Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-05-21 / 21. szám
1922. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 83. oldal. s ha mégis reákényszerítjük, eredeti sajátosságaiból kivetkőzteti, ezzel együtt azonban értékét is csökkenti. Jó példa erre Haydn Józsefnek egyik örökszép alkotása, amelyet róm. kath. testvéreink lm, arcunkra borulunk kezdetű szöveggel évtizedek óta énekelnek, s 96. számú dicséretként a mi új énekeskönyvünkbe is belekerült. Megkapó, komoly, áhitatos dallam. Ha zenei tudással éneklik, gyönyörrel hallgatjuk; de mert csonka ütemmel kezdődik, amit a magyar népdalforma nem ismer, közbeközbe pedig simítások is vannak benne, azaz olyan szótagok, amelyekre két zenei hang jut: ezért a róm. kath. nép évtizedek múltán sem érzi magáénak s nem fogja magáénak vallani a református sem. Fájdalom, külsejéről sem mondhatunk sok jót. Lapjai — amint a könyvesboltban magam is meggyőződtem róla — ferdén vannak levágva, sajtóhibát is elég gyakran találunk benne, helyesírása pedig több dologban eltér az iskolai köteles helyesírástól, úgyhogy attól lehet tartani, hogy amit az iskola ebben a tekintetben épít, a templom önkénytelenül is lerontja. De ne keressük tovább a fogyatkozásokat! Gyöngyök, drágakövek is vannak benne. Ilyen gyöngyszem pl. a 202. számú új dicséret szövege. Tárgya a gyarló, a bűnös embernek Jézusban való feltétlen bizodalma; szerkezete világos, áttetsző; stílusa egyszerű, keresetlen; versformája magyar; ritmusa kifogástalan, rímeit Arany János is magáénak vallhatná. Ilyeneket szerettem volna én új énekeskönyvünkben sokat látni. Csak ilyenek fakaszthatnak bennünk igaz, őszinte érzelmeket. Szövegét Kecskeméti Ferenc irta. Dallama a Térj magadhoz, drága Sión kezdetű új énekünké. Szép, megható ének a 200. számú új dicséret is. Szövege ugyan a zenével való kapcsolatában nem mérhető össze az előbbivel, mert mondatainak hatásai nem mindig vágnak össze a zenei gondolatokéval, de dallamának egyszerű, áttetsző szerkezete és fülbemászó volta rövid idő alatt legkedvesebb énekünkké fogja tenni. Értékes, ódaszerü dallam a 101. számú új dicséret is. Kár, hogy stílusában itt-ott mesterkéltséget is érzünk, rímei pedig gyakran egyhangúak. Gyönyörű dallama van az 51. számú új dicséretnek is. Csak eredetiségét illetőleg van benne egy kis fogyatkozás. Első sora ugyanis egyetlenegy hang kivételével tökéletesen egyezik róm. kath. testvéreink Üdvözlégy Krisztusnak drága szent teste kezdetű énekével, amit különben a Próbaénekeskönyv annak idején maga is jelzett. Legsikerültebb talán azonban a 100. sz. új dicséret. Szövegét Pósa Lajos, dallamát Kecskés Ernő tanító irta. Dallamára és szövegének különösen első versszakára valóban teljes igazsággal mondhatjuk, hogy szívből fakad, szívhez szól. Az erdélyi egyházkerületben már is egyike a legkedvesebb és legelterjedtebb dallamoknak. Mindent összefoglalva, új énekeskönyvünk fogyatkozásait törekedjünk megszüntetni, gyöngyszemeit, drágaköveit pedig tegyük lelkünk sajátjává s énekeljük „titkon, ajtónkat behajtva és magánosán sóhajtva“ otthon, énekeljük az iskolában, a templomban és minden összejövetelünkön, mert vitathatatlan igazság, hogy a vallásos élet ápolásának és fokozásának az éneknél nincs hathatósabb eszköze. Sarudy Ottó. A kér. ifj. egyesületek vezető konferenciája. — Péczel, május 9—13. — A kér. ifjúsági egyesületek vezetőinek ez volt Magyarországon az első konferenciája, ép ezért nagy örömmel töltötte el a megjelentek lelkét az a tény, hogy több mint százan vettek részt körülbelül negyven helyről. Vendégünk volt és előadásaival jótékonyan hatott a lelki élet mélyítésére Fries Károly dr., a svéd ifjúsági egyesületek volt főtitkára, aki, bár mint kiváló orientalistát az upsalai egyetem tanszékére akarták ültetni, egész életét az evangeliom és az ifjúság szolgálatába állította, jelenleg az ifjúsági egyesületek genfi központjában teljesít szolgálatot. Úgyszintén Siordet úr a genfi titkárképző iskola előadója és svájci titkár, aki pedig a lelkészi állását hagyta el, hogy még hathatósabb munkása legyen a Krisztus evangéliumának. Kedves vendégje volt a konferenciának, bár sajnos nem tartott előadást, Laky Zsigmond amerikai lelkész, akit már mint régi ismerőst láttunk viszont Péczelen. Pápáról Tóth Sándor tanító, Lázár László tanítóképzős, Kovács Károly és Lelkes Ferenc theologiai hallgatók vettek részt, azonkívül a dunántúli egyházkerületből résztvettek még Szabó Bálint hetesi, Fazekas Lajos adászteveli, Mikos Lajos újkomáromi lelkészek és Nagy Gábor tatai hitoktató. Az előadók között kivált Szilassy Aladár v. b. t. t. úr, a M. K. I. E. Sz. elnöke, aki részletes előadásban mondta el az ifjúsági egyesületek munkájának Magyarországon való megindulását és fejlődését egészen a legújabb időkig. Nagy hatással voltak a résztvevőkre Megyerczy Béla országos titkár sorozatos előadásai a K. I. E. munkacéljáról, programmjáról, a munkaeszközeiről, a szociális ifjúsági nevelésről és a vezetők továbbképzéséről; úgyszintén Karácsonyi Sándor főgimn. tanár előadásai a vezető felelősségéről, a cserkészetről, a serdülő ifjak között végzett munkáról, vasárnapi iskoláról, a gyermekiélek fejlődéséről és vele kapcsolatban a K. I. E. munkájáról. Nem hagyhatjuk említés nélkül Tankó Béla debreczeni egyetemi tanár előadását a hit és tudásról, melyben a munka elméleti hátterét tárta fel, valamint Viktor Jánosnak a keresztyén ifjúsági egyesületek keresztyénségének az irányáról, melyben kifejtette, hogy
