Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1922-03-19 / 12. szám

1922. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 47. oldal. a gyülekezet vezetősége kezdeményezze a gyülekezet megújítását. Végh János szól hozzá e tárgyhoz érdem­legesen, azt a kérdést vetvén fel, mi történnék sok gyülekezetben akkor, ha az önkéntes alapra helyez­kedve, nem jönne be az egyház fenntartásához szük­séges összeg? E kérdésre Forgács kettős választ ad: 1. a szegény gyülekezetek ügye a gazdag gyülekeze­tek ügyévé teendő; 2. ahol nincs áldozatkészség, fel kell azt ébreszteni. Tóth Sándor előadást tartott az ifjúsági munká­ról, beszélvén a gyermek, az ifjú, a felnőtt lelkigondo­zásáról, mely felolvasás általános tetszéssel találkozott. Győry János indítványt tett az el. isk.-i hitokta­tás tantervreviziójára vonatkozólag: szerinte az O. T.-i anyag túltengése megszüntetendő, az U. T.-i anyag kálvini jelleggel felruházandó, az V. o. anyagába pe­dig beillesztendő a magyar egyháztörténet tanítása. Végh János a hittani kézikönyveink ellen emel súlyos kifogásokat, azok sem biblikusak, sem magyarok, ta­nulságai pedig egyszerűen érthetetlenek (lásd pl. a kánai mennyegző tanulságait). Az új tankönyvre nézve irányadó alapelv legyen az, hogy a bibliai tört.-ben foglalt hittani tételt tárgyalja a tanulság levonásában. Az értekezlet megbízza Végh János lelkésztársat azzal, hogy-indítványát bővebben dolgozza ki és adja be az egyházmegyei tanügyi bizottsághoz. Forgács, Gyula szerint a legegészségesebb állapotnak az feleint meg, ha a Biblia lenne a tankönyv, de ha mégis kell tan­könyv, akkor legyen hozzá vezérkönyv is. A legközelebbi értekezlet április végén vagy május elején lesz. Vass Vince theol. tanár indítvá­nyozza, hogy tűzessék ki tárgyalásra a péczeli Pro­gramm vagy a kunhegyesi memorandum. Végül For­gács Gyula felhívja az értekezlet figyelmét az április végén Budapesten tartandó quasi világértekezletre, amikor is Budapesten több skót, holland, amerikai professzor és lelkész fog tartózkodni és kéri az egy­házmegyét, hogy azon képviseltesse magát. A gyűlés Győry János elnök imájával zárult. Tudósító. VEGYESEK. — Március 15. A főiskolai ifjúság az idén is nagyszabású ünnepélyt rendezett a szabadság nap­jának emlékezetére. A honvédszobor előtt Veress László pn. szavalta el Tóth Kálmán pn. pályadíjnyertes ódáját, amelynél szebbet a képzőtársulat pályázata évek óta nem produkált s amely különben is abszolút költői értékű mű. Az ünnepi beszédet Csizmadia Dániel ifj. elnök tartotta, szárnyaló hévvel dicsőítve március emlé­kezetét. Végül Edelényi Szabó Gyula VIII. o. tanuló szavalta el sikerültén a Talpra magyart. A szobor megkoszorúzása után az ifjúság és a közönség a Petőfi-emléktáblához vonult, amelyen babérkoszorút helyeztek el. Este a színházban Herczeg Ocskay brigadérosát adták elő nagy sikerrel. — Petőfi-ünnep. Nőnevelő-intézetünk elsőnek állott be azok sorába, akik a költő születésének 100-ik évfordulója alkalmával Petőfi génuszának megadják a méltó hódolatot. A f. hó 13-án rendezett ünnepély fénypontja az intézet igazgatójának, dr. Kőrös Endré­nek előadása volt, melyben előadó művészetének teljes gazdagságával egy órán át gyönyörködtette a nagy és díszes közönséget. Megragadó képekkel, néhány találó ecsetvonással állította a hallgatóság elé Petőfi páratlan pályáját s világirodalmi nagyságának tényezőit: erede­tiség, őszinteség, humor, a leírás különleges művészete, az Alföld tárgykörének feldolgozása és jövőbe látás. Petőfi ismeretének gazdag tárházából mindegyik jellem­vonást találóan érzékeltette nagyszámú, szabadon elő­adott Petőfi-idézetekkel. Méltó illusztrálása volt a magas színvonalú előadásnak az estély többi száma is: vonós négyes, szavalatok, énekkar énekei, termé­szetesen mind Petőfi-tárgyú. Az estét egy gyönyörű, életkép fejezte be. Tiszta jövedelem gyanánt 9340 K jutott a pápai Petőfi-Jókai szobor-alapnak. — A tiszántúli egyházkerület világi főjegy­zőjévé dr. Tóth Lajos debreczeni egyetemi tanárt vá­lasztották meg. Legyen működése áldásokban teljes. — Beveridge Viimos skót ref. lelkész, aki a múlt évben ideiglenesen vezette a budapesti skót missziót, e hónapban végleg Budapestre költözött és átveszi, mint kinevezett misszionárius a nagyfontosságú intézmény vezetését. Ünnepélyes beiktatása március 26-án lesz. — A lelkész urak figyelmébe. A nt. lelkész urakat tisztelettel felkérem, hogy amennyiben Husvét­­kor nagy és kis legátust nem akarnak fogadni, arról e hó végéig értesíteni szíveskedjenek a főiskolai igaz­gatóságot. Csizmadia Lajos főisk. igazgató. — A budapesti lelkészek társasága husvétig tartó gyűlésein a kereszt gondolatával foglalkozik az idevágó ó- és újtestamentumi részek alapján. — Az egyházak vagyonváltsága. Felhívjuk a nt. lelkészurak figyelmét, hogy az egyházak vagyon­­váltságáról az 1921. XLV. t.-c. (megjelent a Hivatalos Lap 1921 szept. 7. számában) intézkedik. A nevezett t.-c. 2. §-a szerint: „Nem esnek vagyonváltság alá: 2. Intézeteknek, egyleteknek, alapítványoknak tulajdo­nában levő földterületek annyiban, amennyiben nye­részkedés célzata nélkül kizárólag a közjótékonyság, a közoktatás, a közművelődés, a nemzetvédelem vagy a nyugellátás céljait szolgálják és amennyiben ezeknek vagyonváltságmentességét közérdekből az Országos Pénzügyi Tanács intézkedéssel vagy esetről-esetre megállapítja; 3. egyházközségek rendes tisztviselői és alkalmazottai javadalmi földjének 1000 K kát. tiszta jövedelem aluli része ; 4. az egy kataszteri holdat meg nem haladó oly földterület, amely nem községi bel­telek ; 5. a vitézi telkek“. Szíveskedjenek a lelkész urak az ügyeket éber figyelemmel kisérni és amint észreveszik érdekeik sérelmét, azonnal tegyék meg a szükséges lépéseket az illetékes pénzügyi hatóságnál.

Next

/
Thumbnails
Contents