Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-23 / 38. szám
1923. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 151. oldal. 4. §-ának végrehajtása) módosítassék; 2. a létszám csökkentési jav. és törvény módosítassék; 3. iskoláinkat érő minden változás ügyében az egyházközség és az egyházmegyei tanügyi bizottság véleménye kikéressék. Ez ügyben az egyetemes egyház megkeresendő és propaganda indítandó a létszámcsökkentő törv. javaslat iskoláinkat, egyházunkat hátbatámadó intenciói ellen. Az egyházlátogatással kapcsolatban jelenti az esperes, — hogy a gyülekezetek teherviselése nem túlságos nagy, a békebeli arányoknak alatta marad. Adakozások emelkedőben vannak. Itt-ott ébredések jelei mutatkoznak. — Sopron megszűnt Pápa leányegyháza lenni, missziói egyházzá lett. Őszinte részvéte kifejezése mellett emlékezik meg az esp. jelentés és a kgy. Jakab Pál volt csöglei lelkész és Lovass Dezső adászteveli tanító haláláról. A hű munkás emlékezete örök 1 A kgy. elhatározta, hogy a komjáti kánonok 300 éves évfordulóját még ez évben megünnepli, a legközelebbi lelkészértekezlet keretében, széleskörben, (tanítóink és világi uraink bevonásával!), amely kánonok az egyházkerület területén keletkeztek és 250 évig uralták ref. egyházainkat. (Kiss Zoltán indítványára). Az egyházközségek számadásáról szóló számvevői jelentés kapcsán az egyhm. kgy. kötelezi a fizetni még mindig vonakodó egyházközségeket — záros határidő alatt — a díjlevél folyó értékbeni beszolgáltatására. A tanügy állapota emelkedést mutat: 5Ö tanítónk közül 42 kiváló és csak 17 a kielégítő. A tanügyi biz. javaslata alapján, a közgyűlés határozza: 1. vigyázni kell, hogy minél kevesebb el. iskolai tanuló konfirmáltassék a VI. o. elvégzése nélkül. 2. Túlzsúfolt is-^ kólák : Csetény, Adásztevel, Mihályháza, Pázmándfalu, Dudar létszáma megfigyelés alatt tartatnak. 3. Miután az ism. isk. uj vallás tanítási anyag az ism. iskolában eredménnyel nem tanítható, felkéretik az egyhker. megfelelő ism. isk. tanterv előkészítésére. 4. Jókay Ihász Miklós tanügyi biz. taggá megválasztatik. 5. tanítók igazságosabb minősítése céljából a követk. 5 fokozat állapíttatik meg: kitűnő, kiváló—jeles, kiválójó, kielégítő, nem kielégítő. A gyámoldák ügyének tárgyalásánál kgy. hálás köszönetét szavaz Jókay Ihász Miklósnak, hogy a leik. gyámoldának 10 q rozsot ajánlott fel, s talán éppen ennek hatása alatt a kgy. elhatározza, hogy 17 lelkész a leik. gyámoldának 50—50 kgr. búzát, 10 lelkész pedig 25—25 kgr. búzát ad a f. évre a lelkészözvegyek felsegítésére, ami lehetővé teszi, hogy egy özvegy 150 kgr. búzát és 100 kgr. rozsot 6 özvegy 1—1 q búzát és 1 —1 q rozsot, 3 özvegy 50—50 kgr: búzát és 50—50 kgr. rozsot kapjon a f. évben. A fennmaradó összeget pedig temetkezési, vagy más sürgős segélyre fordítja az elnökség. — A lelkészi gyámoldánál a belépési jár. ezentúl 50 kgr. búza, a tanítóinál 1000 kor. •Az egyházmegyei kgy. figyelmezteti a gyülekezetek vezetőit a belmissziói bizottságok megalakítására és az idevonatkozó egyh. kér. határozatok végrehajtására. A kgy. az esperes búzgó imájával ért végett. Délben közebéd volt, amelyen különösen szépen, poetikus beszédben köszönti Jakab Áron Beöthy Lászlót, új tanácsbiránkat, ki szintén megkapóan válaszol, — ő hazajött, úgymond és az igazság szolgája, habár a hamisság szolgájának tetszik is néha. Felköszöntőket mondottak még Kis József, Kulin Sándor. D. u. bírósági gyűlés volt. Tudósító. A Református Tanáregyesület közgyűlése. Hódmezővásárhely fogadta vendégeiül a tanárokat. Immár harmadizben az egyesület fennállása óta. Most abból az alkalomból, hogy a helybeli főgimnázium megérte alapításának kétszázadik évfordulóját s azt az ország ref. tanárainak összejövetelével óhajtotta melegebb ünneppé tenni. Ez teljes mértékben sikerült is, mert a súlyos gazdasági helyzet dacára is 40—50 idegen tanárt láthatott vendégei között a kultúrának ezen egyik legáldozatkészebb empóriuma. A középosztályt s ebben a tanárokat elsősorban sújtó köznyomor figyelembe vételével nagy megnyugvás s reménység együtt látni a kultúrának ennyi munkását. Az egybeseregletteknek ez a tisztes száma éppúgy tisztességtétel volt a jubiláló iskolának, mint egyszersmind néma fogadástétel a református iskola tradícióival szemben ápolt hűségre. A mai viszonyok mellett különösen kívánatos erőt meríteni a közös eszmények kultuszában találkozásból. Az ünnepélyes közgyűlésen jól esett szemlélnünk a kultuszminiszter képviseletében a minisztérium középiskolai osztályának vezetőjét és a szegedi tankerületi főigazgatót. Képviseltette magát az Országos Középiskolai Tanáregyesület is továbbá a békésbánáti egyházmegye, a helybeli egyház és város. Aki csak egyszer is látott már egyet a mi tanáregyesületünk közgyűléseiből, tapasztalta, hogy annak fénypontja a mi sastekintetü, örökifjú lelkesedésü elnökünknek, Dóczi Imrének megnyitó beszéde. A református magyar tanárnak ez a mintaképe most is hű volt önmagához: átfogó elme és meleg sziv egybe tudja foglalni s híven visszaadni a tanárvilág közös gondolatait, átformálva az izzó magyarság tűzkohójában. Főként a jubiláló iskola üdvözlése váltott ki lelkes ovációt a jelenvoltak szivéből. A többi üdvözlések között különös hevével tűnt ki Harsányi esperes gyújtó magyarságu szónoklata. A jubiláló iskola történetét, 200 éves küzdelmeit az igazgató dr. Nagy Sándor tárta fel a hallgatóság előtt. Beszélt az ősök áldozatkészségéről, s ezzel kapcsolatban a mai nehézségekről, amelyek szólásra bírtak egy helybeli rostakészítő iparost, aki szavainak jelentékeny súlyt adott azzal, hogy nyomban felajánlott 200 ezer koronát az iskola tanszerhiányainak pótlására s egy milliót a szegény tanulók segélyezésére. Valóban művészi élvezetben részeltette hallgatóságát dr. Zsigmond Ferenc debreczeni tanár, a Tanáregyesület főjegyzője, aki nagy virtuózitással finom megérzéssel kapcsolta egybe Petőfit és költészetét Madách-csal és az ő költészetével, mint amely
