Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-11-18 / 46. szám
1923. BELMISSZIÓ. 47. oldal. A szülök és tanítók érintkezésének többféle módja lehetséges, pl. 1. a negyedévi szülői értesítés. 2. A tanító felkeresi a szülőket otthonukban legalább negyedévenként egyszer. 3. A szülők keresik fel a vasárnapi iskolát negyedévenként legalább egyszer. 4. A szülők és tanítók közös értekezlete havonkint vagy negyedévenkint. 5. A szülők rendszeresen látogatják a vasárnapi iskolát. 1. Ha csak a negyedévenkénti értesítés az egyedüli módja annak, hogy a szülőkkel közöljük a vasárnapi iskola egyes osztályai által végzett anyagot és itt körvonalazhatjuk a rájuk váró munkát gyermekeik jellemének kifejlesztésére: akkor ezt a módot feltétlenül föl kell használnunk. Legyen ez az értesítés: rövid, udvarias, világos, emelkedett szellemű. Tartalma pedig legyen: a gyermek által végzett munka a lefolyt negyedévben — és a következő negyedévben végzendő munka és a szülők felkérése a segítségre. Minden egyes értesítés egyéni legyen — folyton szem előtt tartván azt a gyermeket, akinek a szüleit értesítjük. 2. Ha pedig a szülőkkel való érintkezésnek egyedüli módja azok meglátogatása, a tanító részére a következő szabályt állíthatjuk fel: Menjen olyankor, amikor mind az apa, mind az anya otthon van. Ez elérhető az által, ha előre kitűzi látogatása idejét. Közölje velük, amit a gyermekük felől szükségesnek Iát elmondani és hogy mily irányban kéri segítségüket. A szülőkkel való beszélgetés tárgya lehet: hogy a gyermek rendesen járjon iskolába ; az otthoni munka értéke; a vasárnapi iskola jelentősége; a netán rendezendő ünnepély; a gyermek támogatása, hogy a megismert igazság szerint éljen. Vagy pedig: a gyermek valamely jellemvonása, avagy fogyatkozása; miként vélik, hogy segíthetik a lelkészt és a vasárnapi iskolai tanítókat gyermekük vallásosságának fejlesztésében ; milyen hatása van a gyermekre a vasárnapi iskolának; a gyermek adakozásáról. A következő negyedévre vonatkozólag beszélhet arról: hogy a gyermeket pontosan járassák a vasárnapi iskolába; ha beteg, jelentsék; olvassák fel a gyermek előtt, vagy a gyermekkel olvastassák el a leckét, — illetőleg a bibliai történetet; buzdítsák a házi feladat, vagy munka elvégzésére; mondassák el vele a már megtanult vallásos igazságokat; mondjanak el neki bibliai történeteket; énekeljenek vele; segítsék bizalommal imádkozni; neveljék engedelmesnek, őszintének, bátornak és tisztelettudónak. Nem szükség kiemelni, hogy az Ő nevében és szellemében végzett minden ily látogatás nagyjelentőségű úgy a gyermekre, mint a tanítóra nézve, de a szülőkre nézve is. 3. Ha viszont a szülőkkel való érintkezésre egyedüli alkalom az, midőn azok a vasárnapi iskolát felkeresik: úgy ez alkalommal kell megtenni a föntebbi közléseket. Meg kell nekik magyarázni a folyó munkát és azután felkérni őket a közreműködésre s az irányítást röviden papírra vetjük számukra. 4. Ha évenként 8—10 közös értekezletet tarthatnak a tanítók a szülőkkel, ez a legjobb módja annak, hogy a szülők és tanítók céltudatosan összemunkáljanak. Egy előkészítő gyűlésen megbeszélik és megállapítják a tartandó értekezletek számát, helyét és idejét. Igen fontos dolog, hogy az értekezlet vezetésére egy vagy több megbízható és érdemes egyént nyerjünk meg, ez biztosítani fogja az érdekelt szülők megjelenését, valamint a tanulságos programúi összeállításánál is segítségünkre van. 5. Ha esetleg a szülők is eljárnak a vasárnapi iskolába, jó dolog, ha negyedévenként egyszer előadást tartunk a szülőknek a tanítókkal való összemunkálásról és körvonalazzuk, hogy a következő negyedévben mit vár a vasárnapi iskola ez irányban . a szülőktől. Meglehet, hogy ezen ajánlott módok közül egyik sem vihető keresztül mindenhol, de „ahol meg van az akarat, ott módot is találnak rá“ s bizonyára találnak is rá. Szülők és tanítók értekezletének programmja : 1. Áhitat (az olvasandó Szentiráshely lehetőleg az anyáról szóljon). 2. Ének. 3. Beszéd. Tartja egyik anya, vagy a vasárnapi iskola vezetője, vagy a gyülekezet valamely iskolázott tagja. A megbeszélés tárgya lehet: Az öntudatlan befolyás. A testi jóllét. Az apa része a gyermeknevelésben. A gyermeknek önzetlenségre való nevelése. Kötelességeink mások gyermekei iránt. A jellemképzés. A félelem és ennek hatása a jellemre. A gyermekénekek és játékok. A gyermeknek engedelmességre való nevelése, vagy pedig valamely, a gyermeknevelésről szóló jó könyvből olvasunk fel egy fejezetet. A beszédet vagy felolvasást kövesse a megbeszélés. Helyes dolog, ha már a szülőknek küldött meghívóban jelezzük a tárgyra vonatkozó kérdéseket. Vagy pedig e kérdéseket az értekezlet helyén írjuk fel a táblára s a megbeszélés vezetője onnét olvassa az egyes megvitatandó kérdéseket. Az apró kis történetkék mindig érdeklődést keltenek. Gyermekmesék és történetkék is közlendők, amiket a szülők gyermekeiknek elmondanak. Jegyzet: Ha a szülők és tanítók értekezlete szervezve van és rendszeresen megtartatik, mindjárt az áhitat után fel kell olvastatni a múlt értekezlet jegyzőkönyvét, a pénztáros jelentését és jelezni kell a megbeszélés tárgyait. El ne múljon egy nap se. úgy, hogy ne olvassatok valamit a szentirásból és ne elmélkedjetek rajta. El ne mulasszátok az irás olvasását; mert semmi se táplálja úgy a lelket és erősíti az érzületet. Theonas, alexandriai püspök.
