Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-05-14 / 20. szám
78. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1922. Ilyen pl. az u, n. katekizniusi énekek jó része, ilyen több alkalmi énekünk is. Fájdalom, ez az óhajtásunk sem teljesült, s így valójában ma is ott vagyunk, ahol a XVI. században voltunk: sok énekünk nem annyira érezteti, hanem inkább tanítja a vallást. (Vége köv.) Lelkészértekezlet Kaposvárott. A kaposvárvidéki lelkészkör, úgy az egyháziak, mint a világiak nagy érdeklődése mellett tartotta meg értekezletét f. hó 2.-án Kaposvárott. A megjelentek közt voltak az egyházmegye fáradhatatlan esperese, nagybuzgóságu gondnoka, ügyésze és vil. számvevője is. Az elnök buzgó imádsága nyitotta meg az értekezletet. Az ima elhangzása után megköszönve lelkésztársainak belé helyezett bizalmát, kijelentette, hogy a legnagyobb sajnálatára kénytelen elhagyni elnöki helyét, hivatkozva roppant elfoglaltságára. Az értekezlet a lemondást elfogadva, egyhangú lelkesedéssel Kovács József kaposszentbenedeki lelkészt választotta meg. Az uj elnök tovább vezetve az értekezletet, fölhívta Réthy László magyaregresi lelkészt, hogy tartsa meg felolvasását a vallásos nevelés köréből. Ezután Major János orcii lelkész boncolgatott mélyen járó gondolatokat a belmissió lényegéről, az egyházban elfoglalt életmentő, nagyfontosságu szerepéről. A tárgysorozat kapcsán élénk érdeklődéssel tárgyaltatott a belsősomogyi ref. egyesület jövője, melynek végleges megalakítására nagy reménységgel gondolunk mindnyájan. Az egyesület megszervezésének a munkája őszre halasztatott. Élénk vitának a tárgyát képezte az egyházfegyelem, lelkészt szolidaritás, papok és tanítók társaságának, liturgiánk átreformálásának az eszméje ... Az egyházi fegyelem kérdésénél —v habár mindannyian érezzük annak hiányát — mégis kénytelenek voltunk arra az álláspontra helyezkedni, hogy csak fokozatosan hozhatjuk be egyházi életünkbe, olyformán, hogy egy intelligens elemekből álló fegyelmi bíróság hatáskörébe tartoznának a körzetébe eső falusi gyülekezetek fegyelmi ügyei, mindaddig, amig a gyülekezetek belső hitélete, erkölcsi felfogása meg nem erősödik annyira, íiogy saját községük területén lakó hitsorsosaik ügyében is tudnának az emberi érdek teljes kizárásával Ítéletet hozni. A ielkészi szolidaritás megvalósításának legbiztosabb eszközét a papok s tanítók társaságának megszervezésében látta az értekezlet, mely 7—8 egyház területén lakó lelkészeket, tanítókat havonként egyszer, mindig más-más helyen egybegyüjtene, amikor egymást hitben, prófétai lelkesedésben erősítenék, gondolatokat váltanának, s imádkozó közösségbe lépnének a tanítókkal, akik közelebb kapcsolódnának egyházunk testéhez; a találkozást pedig vallásos estély zárná be, amely a gyülekezet egyhangú életét jótékony hullámzásba hozná. A dijlevél okozta fájó sebek szanálásánál egyházmegyei gondnok ur vázolta a 14 vármegyéből álló kicsiny Magyarország forrongó helyzetét és türelemre, a békességes kiegyezés álláspontjára helyezkedve, örömmel teszi magáévá a zsinat határozatát. A liturgia kérdésében pedig felkérte az értekezlet Szabó Bálint hetesi lelkészt, hogy a debreceni liturgia alapján készítsen egy tanulmányt, mely az egyházmegyei értekezlet elé terjesztetik elbírálás végett. Réthy László jegyző. Köri vizsgálati jegyzőkönyv. Felvétetett......................on .... év ...........hó ..........-án a körfelügyelőség által megtartott iskolavizsgálatról. Jelen vannak N. N. körlelkész, N. N. körtanító, N. N. lelkész, N. N., X. Y. stb. tanítók. A) Rendtartásban előirt kötelezettségeiknek eleget tettek- e I. a presbitérium ? 1. A presbitérium az iskola jó karban tartása» tisztogatása, fűtésére vonatkozólag Rt. 3. §.? 2. fűtőanyagot idejében beszerezte-e ? 3. §. 3. tanszerekkel az iskolát ellátta-e? 6. §. 4. gondoskodott-e, hogy tankönyveket, taneszközöket a tanulók helyben, a tanév kezdetén megszerezhessék ? 6. §. 5. az 50 fillér beiratási díjat beszedette és rendelkezésére fordíttatta-e ? 7. §. 6. a nem református iskolákba járó ref. növendékek vallásoktatásáról s a szórványok ref. tanköteleseinek legszükségesebb vallásoktatásáról gondoskodott-e ? 11. §. 7. a beiratást mikorra rendelte el s napjait kellőleg közölte-e a szülőkkel? 12. §. 8. nagyon szegény egyháztagok gyermekeinek ruházkodását elősegítette-e? 17. §. 9. tanítók fizetését hiány nélkül kiszolgáltatta-e ? 48. §. II. az iskolaszék? 10. Iskolaszék van-e? 11. iskolát havonként látogatta-e? 12. Első ízben mulasztók szüleit megintette-e? 13. az iskola felszerelését a leltárral összehasonlította-e? 71. §. g. 14. ügyelt-e arra, hogy a tanító egyházhatősági engedély nélkül más hivatalt ne viseljen? 71. §. i. III. az iskolaszéki elnök ? 15. ha a községi elöljáróság a templomot és iskolát igazolatlanul mulasztók szüleivel szemben a törvény szigorát nem alkalmazta, jelentette-e az egyházmegye tanügyi vezetőjénél? 17. §. 16. az ünnepélyes közvizsgát az elmúlt tanév végén megtartotta-e? 23. §, 17. a 12 éveseket konfirmálta-e s a konfirmáltakat nyilván tartja-e ? 24. §. 18. ismétlő iskolában az évvégi vizsgát megtartotta-e? 24. §. 19. az ismétlőben a vallást tanította-e? 24. §. 20. az iskolát látogatta-e? látogatási jegyzőkönyvet ellenőrizte-e? 72. §.
