Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-11-18 / 46. szám
Melléklet a Dunántúli Protestáns Lap 1923. évi 46. számához. (I. évf., 12. sz.) BELMIS8ZIÓ Rovatvezető: Dr. Vass Vince, akihez e rovatot érdeklő minden közlemény küldendő. Az idő nemcsak órákból és percekből áll, de szerétéiből és akaratból is: Kevés ideje van annak, akinek kevés a szeretete. Lelkiismeret és szív nélkül kellene lennünk, ha nem váltanánk be, hogy borzalmas időértékek mennek veszendőbe a világban. Vinet. A bibliatanulmányozó körök története. Az egyházi hatóságok maguk szabályozták a konventikulumok életét és igyekeztek azok munkáit az egyház életében tovább gyümölcsöztetni. Tudták, hogy az ébredező hitéletnek munkába állítása az egyetlen fegyver a túlzások és elposványosodás ellen. Az összejöveteleken csak „istenfélő tanítóknak“ és olyan híveknek engedték meg a beszédet, akik ellen a lelkésznek nem volt kifogása. A szeparaíistákat a lelkész kizárhatta a körből Leggyakrabban a lelkészlakon tartották az órákat. A résztvevők számát 10—15 személyre korlátozta egy 1743* ban kiadott egyházi rendelet azzal az indokolással, hogy így barátságosabb és nem hivatalos istenitiszteleti jelleget vesz fel az összejövetel, aminek az lett a következménye, hogy egyes gyülekezetekben több bibliakör is állott elő. Ezzel a beszéd familiárisabb tónusu, közvetlenebb s ennek következtében praktikusabb és építőbb lett. Mini Wurster idézi (Bibelstunde 24, 1), Burk Dávid, egyik pietista würtenbergi lelkész 1765-ből így nyilatkozik a bibliakörökről: „Minél jobban eltávolodnak azok a közönséges predikálástól és a formális istenitiszteletekíől, annál biztosabban elérik céljukat“. A würtembergi munka tényleg nagy eredményeket ért el. Ez indította az 1869-iki würtembergi országos zsinatot arra, hogy a bibliaköröket egyházi s önkéntes alakjukban, mint a beimissziónak egyik munkaágát, hivatalosan is bevezesse és kimondja azoknak legalább is a téli félévben való tartását. Három év múlva Würtembergben 310 gyülekezetben voltak lelkészek által vezetett esti bibliaórák, 365 gyülekezetben pedig hétköznap reggeli bibliamagyarázások s csupán 180 gyülekezet volt, ahol csak a szokásos reggeli könyörgéseket tartották. A pietizmus kétségtelenül munkára serkentett sokakat. Hatása alatt a német nyelvű svájci kantonokban is több helyen alakultak bibliakörök. Hazánkban különösen a dunántúli ág. hitv. evangélikusok között mutatkozott hatása. Természetesen a bibliaköri munkát is megindították több helyen. Munkájuk a gyülekezetekben mely nyomokat hagyott s általában nem keltettek olyan ellenszenvet, mint sok helyen a németeknél. A magyar pietisták irodalmi működése bámulatos kiterjedésű volt s a legkiválóbb iratokkal ajándékozták meg a magyar protestantizmust. Bárány, Sartorius és Wimmer, valamint a többiek is a magyar ág. hitv. ev. egyház történetének legkiválóbb alakjai közé tartoznak. Nagy általánosságban elmondhatjuk a pietismus hatásáról, hogy a reformációban feltárt, de azóta elhomályosult isteni erők ismét kezdték megtalálni gyakorlati alkalmaztatásukat. Azonban egyoldalú individuálizmusa, majd az elsekélyesedés alkalmatlanná tették a pietizmust arra, hogy gyökeresebb, mélyebb és szélesebb körökre kiterjedő hatást érjen el. Mint langy szellő végig futott a világon, néhány lélek boldogan kiáltott fel, néhány gyülekezet megelevenedett, de a protestantizmus egyetemére nem tudott reformáló és megújító hatást gyakorolni. A 18. század megmaradt a tanviták, a létért való küzdelem, párt- és egyházpolitikai harcok területének. Közben a meggyengült hitet a hitetlenség teljes erejével ostromolni kezdte. Az angol deizmus és a német racionálizmus a keresztyénség legdrágább kincseit tiporta sárba s az emberi szivekből a legnemesebb érzések gyökereit szakgatta ki. A hideg és száraz templomi igehirdetést, amelyből az ige majdnem teljesen kiesett, csak kevesen hallgatták. A francia forradalom vihara után jelentkezett csak valami ébresztő szellő. A hitét és reményét vesztett emberiség kezdett ráeszmélni saját nyomorúságára és ennek okára: bűnös eltévelyedésére. A 19. század ébredési mozgalmai azután többféle típusát teremtették meg a bibliaköröknek is. Az egyik helyen ébredést előkészítő és munkáló eszköz a lelkészlakon, másutt gyülekezeti mellékistenitisztelet a templomban. Voltak olyan összejövetelek is, amelyeken építő könyveket olvastak s nem volt ritka az az eset sem, hogy egy-egy bibliai részt és a Heidelbergi Káté vonatkozó kérdését tárgyalták együttesen. Sok helyen meglepően nagy tömegek gyűltek össze az órákra, amelyeknek hatása alatt az egyházi élet kezdett megelevenedni. Vasárnapi iskola. A munkások kiképzése. A vasárnapi iskola munkásait sikeres működésük érdekében kívánatos és szükséges hivatásukra előkészíteni. A kiképzésnek többféle útja-módja van. 1. Néhány idevágó jó munkának áttanulmányozása, hogy az azokban foglalt utasításokat és tanácsokat a helyi viszonyok szerint felhasználhassák. I. Általános neveléstani müvek. Binet Alfréd. Az iskolás gyermekek lélektana. Ford. Dienes Valéria dr. (Gyermektanulmányi Könyvtár.) Bp., 1916. Clapar'ede Ede. Gyermekpszichológia és kísérleti
