Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-08-05 / 31. szám
1923. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 123. oldal. népszerűsítésnek nevezzük az ilyen élettevékenységet. Ha az egyház a maga akaratát, a maga elveit, igazait nem tudja társadalmasítani, a társadalom nem vesz róla tudomást, az egyedek elhalnak az egyházra nézve és a vegetálásban elsorvad véglegesen a vérkeringés forrása: a szív is. Más kifejezésben az Egyesület megalakításával a belmissziói bizottságot az a gondolat vezette, hogy az intelligens osztálynak, mint az egyháztársadalom felsőbbrendü rétegének alkalma legyen elhelyezkedni s lelkivilágának tisztultabb valláserkölcsi és kulturális produktumaival és a társulás példaadásával vezérlő hatást gyakoroljon az egyháztársadalom alacsonyabbrendü rétegére — a gyülekezetekre. Ebben látom én a Bs. R. E. igazi hivatását, amelyet ha emelkedett öntudattal és megfelelő mozgékonysággal be tud tölteni, akkor méltán úgy tekinthetünk rá, mint a református közszellem zászlóhordozó képviselőjére; és ha oldalára köti a hagyományos lelkiismereti szabadság, a kegyesség szelleméről ismert harcos kálvinizmus fegyvereit is, — bizonyára kényesebb helyzetekben is védő paizsa lehet a szorongatott egyháznak. Mert jöhet idő, mikor vészes felhők tornyosulnak majd az egyházmegye egén; amikor a történelmi egyház lelkiismeretének kell szóhoz jutni és ka kell, a cselekvés eszközeihez nyúlni. Az érvényesülés kínálkozó eseteiben bizonyítható be, hogy valóban történelmi szükségesség az Egyesület élete. De nem lehet azt pontokba foglaltan előírni, hogy az élesszemü tervezőnek, Izsák Aladár lelkésztársunknak a programmját milyen adott helyzetekben valósíthatja meg az Egyesület. Az egyházmegyei belmissziói bizottsággal való szoros kapcsolatban az élet diktálja egymásután az egyesületre váró szerepeket és munkaeszközöket. Kívánjunk az Egyesületnek sok esztendőt és áldásokban gazdag tevékenységet! A református világnézet elvi harcaiban hordozza körül a kezébe adott zászlót győzedeleinmel az egyházmegye községeiben! Adjon az Isten neki mandátumot arra is, hogy tiszta szándékból legyen bátorsága és erkölcsi ereje még az anyaszentegyház belső védőcsapatát, a lelkészi és tanítói tábort is nagy tettekre buzdítani! Az Egyesület szervezetéről, megalakulásáról, alapszabályzatáról, programmjáról részletesen beszámol az Évkönyv, amely az E. kiadásában, Szabó Bálint e. titkár szerkesztésében megjelent. * A Bs. R. E. választmánya ezen jelentés részletet tudomásul vette s miután az ebben foglalt felvilágosító adatok hozzájárultak a helyzet végleges tisztázásához, méltóságosan bontakozott ki a ködbőfl a somogyi ref. egyháztársadalom szervező intézménye: a Bs. R. E. épülete. De kétségtelen az is, hogy a halálos betegség ellen az egyházmegye lelkészi testületé még sohasem látta meg oly nyugalommal és hivatására ébredő ösztönnel az evangéliumban az orvosságot, mint a Bs. R. E. választmányi ülését követő belmissziói összejövetelen, ahol egyfelől az egyházi élet sebeit és kísértéseit feltáró bizottsági jelentés, másfelől a fenyegető veszedelmekkel szemben a lelkipásztorok seregének igazán komoly magatartása és a kálvinista papi akarat fenségesen ható egysége ingadozás nélkül döntötte el jobbra somogyi földön a kálvinizmusból táplálkozó belmisszió sorsát. (A belmissziói bizottság évi Jelentése a D. P. L. ősszel meginduló mellékletében fog egész terjedelemben megjelenni.) Közli: Kovács József az egyházm. belmissz. biz. előadója. VEGYESEK. — A zürichi konferencián a magyar református egyház ügye előtérben állott. A konferencia Curtis edinburghi tanár, Webster missziói titkár (a mi Websterünk, aki folyékonyan beszél még most is magyarul), Good daytoni tanár és mások hozzászólásai után a magyar református kisebbségek ügyében elhatározta, hogy a Népek Szövetségéhez fordul és minden alkalmas eszközt megragad, hogy ez ügyben tisztán lásson. A magyar delegáció, élükön Ravasz László püspökkel és Boér Elek főgondnokkal derekas munkát végzett. Egyházkerületünkből dr. Vass Vince theol. tanár volt ott és francia nyelven szólalt fel. — Az Országos Református Tanáregyesület 1923 augusztus 24-én Hódmezővásárhelyen az ottani református főgimnázium 200 éves jubileumával kapcsolatban tartja XVII. rendes közgyűlését a következő programmal: Aug. 23-án d. u. 5 órakor a vallástanárok értekezlete a főgimnázium tanácstermében; aug. 24-én d. e. 8 órakor a tanáregyesület választmányi gyűlése a református főgimnázium tanácstermében ; d. e. 9 órakor istentisztelet; istentisztelet után közgyűlés a városháza közgyüléstermében, melynek tárgyai: 1. Dr. Dóczi Imre elnök megnyitó beszéde. 2. A jubiláló iskola üdvözlése. 3. D. Nagy Sándor igazgató előadása: A hódmezővásárhelyi ref. főgimnázium 200 éves múltja. 4. Dr. Zsigmond Ferenc előadása: Centennáriumi hódolat. 5. Klein Gyula előadása : A német nyelv eredményesebb tanítása. 6. Jelentés az egyesület működéséről és állapotáról. 7. Pénztári jelentés. 8. A választmány előterjesztései: a) A felekezeti tanárság sérelmei az állami kedvezmények szempontjából; b) régi nyomtatványaink értékesítése; c) az egyesület vagyonának jövedelmezőbb elhelyezése; d) a mezőtúri főgimn. tanári kar indítványa orsz. középiskolai tanulóversenyek tárgyában. 9. A vallástanári értekezlet előterjesztései (konfirmáció, új tanterv bevezetése). 10. A közgyűlés berekesztése. — Akik a közgyűlésen résztvenni óhajtanak, aug. 18-ig okvetlenül jelentkezzenek a hódmezővásárhelyi ref. főgimnázium igazgatóságánál.
