Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-04-02 / 14. szám
56. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1922. — A Pápai Ref. Leányegylet múlt hó 28-án sikerült irredenta jellegű estélyt rendezett. Az estély kiemelkedő pontja Tóth Lajos theol. tanár bevezető előadása volt. Mélyen szántó előadása, melyben az irredentizmus létjogosultságát hangsúlyozta, — rendkívüli hatással volt a hallgatóságra. Az estély többi száma — Csizmadia Irénke és Tóth Kálmán művészi szavalatai, Gutt Margit remek énekszáma, a Horváthpár hatásos zeneszáma, Nemcsics Elekné úrhölgy' bravúros technikával előadott Liszt-rapszódiája —egytől-egyig hozzájárultak ahhoz, hogy az estély felejthetetlen benyomásokat hagyjon hátra a hallgatóság emlékében. Külön dicséretet érdemel a két irredenta szobrot ábrázoló, rendkívül ügyesen rendezett élőkép. — Ktiimisszióí estét rendezett vasárnap este 6 órakor a Pápai Református Nőegylet a református templomban. Ez alkalommal utaztak le hozzánk Budapestről özv. dr. Misley Sándorné, az Ev. Nőegyesületek orsz. főtitkára és Fiers Elek, a M. E. K. D. Sz. titkára. Az est egész műsora a külmissziónak nálunk, sajnos, annyira elmaradott ügyét szolgálta. A műsor központját dr. Misleyné előadása képezte. Művészi számonként szépen illeszkedtek hozzá Hütter Annuska énekszáma, melyet orgonán Hatvani Lajos kisért, azonkívül Veress László theologus külmissziói tárgyú szavalata s a főisk. kántus éneke, melyet Tóth Kálmán theol. halig. ifi. elnök vezetett. Fiers Elek bibliamagyarázata zárta be a komoly hatású estét, melynek jövedelme gyanánt perselypénzből 1030 korona gyűlt össze a Júilmisszió céljaira. — A Bethánia-egyesület március 24—27-ig tartotta nagyszabású tavaszi, evangelizáló konferenciáját, melyen vidékről is igen sokan vettek részt. Az előadók közt voltak többek között: Czeglédy Sándor, ifj. Victor János (Mit tett Isten emberért a múltban?), Vargha Gyuláné (Mit tesz Isten az emberért most?), Vargha Tamás (Mit fog Isten az emberért a jövőben tenni ?), Nyáry Pál (A pusztában), Pauer Irma (Kanaán), Podmaniczky Pál br. (Luther és a testvéri közösség), Pongrácz József (Kálvin és az imádság), Molnár Gyula dr. (Záróbeszéd). Március 25-én a Kálvin-téri templomban vallásosestély volt, melyen Ravasz László püspök imádkozott, ifj. szabó Aladár dr. Zinzendorfról tartott előadást, Turóczy Zoltán arnóti ev. lelkész a Jézus keresztjéről bibliamagyarázatot. Felejthetetlen hatású volt a hétfői búcsuösszejővetel. — A magyaregresi harangszentelési ünnep március 19-én folyt le közeiből s távolból idezarándokolt nagyszámú hallgatóság előtt. A hívőknek sok százai a templomba nem férvén, hogy lelki táplálékot mindenki vegyen, egy időben parallel istenitisztelet tartatott, áz egyik a templomban, melynek ünnepi szónoka Mozsonyi Sándor vármegyei bizottsági tag, a másik istenitisztelet az udvaron, melynek szónoka" Major János orczi lelkész volt. Az óriási tömeg istenitisztelet végeztével a templomudvaron hallgatta végig a helybeli lelkész előadását, melyben a gyülekezet történelmét ismertette. Az ünnepély harmadik része délután vallásos ünnepély keretében folyt le. Major János imája után Mócs Kálmán szavalattal, Balogh Emma és Fodor István szóló-énekkel kötötték le a lelkeket. Ez ünnepély szónoka Bódizs Ferenc kaposvári főgimn. tanár volt, aki mint világi pap szerepelt biblikus mélységű egyházi szónoklatával. A harangot a gyülekezet önkéntes adakozásból szerezte be 1 mm. súlyban Veszprémben. — A Magyar Ev. Missziói Szövetség nyilvános estélyt rendezett a budapesti theol. akadémia dísztermében, melyen Johnson svéd ev. misszionárius tartott előadást a zsidómisszió kérdéséről. — Dr. W. Hastie A református theológia alapvető elvei cimü könyvének magyar fordítása rövidesen megjelenik, mert a könyv angol kiadója a T. & T. Clark edinburghi cég a fordítás jogát ingyen átengedte. — A magyar állampolgárság és a trianoni békeszerződés. A trianoni békeszerződés értelmében azok a magyar állampolgárok, akiknek illetőségi helye Magyarországtól valamely más államhoz került, 1921 julius 26-ik napján eddigi magyar állampolgárságukat elvesztették és tekintet nélkül ezidőszerinti lakóhelyükre, minden hatósági intézkedés nélkül, annak az államnak váltak állampolgárává, amely államnak fenhatósága alá illetőségi községük került. Akik tehát ezek közül a magyar állampolgárság újból való megszerzésére opciós nyilatkozatot kívánnak tenni, ha belföldön laknak, úgy lakóhelyükön illetékes elsőfokú hatóságnál, vagy egyenesen a belügyminiszternél, Magyarország területén kívül lakó honosítást igénylők pedig az illetékes külföldi hatóságon kívül, közvetlenül a magyar királyi belügyminiszternél tehetik meg opciós nyilatkozatukat. Részletes felvilágosítással a honosításra vonatkozólag ugyanezek a hatóságok szolgálnak. (MTI.) HIVATALOS RÉSZ. Pályázat. A csurgói államilag segélyezett református főgimnázium igazgatótanácsa pályázatot hirdet németmagyarnyelvi tanári állásra. Évi javadalmazás: 2400 K alapfizetés, mely 2600, 2800, 3200 K-ra emelkedhetik, öt 200 K-ás ötödéves korpótlék és az állami tisztviselőkre megszabott lakáspénz, igénye van az ide vonatkozó szabályok szerint állami fizetéskiegészítésre, családi pótlékra és a szokásos egyéb állami segélyekre, jogos és köteles tagja az országos tanári nyugdíjintézetnek. Az ötödéves korpótlék és az állami fizetéskiegészítésbe beszámíttatik minden előző rendes tanári szolgálat, melyet a megválasztott fizetéskiegészítést élvező középiskolákban, töltött el. Pályázhatnak református vallásu okleveles tanárok, menekültek megfelelő figyelemben részesülnek. Pályázati mellékletek: keresztlevél, érettségi bizonyítvány, tanári oklevél, az előbbi alkalmazásokról szóló bizonyítványok, katonai kötelezettség, a forradalmak és megszállás ideje alatt tanúsított magatartás igazolása, közhatósági orvosi bizonyítvány pályázónak a tanári állásra alkalmas voltáról. A belsősomogyi református egyházmegye közgyűléséhez címzett kérvény május hó 20-ig a csurgói református főgimnázium igazgatóságához küldendők Csurgóra. Az állás szeptember hó elsején foglalandó el. Kadarkút, 1922 március 25. Mozsonyi Sándor ig. tan. elnök. Pápa, 1922. Főiskolai könyvnyomda.
