Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-21 / 3. szám
Harmincnegyedik évfolyam. 3, szám. Pápa, 1923 január 21. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkeszti és kiadja a dunántúli református püspöki hivatal (Balatonkenese), ahova a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők. £=3 Megjelenik minden vasárnap, q A kiadóhivatal vezetője Faragó János, akihez a reklamációk intézendők. s HIVATALOS RÉSZ. A dunántúli református egyházkerület püspökétől. 163/1923. szám. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak 177.600/922. VIII/c. ü. o. számú rendelete a nem állami elemi iskolai tanítói állások javadalmi jegyzőkönyvének felvétele tárgyában. A 122.000/1922. sz. rendelet (megjelent a keb. Hivatalos Közlöny 1922. évi 18. sz.) megjelenése óta számos esetben kételyek merültek fel arra nézve, hogy nem állami tanítói (óvónői) állásokról új javadalmi jegyzőkönyvek mily esetekben és mily módon vétessenek fel. Az iskolafenntartók több esetben azt az aggodalmukat fejezték ki, hogy ha a jelenlegi rendkívüli gazdasági viszonyok következtében megállapított magas összegű illetmények a javadalmi jegyzőkönyvekbe felvétetnek, úgy azoknak összegszerű kiszolgáltatására a normális viszonyok visszatérte után is kötelezietni fognak. Ezenkívül azt tapasztaltam, hogy a javadalmi jegyzőkönyvek gyakran nem vétetnek fel azzal a szabatossággal, amelyet ily nagyfontosságu, a javadalomra vonatkozó minden vitás kérdésben irányadó s az államsegély megállapításánál is kiindulási pontul szolgáló alapokmány megkíván. Ezért felhívom Cimet, hogy mindazon, alább részletesen is felsorolt esetekben, amelyekben akár államsegélyes, akár nem államsegélyes állásoknál új javadalmi jegyzőkönyv felvételének szüksége merül fel, egyrészt az érdekeltek megnyugtatására, másrészt a szabatosság és az eljárás egyöntetűsége érdekében a következőket tartsa szem előtt: 1. A javadalom minden egyes tétele akként jelölendő meg a javadalmi jegyzőkönyv I. rovatában, hogy világosan kitűnjék, vájjon természetbeni szolgáltatás, avagy valamely természetbeni szolgáltatásnak a folyó árak szerint változó készpénzegyenértéke, avagy végül az áralakulásoktól független készpénzegyenértéke, avagy végül az áralakulásoktól független készpénzszolgáltatás biztosíttatott-e a tanítónak (óvónőnek)? Földjárandóságnál ugyancsak az I. rovatban feltüntetendő a helyrajzi szám, kát. holdakban és □-ölekben kifejezett terjedelem, valamint a művelési ág (szántó, rét, legelő stb.) is. Termény járandóságoknál és szolgálmányoknál azoknak mennyisége is feltüntetendő az I. rovatban. Ha azonban az ily járandóság összmennyisége nem változatlan, hanem a szolgáltatók számával növekedik vagy csökken, akkor az I. és II. rovatban az összmennyiség mellőzésével azt kell feltüntetni, hogy kik a szolgáltatók s hogy az egyes szolgáltatók mily mennyiséget kötelesek adni (pl. „Buzajárandóság, minden községbeli házaspártól 30 kg.“). Ily esetekben természetesen a szolgáltatók száma az V. rovatba bejegyzendő. Ha a szolgáltatók több kategóriára oszlanak (pl. birtokosok és nem birtokosok), akik különböző kulcs szerint vesznek részt a szolgáltatásban, úgy az egyes kategóriákba tartozók száma s az általuk egyenként szolgáltatott mennyiségek külön-külön tüntetendők fel. Ha a szolgáltatás valamely régi mértékegységben (pl. mérő, akó, kézi öl, stb.) van kifejezve, úgy annak a mai hivatalos mértékegységekben kifejezett mennyisége is feltüntetendő. 2. Ha valamely járandóság természetben vagy valamely természetbeni szolgáltatás folyó árában van megállapítva, akkor a járandóság értéke az egyöntetűség kedvéért továbbra is a háborús megelőző 5 év (1909—1913.) átlagos árai szerint jegyzendő be a IV. és VI — XII. rovatokba. A szolgáltatók számát azonban (V. rovatban) nem a békeévet, hanem a javadalmi jegyzőkönyv felvételét megelőző legutolsó 5 év átlaga alapján — az 1924. év végéig felveendő javadalmi jegyzőkönyveknél kivételesen csak az 1920. és az azóta eltelt évek átlaga alapján — kell megállapítani, még pedig az összes szolgáltatásra kötelezetteket számba kell venni, akkor is, ha kötelezettségüknek tényleg nem tettek eleget. Az átlagárak és a szolgáltatók száma helyhatósági bizonyítvánnyal igazolandók. 3. Az 1914 után biztosított készpénzjárandóságok csak abban az esetben tekintendők az alapfizetésbe beszámítandó járandóságoknak s ennek megfelelően csak akkor vezetendő be a VIII.—XI. rovatokba, ha kétségtelenül állandóan, a valutáris viszonyok teljes megjavulásának esetére is biztosíttattak. Ellenkező esetben az 1914 után biztosított készpénzjárandóságok helyi forrásból adott drágasági pótléknak tekintendők, az alapfizetésbe be nem számítandók s a javadalmi jegyzőkönyvnek csakis az I. róva-
