Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-06-04 / 23. szám
1922. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 91. oldal. Főgimnáziumi és nőnevelő-intézeti tanárainkkai szemben, mindaddig, míg a viszonyok jobbra nem fordulnak, szintén kötelességünk a segítés. Vegyük fontolóra, hogy mindaz a segítség, amelyet ők, mostani nyomorúságos ellátásukon túl, tőlünk vesznek, később dúsan gyümölcsözni fog abban az egyházias szellemben, amely bizonyára egész tevékenységüket át fogja hatni. Egyházkerületünk nem engedheti, hogy felekezeti jellegük folytán még az állami tanárokénál is nyomorúságosabb helyzetben tengessék életüket. Egészen természetes azonban, hogy e két intézményünk támogatása nem záródhatik le a tanárkarok támogatásával. Minél kedvezőbbekké kell tennünk a taníttatás feltételeit. Főiskolánk és nőnevelő-intézetünk még a legsötétebb pusztulás idejében is hű maradt a maga évszázados tradíciójához: a szegények iskolája volt. Csak igen intenzív anyagi támogatás tudja számukra ezt a helyzetet a jövőben is biztosítani. í/J Gondoskodjunk egyházkerületünk központi adminisztrációjának ellátásáról. De gondoskodjunk a lehetőség szerint egyházmegyéinkről is. Vegyük fontolóra, hogy ha az egyházkerület most jelentékeny anyagi támogatásért fordul a hívekhez, az egyházmegyék, amelyeknek szintén gondoskodni kell a maguk adminisztrációjáról, az egyházkerület intézkedése folytán igen nehéz helyzetbe kerülnek. Nekik külön s később kell előállaniuk a maguk szükségleteivel s külön küzdelem árán kell biztosítaniuk a maguk érdekeit. Úgy az egyházkerületi, mint az egyházmegyei adminisztráció kirovásánál mérlegeljük és használjuk fel lehetőleg a régi formákat, amelyek évtizedek lefolyása alatt már belegyökereztek az egyes gyülekezetek köztudatába. Ha azonban ez a rendszer valami körülmény folytán igazságtalan, változtassuk meg s alakítsuk át a jelen szükségleteinek megfelelőleg. Adjuk meg az összes illetékes tényezőknek a hozzászólás jogát. Az oktroyálásnak káros következményei lehetnek. Minden esetre legyünk tudatában annak, hogy az új rend, amelyet kezdeményezni fogunk, rendkívüli fontosságú egyházkerületünk életében. Hosszú évtizedeken kell még az utódainknak is ezen a nyomon járni. Éppen ezért kisérjük egyházkerületünk nagy elhatározását buzgó imádsággal s tanácskozásainkban járjunk el akkora önzetlen és felelősségérzettel, mint akikre évtizedek felelőssége nehezedik. Czeglédy Sándor. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország.“ Harangszentelés Somogyjádon. A belsősomogyi egyházmegye legészakibb egyháza, a kath. és ev. egyházak közé ékelt, alig 500 lelkes somogyjádi gyülekezet, amelyről még nem régen is azt tudtuk, hogy a díjlevéíharc benne tombolt a legerősebben, a lelkész, Izsák Aladár és felesége céltudatos és kitartó munkája következtében most 300.000 koronás áldozathozatallal megkondította mind a három harangját, hogy hirdesse az ébredést és az új élet hatalmas erejét. — Az új harangok e hó 17-én érkeztek meg. 25 tagú lovasbandérium élén mintegy 1500 főnyi menet kisérte be azokat az állomástól a templom mellé, hol éneklés, ima és beszéd után történt meg a toronyba vontatás. A felszentelés 21-én volt. A 95. zsoltár 6—7. verse alapján hirdette az igét a felszentelést végző Peti Lőrinc bürüsi lelkész, az egyházi beszéd irodalom öreg mestere. Utánna Györék József alsósegesdi lelkész — Somogyjád szülötte — adta elő ez alkalomra irt versét, ami rendkívül mély hatást idézett elő. A költemény utolsó három szakasza így hangzik: „Nehéz időknek sziklaterhei Amit nem tudtak összedönteni, Könnyebb életű unokák szive Prédára dobta: vesszen az Ige, Minek a vallás és minek a pap! Nem folytatom — mert szivem megszakad .. . A jádi templom zengő szózata Visszajött újra. lm hangzik szava. Erdőt és mezőt átkiáltva jár: Térj Istenedhez föld embere már. Mert mindhiába és mind hasztalan, Isten nélkül minden boldogtalan! Testben tisztán, lélekben gazdagon Viruljon újra a hit szabadon, Zengjen az ének, zúgjon az ima, Legyen kincsünkké az Isten fia ... S öröm lett újra s jó hir — gingalang — ... A jádi templom s a jádi harang ..." Végül a lelkész ismertette a harangok és a toronyóra keletkezésének történetét. A délutáni istenitiszteleten bibliát magyarázott Györék József. A két istenitiszteleten az eddei leány- és a segesdi anyaegyház tanítói végezték a kántori teendőket, utóbbi egy szép szóló-énekkel is emelte az ünnepély fényét. A szokásos közénekeken kívül a férfi és női énekkar is szerepeltek énekszámokkal. A női énekkart a lelkész felesége szervezte s ő vezeti. Adja Isten, hogy a kicsi gyülekezet világossága messze behatoljon a világosság után vágyódó somogyi lelkekbe. VEGYESEK. Lapunk t. olvasóinak és munkatársainak áldásokban gazdag pünkösdi ünnepeket kívánunk. — Személyi hir. Püspök úr május 29—31. napjain Budapesten volt, ahol az Egyetemes Tanügyi Bizottság gyülésezeít. — A nikolsburgi béke 300 éves évfordulója alkalmából rendezett pápai ünnepély a lapunkban jelzett programm szerint folyt le igen szép sikerrel. A szegény tanulók számára 1150 korona perselypénz gyűlt össze.
