosztásán az a gondosság, mely az egész müvet jellemzi. A női lélek legfontosabb alaptétele a hit és vallás kérdésével kezdődik s az elmélkedések különböző pontjai: A Bibliáról, Jellemképzés, A nő a családban, Munka, Boldogságról, mind a női hivatás legfontosabb oldalait domborítják ki, átszőve a szerző mélyen átérzett hitével és komoly meggyőződésével. A gondolatokban pedig leszürődve adja a hivő lélek éveken át szerzett tapasztalatainak kikristályosodott drágaköveit. Az imák kiterjednek mindazon körülményekre, melyek egy fiatal leány életében felmerülnek, életharcra megerősítenek, s az ifjú élet ifjú szépségét tisztábbá, nemesebbé, fenköltebbé, s ez által még vonzóbbá teszik. Ma, lezüllött erkölcsiségünk közepeit, sokszor felületes és minden erkölcsi súly nélküli leánynevelésünk idején igen nagy szolgálatot tett szerző azoknak az anyáknak, kik aggódó szeretettel irányítják gyermekeik nevelését s mindazon fiatal leányoknak, akik komolyan óhajtanak igazán „szépek“ lenni. Melegen ajánljuk protestáns szülők figyelmébe, mint igen értékes és. kedves ajándéknak valót leányaik számára. Megrendelhető Kis Tivadarnál Pápán. Ára 500 korona. A Belsősomogyi Református Egyesület Szabó Bálint egyházi titkár szerkesztésében tartalmas évkönyvet adott ki az 1922-ik évről. A füzet közli többek között Usák Aladár tanulmányszámba menő programmbeszédét, a megalakulás alkalmávál felvett jegyzőkönyvet és az egyesület alapszabályait. Nagy örömmel látjuk, hogy somogyi atyánkfiái az eke szarvára tették kezüket. Isten áldása bizonyára nem marad el munkájukról. Az elszakított területekről jutott a kezünkbe Csekes Béla dunaradványi lelkész ügyes _ munkája: Reformátusok. (Komárom, 1922. 48 1. Ára 6 K.) Ismerteti gyülekezete viszontagságos történetét, majd általában a református egyházról, annak keletkezéséről szól. • Szintén Komáromból kaptuk Vargha Sándor komáromi lelkész müvét: Emlékkönyv a komáromi ref. egyháznak az 1914. évben kitört világháborúban áldozatul esett hősi halottjai emléktáblájának leleplezéséről (Komárom, 1923. 71 1.). A szomorú, de egyúttal felemelő tanúságokat hirdető emléktáblát 1922 dec. 3-án leplezték le. Az alkalmi beszédet Marosa Sándor alistáli lelkész mondotta, Vágó Ede nemeshodosi lelkész imádkozott, Vargha Sándor lelkész az emlékmű keletkezésének történetét ismertette. Az emlékmű 12500 cseh koronába került. Az ünnepélyt dr. Gaál Gyula főgondnok, az ifj. egyesület elnöke zárta be. A füzet összesen 91 hősi halott adatait tartalmazza. Ugyancsak a megszállott területre száll el gondolatunk, amikor Czinke István püspök: A mi hitünk és életünk cimü konfirmációi kátéját kezünkbe veszszük. A füzet Kókai Lajosnál Budapesten jelent meg (bizonyára 1923-ban és nem 1903-ban, mint a címlapon olvassuk!) A káté a következő főbb tárgyak körül összpontosítja mondani valóit: az Atyáról és munkáiról. A Fiúról és megváltó munkájáról. Á Szentlélekről és idvezítő munkájáról. Az anyaszentegyházról. Az örökéletről. Ára 40 K. A 15. lapon olvasható kérdés: hol vették magokat ezek a felekezetek ? bizonyára elnézésből kerülhetett csak bele a kitűnő tollú iró művébe. A közelgő ünnepek alkalmából felhívjuk olvasóink figyelmét Bereczky Albert és Tildy Zoltán Krisztus győz! cim alatt megjelent beszédkötetére. A pünkösdi beszédek különösen sikerültek. A mű megrendelhető Tahitótfaluban a ref. lelkészi hivatalnál.
