Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-03-05 / 10. szám
38. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1922. diktálta békék aláírásától visszavonult, hogy Magyarország képtelen feldarabolását igazságtalannak tartja, akkor talán szabad a vázolt munkásságban a krisztusi szellemnek, az Igazság és Szeretet szellemének egy távoli felcsillanását, egyszersmind a közélet és egyház kapcsolatának egy egészséges és rokonszenves tünetét is látnunk. Dr. Tróesényl Dezső. Jelentés a pápai ref. uőegylet 1921. éri működéséről. Az 1897 óta fennálló pápai ref. nőegylet f. évi február hó 16-án tartotta 25-ik évi rendes közgyűlését a tagok igen nagy érdeklődése mellett. Dr. Vass Vince titkári, Pongrácz Józsefné pénztárosi jelentést terjesztettek elő, amely jelentésekből közlünk itt egyetmást, hogy e szépen működő egyesület példájával buzdítsuk a hasonló jellegű egyesületeket. Kitűnt a titkári jelentésből, hogy az egylet hármas célt munkál: 1. a szegénysorsú iskolás gyermekek ruházattal való segélyezését, 2. a szegények, árvák és vagyontalan betegek gyámolítását, 3. a hitélet ápolását és felvirágoztatását. Az iskolás gyermekeknek a tagok készítettek ruhákat s az egylet cipőket, amiket karácsonyi ünnepély keretében osztottak ki. Ezt a munkát kezdettől fogva végezte az egyesület. Új munkamező volt a múlt évben a szegénygondozás. 10 szegénynek adott rendes havi segélyt, melléjük gondozókat állított, akiknek jelentése alapján esetenkint nagyobb összegű rendkívüli segélyeket is utaltak ki. Két Ízben természetbeni adományokat is adtak: karácsonykor és újévkor, amit többek között lehetővé tett az, hogy egyik tag, Hochschorner Jenőné 14 disznó belsőrészét ajándékozta az egyletnek, amit a tagok hurkává és préshurkává dolgoztak fel és osztottak ki. Különösen intenzíven folyt a vallásos élet ápolása. Havonta vallásos estélyeket rendeztek gazdag és válogatott műsorral, amelynek keretében mindig volt egy-egy ébresztő előadás és bibliamagyarázat. Az egész munkának a melegágya azonban a bibliakör, illetve most már bibliakörök, amelyek hetenkint tartják összejövetelüket, s amelyeknek tagjai mindig készek az egylet jótékony munkáját elősegíteni. Érdekes az a tapasztalat, hogy minél jobban kitágítja a maga munkakörét egy ily egyesület, annál elevenebb, mozgékonyabb és erősebb lett, annál több munkára képes. Az is bizonyos, hogy a kitartás meghozza a maga gyümölcsét. Pápán sok minden estély van, s a mai közönség nem szereti a komoly dolgokat. Szo■ raoruan lehetett tapasztalni, hogy míg egy ostoba vig- 1 I játékot vagy Ízléstelen táncot ezrek néznek meg, addig ezeknek a komoly és nívós vallásos estélyeknek a közönsége nem áll arányban a lakosság nagy számá' ■ VáLJ E>£ az egylet nem csüggedt el, nem tette „von^ zóvá* a maga műsorát oda nem illő számokkal, az volt az élve, hogy a közönség nevelődjék, s a legutóbbi estély már valóban zsúfolt is lett. A bibliakör is szerényen indult, s ma már nem férnek el, úgy, hogy kettőt kell tartani, s meg van a remény arra, hogy az ősszel már négy csoport fog működni, mert a résztvevők száma folyton növekedik. Hogy mit jelent a bibliakör, mit jelent a tagok egyéni nevelése, azt számokban a pénztárosi jelentés tüntette fel. Anyagiakban is ez az esztendő volt a legáldásosabb. A bevétel volt 37.628 K, nem számítva a természetbeni adományokat, a kiadás pedig 22.788 K, itt se számítva a sok természetbeni adományt. Jellemző tételek a bevételnél: adományokból 1945 K, bibliakör perselypénzéből 1480 K, vallásos estélyek perselypénzéből 10.903 K; a kiadásnál: nagypénteki társaságnak 300 K, leánydiák-nyaraltatásra 500 K, szegények segélyezésére 7175 K. Elhatározta az egylet, hogy saját magának erősítése céljából támogatni fog minden komoly egyházi mozgalmat s a külmisszió ismertetésére és támogatására minden évben külön estélyt rendez; az elsőt március 26-án fogják megtartani. A múlt évi maradvány 1/-részét szegényházalapra fordítják és kimondották ennek további növelését. A jövőre nézve elhatározták, hogy a szegénygondozás ügyét még jobban kiépítik, s felkarolják az állami gyermekek gondozását is, amit a bibliakörök vállaltak magukra. Rendkívül fontos határozata volt a közgyűlésnek az, hogy a helybeli leányegylettel karöltve junius hó végén vendégül látja a nő- és leányegyesületek nemzeti szövetségének konferenciáját, amely iránt már most nagy az érdeklődés, s amelyre a világbizottság tagjai is eljönnek, mert ezt megelőzőleg Salzburgban tartják az evangéliumi nő- és leányegyesületek világgyülését. Tanulsága ennek az esztendőnek: az evangélium Istennek hatalma. Ami erre épül, az erős lesz, energiákat kap és tényezővé válik a világban. Vajha minden egyesületünk megtanulná ezt! IRODALOM. Művészet és érzelem Kálvinnál és a .kálvinizmusban. Irta: Doumergue Emil. Fordította: Dr. Révész Imre. 1922. 98 oldal. (A szerző előszavával és a fordító megemlékezésével Doumergue-ről.) Ára 44 korona. A nagy francia egyháztörténész három előadásán foglalja magában e könyvecske — mely a Sebestyén Jenő dr. szerkesztette Holland-Magyar Kálvinista Könyvtár II. köteteképen jelent meg —, Doumerguét, akinél a ma élő emberek közül alig ismeri valaki jobban Kálvint és az ő korát. Tárgyalja pedig e könyv „Kálvint és a kálvinizmust a legsebhetőbbnek (különösen nálunk Magyarországon) tekintett oldalukról, érteti meg, védi meg és szeretteti meg“, úgy hogy e könyv méltó kiegészítése Kuyper: „A kálvinizmus lényege* c. munkájának. A tulajdonképeni botránykő t. i. — sokak szemében — Kálvinban és a kálviniz-
