Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-12 / 24. szám

1921.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

95. oldal.

megszabadítja. Szívből köszönöm ezt az alkalmat. S amint néki szerencséje volt átadni számunkra a skótok üdvözletét, átadja azoknak is a miénket.

3. Esperes úr válaszol: Köszöni a skót egyház példájával s a mi egyházunk múltjával való erősítést, köszöni az önfegyelmezésre vonatkozó intést s kéri, hogy üdvözletünket adja át a skót ref. egyháznak.

4. Győry János előadja a debreczeni gyülekezetben tervezett liturgiát: kezdő ének, fő ének, urasztalánál előfohász kötött formában, bibliaolvasás (előadó ezt ajánlja a hétköznapi istentiszteletre), utánna a bűnvalló ima kötött formában, csak a bekezdése és befejezése önálló; azután jön egy énekvers, melynek végeztével a lelkész fölmegy a szószékre és elmondja prédikációját; az első Miatyánk elmarad; prédikáció után az utóima szabadon, amelynek azonban a betegekről, anyaszentegyházunk dicsőségéről megfeledkeznie nem szabad; adakozásra felhívás, hirdetés, áldás.

Jakab Áron érdemes és lelkes beszédben védi az eddigi liturgiát, amelyben érvényesül az evangyéliomi protestantizmusnak az az elve, hogy az istentisztelet központja az igehirdetés ; e szempontból támadja a debreczeni liturgiát s az urasztala előtti fungálásban az urasztala jelentőségének leszállítását látja ; az urasztala nem oltár; ha mégis valami változás esik a liturgián, az az egész magyar ref. egyházban egységes legyen. Csizmadia Lajos theol. tanár kifejti, hogy a liturgia változtatása csak zsinati úton lehetséges.

Többek hozzászólása után az értekezlet a debreczeni gyülekezetben tervezett liturgiát nem fogadja el, de leszögezi azt az álláspontját, hogy a liturgia változtatása egyes gyülekezetek önkényével nem történhetik, az az egyetemes zsinat jogkörébe tartozik.

5. Győry János indítványai: Ha presbiter egyházi gyűlésen tesz olyan indítványt, melynek célja díjlevélcsonkítás, e cselekménye fegyelmi vétséget képez még akkor is, ha indítványát mások megbízásából teszi; az erről szóló jkv. az esperesi hivatalhoz felterjesztendő; — továbbá, ha az egyháztag az egyháztörvényben előirt kötelességét nem teljesíti, az E. T. V. t.-c. 34. § B. pontján alapuló vétséget képez:

az egyházi törvényben lényegileg benne lévén, mellőztetnek.

6. Győry János többi indítványait: Az egyházmegye minden elemi iskolájában minden héten másmás rövid evangyéliomi mondás taníttassék be a gyermekeknek; az egyházi ének tanítása elsőrendű legyen; mindenféle esetre való rövid imák taníttassanak ; a konfirmációt hitelveink szemmeltartása mellett a legnagyobb ünnepélyességgel kell végezni; az eljegyzési kézfogás a lelkész előtt történjék; házasulók esketése énekléssel kezdődjék és végződjék; emléklap adandó esketésnél é* keresztelésnél, melynek fedezésére adakozások legyenek:

a lelkészértekezlet elfogadja s az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti életbe léptetésvégett.

7. Végh János indítványa: a theol. és vallástanárok kebeleztessenek be abba az egyházmegyébe, amelynek területén az illető intézet fekszik és a gyűlésekre hivassanak meg, ahol tanácskozási joggal bírjanak :

elfogadtatok, indítványozó adja be írásban az indítványányát, s hozzájárulás végett az egyházmegyéhez felterjesztetik.

8. Nagytiszteletü Esperes Úr hálaadó s buzdító szavaival az értekezlet véget ért.

Kis Zoltán.

VEGYESEK.

„Hiszek egy istenben,

Hiszek egy hazában,

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában.

Amen.“

— Személyi hír. Püspök úr a múlt héten a Ref. Egyetemes Konvent gyűlésein vett részt, f. hó 11-én pedig az évvégi vizsgálatokra Pápára érkezett.

— Évzáró ünnepek. A pápai református főiskola folyó hó 12-én d. e. Va 11 -kor tartja évzáró ünnepét. Ekkor az évzáró beszédet Németh István püspök úr mondja, a tanévről Csizmadia Lajos igazgató jelent, az önképzőkör működését Gáty Ferenc vázolja, Csizmadia Dániel és Veres László szavalnak s lesz több zene- és énekszám. — Ugyanaznap d. u. 5-kor tartja évzáró ünnepét a pápai ref. nönevelőintézet. Évzáró beszédet itt is a püspök úr mond, dr. Kőrös Endre igazgató néhai Czike Lajosról tart emlékbeszédet, szavalnak Horváth Rózsi, Kádár Boriska, zongoráznak Reiner Erzsi, Engelbrecht Jolán s a képzői és polgári isk. énekkar is több számmal szerepel.

— Tudósítás a székesfehérvári evangélizáló konferenciáról. A vármegyeház dísztermében tartott konferenciai előadásokon dr. Vargha Gyuláné hitből fakadt s mélyen járó biblikus fejtegetései, Turóczy Zoltán két értekezése a „Keresztyén éIetfolytatás“-róI, dr. Molnár Gyula és Szabó Imre lelkes bibliamagyarázatai igen nagy hatással voltak a szépszámú hallgató közönségre. Ép így köztetszést aratott Pauer Irma szentirás-magyarázata és Nagy Gyula fülei lelkész alkalmi prédikációja. Emelte a hívek áhítatát a szép gyülekezeti éneklés is, de különösen Teke Kálmán székesfehérvári kántortanítónak minden összejövetelen megismétlődött magánéneklése, amelynek szépsége a fővárosi közreműködőket is meglepte és magával ragadta. Értékes munkát végeztek a nők bibliai óráin : Vargha Gyuláné s Pauer Irma, a férfiakén: Szabó Imre és Olasz Sándor. A leánynövendékek körüli hiterősítő munkában Szabó Mária, Frauschenfels Elza és Mikó Margit, a serdültebb fiuk bibliai kurzusán pedig dr. Kiss Ferenc, dr. Csia Sándor és Turóczy Zoltán forgolódtak nagy buzgalommal. A rokkant-telepen Szalay Lajos igyekezett Istenhez és sorsukkal való megelégedéshez vezérelni a rendszerint elégedetlen lelkeket, a kórházban dr. Vargha Gyuláné és Olasz Sándor hirdették a vigasztalás igéjét, a javító-intézetben és a fogházban pedig dr. Molnár Gyula szólott a bűnösök barátjáról, Krisztusról, aki bocsánattal biztatja s kegyelmébe fogadja az őszintén megjobbulni