Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-07 / 1. szám
4. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1923. kát, ismertetvén az Egyesület múltját, jelenét, célját, továbbá a rajztanár feladatát s a rajztanítás hivatását. — Elnöki zárószó után az egybegyűltek nagy érdeklődéssel nézték végig a pápai ref. egyház nagy műértékü Úrasztal-terítöit, majd ismét a főiskola épületébe vonulván, ott a Tört. Phil, és Régiságárt tekintették meg, rövid ideig a főiskolai könyvtárban tartózkodtak, honnét a köztartás helyiségébe menvén, ott barátságos, Ízletes ebéd várta az 50 főnyi társaságot. A vendégek a délutáni gyorssal távoztak városunkból, hol — mint az ebédnél elhangzott pohárköszöntőkből is kitűnt — igen kedves és feledhetlen órákat töltöttek. — Úgy az Egyesület, mint a helyi intéző-bizottság részéről hálás köszönet illeti főtiszteletü és rnéltóságos Németh István püspök urat, ki a vándorgyűlés céljait ismervén, a rajztanítás nagy nemzeti kulturális jelentőségét méltányolván, kegyes volt úgy az intézet helyiségeit, a köztartás termét s a dísztermet, valamint megtekintésre a nagyértékü Baldácsy-gyüjteményt rendelkezésre bocsátani, úgyszintén Faragó János főgimn. igazgató, c. főigazgató úrnak, Kristóffy Gyuia gazdasági tanácselnök úrnak és Fejes Zsigmond tanár, köztartásfelügyelő úrnak is, nemkülönben Kis József ref. esperes úrnak is hálás köszönet az Egyesület és helyi bizottság részéről sok-sok szívességeikért 1 Az eltávozott kitűnő vendégeket pedig kérjük, gondoljanak mindig szives barátsággal Pápára s ref. kollégiumunkra! VEGYESEK. — Az egyházkerület! beímissziót bizottságot Püspök űr 1923 január 23-án d. e. 9 órára Pápára hívta össze. A gyűlés tárgya lesz a Szabályrendelet végleges megállapítása és a további teendők megbeszélése. — Külföldi ösztöndíj. A holland szigorú református egyház Antal Gyula oki. s. lelkésznek, főiskolánk volt derék növendékének ösztöndíjat szavazott meg a kampeni ref. theologián. Antal Gyula már kint is van Kampenben. — A ref. theologiai tanárok december 28-án Budapesten tartották az egyetemes konvent által elrendelt országos konferenciájukat. Debreczenből jelen voltak dr. Erdős Károly lelkészképző-intézeti igazgató, Csikesz Sándor, Pápáról Csizmadia Lajos igazgató, Pongrácz József, Tóth Lajos, dr. Vass Vince, Sárospatakról Harsányi István dékán, Marton János, Nagy Béla theol. tanárok és a konferenciát rendező budapesti theologia tanári kara teljes számban dr. Kováts J. István* igazgató vezetésével. A konferencia az előző évben elkészített theologiai tanterv kiegészítéséül foglalkozott a theologus/zeve/és fontos kérdésével, erre vonatkozólag az egyes theologiák által előterjesztett kívánalmakat Marton János, az egyetemes tanügyi bizottság theologiai szakelőadója foglalta össze a konvent elé terjesztendő javaslat alakjában. A memorandum hangsúlyozza a helyes szellemben vezetett internátusi nevelést, mely egyrészről jobban biztosítaná a theologus ifjak valláserkölcsi nevelését, másrészről több alkalom nyílnék benne a társadalmi jó modor elsajátítására. Tárgyalta még a konferencia a theologiai tankönyvek kérdését is, ennek előkészítésével az egyes szakok tanárai bízattak meg a jövő évi, Sárospatakon tartandó konferenciára. — Adományok. Egy magát megnevezni nem kívánó városhidvégi református egyháztag 5000 K-t bocsátott a theologiai tanári kar rendelkezésére a tanári kar által megállapítandó célra. Jezerniczky Dániel mezőcsokonyai ref. lelkész 500 K-t, Halka Sándor erdőcsokonyai ref. lelkész 400 K-t adományoztak a Theologiai Önképzőkörnek pályadíjakra. Fogadják a nemesszivü adakozók e helyen is a theologiai akadémia hálás köszönetét, példájuk pedig buzdítson másokat is cselekvésre! — Az erdélyiek a felekezeti iskolákért. Az erdélyi ref. egyházkerület püspöke Marosvásárhelyen nagy beszédet mondott a református iskolákról. Többek között ezt mondotta: Hangsúlyoznunk kell, hogy mi már a magyar kormányzat alatt is elégedetlenek voltunk az állami iskolával, amely a papot és tanítót elválasztotta és ellentétbe állította s a nép lelkét megosztotta egy egyházi, valláserkölcsi és egy interconfessionalis, vallástalan kuitureszmény között. Mi soha többé meg nem elégedhetünk az állami iskolával, mert tapasztaltuk, hogy a Jézustól elforduló kultúra a világ megnyeréséért megrontotta a népei. A kereszt eszménye nélkül csak önzés és jogtiprás lehetséges és a „vae victis!“ érvényesítése. Mi ez ellen tiltakozunk. A jézusi eszményt szolgálva, valláserkölcsi alapon akarunk nevelni és kultúrát teremteni. Az állami iskolából kikerülő gyermekekkel, akik nem tudnak zsoltárt énekelni, akik csak két sablonos imádságot tudnak: a tanítás előttit és utánit, akik csak heti két vallásórán találkoznak egyházukkal, eszményünket meg nem valósíthatjuk, mert az ilyen lelkek üresek, puszták, anyaszentegyházért nem lelkesedők, minthogy ezekért imádkozni nem tanultak. Rendületlen meggyőződésünk, hogy vagy az egyház által maradunk meg, vagy elpusztulunk. HIVATALOS RÉSZ. Pályázat. A komáromujvárosi református gyülekezet pályázatot hirdet újonnan szervezett II. sz. tanítói és III. sz. tanítónői áTlásokra. Javadalmazás törvényes; részben az egyháztól, részben az államtól. A II. sz. állásra csak kántori teendőkben jártasok pályázhatnak. Az egyházépitő munkában való részvétel megkivántatik. Kommün alatti magatartás egyházi és hatósági bizonyítványokkal igazolandó. Belmisziói munkában képzettek és jártasok, B) listások és menekültek előnyben részesülnek. Pályázati határidő: 1923 január 7. Kérvények a tatai egyházmegye esperesi hivatalához Szomód intézendők. Állás a választás után azonnal elfoglalandó. Mikos Lajos iskolaszéki elnök. Pápa, 1923. Főiskolai könyvnyomda.
