Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1922-07-23 / 30. szám

118. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1922. előttem ezek a kisértő gondolatok: észrevétlen meg­jelenik előttem egy szelíd Alak, vállamra teszi kezét, s szól hozzám feddő, de mégis bátorító, lelkesítő hangon: „Én általam mindent megtehetsz!“ S ha én hivatásom magaslatán állok, hogy nem akarok egy egész életen át hazug sáfára lenni az Isten igéjének, ki csak másoknak ajánlgatom, de magam semmire sem becsülöm az evangélium áldott orvosságát, akkor ez a krisztusi hang egyúttal parancs is számomra, mely ellentmondást nem tűr! (Folyt, köv.) Belmissziói jelentés a belsősomogyi egyházmegyében 1921/22. évben folytatott belmissziói munkákról. Egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti bizottsági jóváhagyással: Kovács József lelkész, bizottsági előadó. (Folytatás és vége.) A feltámadó magyar kálvinizmus honalapító és nemzetfejlesztő tényező lesz újra. Munkára sodorja cselekvő hatalmával az államot és lelki életének erői­vel ragadja majd a széles partok sziklái között s a halálosan fenyegető zátonyok felett az Isten céljai felé. Fel fogják fedezni, hogy nemzetünk és fajunk tulaj­donképpeni konzerválója mindennemű rothadás ellen a kálvinizmus csatorna-rendszere. Csak időnként „ön­magát reformálja“. Amely gyülekezet a magyar kálvinizmus nagy nemzeti missziójában vetett hittel kel fel megreformált hivatásérzettel az ördög ágyából és felölti az elszánt harc fegyvereit, az megtisztul, ruhája fehér lesz, mint a hó, az látni fogja falai között a gyülekezet angya­lát, feje fölött világít az evangélium csillaga, de koro­náját is megleli a szelek és tengerek Urának kezében. Talán nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy a gályarabok utódai, a magyar református lelkipásztorok és tanítók közül mindig többen veszik észre, hogy háború van a tengeren, zeng a Sión, mindig többen nyúlnak az evezőlapátokhoz és keresik, keltegetik a Krisztust. Ez az ébredés, Istennek legyen hála, érez­hető és hatásában felfogható itt a mi somogyi egyház­megyénkben is egy-két gyülekezetben. Folyik a harc az evangéliumért. Vájjon, melyik gyülekezet nő leg­magasabbra ? Ha az Úr kedvező szelet ad, jövőre jobb ered­ményről adhatunk majd számot. Legyen az Istennek az eddigi kegyelemért is dicsőség! Lelkipásztorok és tanítók gazdagodjanak meg alázatosságban, hűségben, egyszerűségben, szereidben és legyenek fáradhatat­lanok a híveik között való tisztító munkában. A fenye­gető rossz vizeket, mint hitetlenség, közönyösség s az erkölcstelen élet kiöntései, sikerrel tudják majd egy­házunk falai alól elvezetni, ha egyező akarattal s a diadal reményében imádkozni tudnak s meghallják mind a halál völgyei felett lebegő Lélek intését: Vissza az evangyéliumhoz! S követi minden tanító és lelki­­pásztor egyik körlelkész testvérünknek a vizsgálatok befejezése után megtartott értekezleten a körzet taní­tóihoz intézett figyelmeztetését: Egy év múlva minden iskolában Bibliát találjak! Intézkedést és határozatot igénylő előterjesztésün­ket az indítványok sorában csatolván, jelentésünk után vagyunk az Egyházmegyei Közgyűlésnek tiszte­letünk kifejezése mellett 1922 junius 22-én készséges hiv szolgái: a belsősomogyi egyházmegye belmissziói bizottsága; Kovács József sk. Szabó Bálint sk. előadó. elnök. Izsák Aladár sk. Sipos István sk. biz. tag. biz. tag. Az egyetemes konventünk gyűlése. Egyetemes konventünk f. évi julius 4—6. nap­jain tartotta gyűlését Németh István püspök és gróf Degenfeld József főgondnok elnöklete alatt budapesti székházában. Németh István magasszárnyalásu imája után gróf Degenfeld József világi elnök tartalmas beszéddel nyitotta meg az ülést. Kegyelettel emléke­zett meg hazánk és egyházunk időközben elhunyt nagyjairól. Hódolattal áldozott IV. Károly király emlé­kének, melyet a gyűlés tagjai állva hallgattak meg. Kegyeletesen parentálta el Szilády Áron. Futó Zoltán, Ragályi Béla, Kérészy Barna, konventünk volt kiváló tagjait. Üdvözölte a konventen először megjelent dr. Ravasz László püspököt. Ezek után az 1922—24. évi ciklusra megalakult a konvent. Jegyzőkké választották Vass Bélát és Lévay Lajost egyházi részről, világi részről pedig dr. szentpéteri Kun Bélát és Segesdy Ferencet. A rendes és rendkívüli bíróságok s a külön­böző szakbizottságok megalakítása után az egye­temes tanügyi bizottság ügyeit tárgyalták az első nap délelőttjén, délután különböző bizottsági ülések voltak. Az egyetemes tanügyi bizottság jelentése alap­ján tárgyaltatott a theologiai tanárok konferenciája által a lelkészképzés ügyében felterjesztett memorandum, mi letétetett az egyházkerületekhez kiegészítés céljá­ból. A theol. tanárok lelkészi szolgálatban eltöltött éveinek teljes beszámítása iránt a kultuszminiszterhez felirat intéztetett; úgyszinte felirat intézteiéit a deb­­reczeni egyetemen alkotott theol. magántanári vizsgái szabályzatnak a többi theol. akadémiákra sérelmes pontjainak módosítása iránt. A középiskolák, tanító­képzők ügyében közérdekű határozatok voltak: a közép­iskolai magánvizsgálati díjak megállapítása; felirat a középiskolai tanárok havi drágasági segélyének az állami tanárokéval való egyenlősítése érdekében; s a tanítóképzők hat osztályúvá fejlesztése dolgában a várakozó álláspontra való helyezkedés. A parokhiális könyvtár ügyében Forgács Gyula előadó javaslatára kimondatott, hogy dr. Varga Zsig­­mond könyve küldetik szét az egyházaknak még az évi 10 K járulék fejében, de a tagsági díj ezután 80 K lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents