Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-22 / 21. szám
1921. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 83. oldal. A XXL ülésen munkát olvasott fel, az Istenítélet c. beszélyt, melynek bírálata jövőre halasztatott. Ugyancsak ezen a gyűlésen önkéntes szavalásra is jelentkezett. A XX. ülésen Bárány Gusztáv felolvasá Jókay Móricz novellájára irt bírálatát. A mű érdemkönyvbe fog íratni, némely bő leírásokat elmellőzvén, úgyszintén kijavítván néhány megjegyzett kifejezést. A beszély tényleg megtalálható az érdemkönyvben, de nem Jókai saját kezeirása. Ugyanezen gyűlésen egy másik beszélye Kerkápoly Károlynak adatott bírálatra. A XXV. ülésen verseket olvasott fel, bírálta Tóth István. A coloss c. lira érdemkönyvre méltónak találtatott, Az ősi kard, Agg lantos pedig kiigazítás végett visszaadatott. Ezt a verset, úgy látszik, nem irta be Jókai az érdemkönyvbe, mert abban jelenleg nem található. A XXVI. ülésen Vágytárs c. beszélyét bírálja Kerkápoly Károly, „kerekdedebbnek jósoltatván a mű, ha a vetélkedők küzdése tárgyául szolgáló nőnek könnyelműbb jellém adatik, a szerző ezen megjegyzés valósítására utasíttatott*. Ugyanezen gyűlésen szavalt is Jókai, A Számüzöttet Vörösmartytól, szavalásában „haladás tapasztaltatott“. A XXVII. ülésen igazítás végett visszaadott s kiigazított beszélye Bárány Gusztáv, Finta Károly, Ács Károly uraknak adatott átnézés végett. A XXXV. ülésen, mivel a bírálók száma időközben hárommal megkevesbedett, bírálóvá választották Gál Péterrel és Petrovics Sándorral együtt, a XXXVI. ülésen már munkát is kap bírálatra, Sárközi Titusét. A XXXIX. ülésen ismét szaval: Antonius beszédét Julius Caesarból. A XL. ülésen elnök bejelenti, hány pályamunka érkezett a kitűzött tételekre, ezek között találjuk a Tűz és viz c. beszélyt is, melynek jelmondata: Száz év csak és hazád elfelejtett (Szilágyi). A XL. ülésen munkát olvasott Sárközi Titus Zörgő Manó Paul de Cock után, bírálja Jókay Móricz, mely bírálat a jövő Ülésben olvastatik fel. A XLIII. ülés jegyzőkönyve szerint: több szabad s rosszul hangzó kitételeket jegyzett meg, egyébiránt a fordító szorgalma dicsérettel ösmertetett el. A XLIX. ülésen újból munkát kap bírálatra, még pedig Petrovics Sándorét, az ő munkáját pedig Tóth István kapja meg. Az LII. ülésen elnök bejelenti a nyertesek nevét, mely szerint a beszélyek közül másodjutalmat nyert a Tűz és viz, szerzője Jókay Móricz másodéves filozófus. (Az első díjat Petries Samu nyerte.) Jókai e beszélyéből az Öröm ünnepélyen mutatványt olvasott fel Dömjén Ferenc, a beszély jelenleg ismeretlen. Ugyancsak fel van véve az Örömünnepély műsorába az Istenítélet c. beszélyének felolvasása is, de hogy ezt felolvasta, nem tudni, mert éppen a 20-ik pontja volt a műsornak, s amint a következő ülés jegyzőkönyve mondja: több pontot el kellett hagyni az ülés hosszúsága miatt. Még egyszer előfordul Jókai neve a jegyzőkönyvben, mint aki Kerkápoly Károly ivén két pengő forintot adott a Képzőtársaságnak pályadíjra. Pápai tartózkodásáról Jókai még a következőket mondja: „Nagy szerencsém volt, hogy kitűnő tanáraim voltak; és még nagyobb, hogy kortársaim, kikkel az iskolában versenyeznem kellett, fényes tehetségű és nagy szorgalmú ifjak: közülük támadt egy pénzügyminiszter, miniszteri tanácsos, három országgyűlési képviselő, két kúriai bíró, egy alispán, egy hires mérnök, az első artézi kútfúró, kitűnő lelkészek, Tudományos Akadémia tagjai, tanárok, egy hires festő és egy Petőfi“. ' Pongráez József. VEGYESEK. — Jókai szobra. Jókai Mór szobrát, melyet Budapesten, a Liszt Ferenc-tér nyugati részén, a Gyárutca és Andrássy-út keresztezésén állítottak fel, e hó 21-én délután 4 órakor fogják ünnepélyesen leleplezni. Az ünnepi beszédet Berzeviczy Albert, akad. elnök, a szoborbizottság elnöke mondja, Sipőcz főpolgármester veszi át a szobrot a főváros nevében, a kormányzó, József főherceg, a nemzetgyűlés, a kormány s a főváros képviselői koszorút helyeznek a szoborra, mig a többi tudományos és irodalmi társulatok képviselői egy-egy szál virágot tesznek a talapzatra. Végül a középiskolai ifjúság elvonul a szobor előtt. — Beveridge Vilmos pápai látogatásának programmját megállapították, melynek főbb pontjai a kővetkezők. Érkezés, ünnepélyes fogadtatás május 24-én d. u. 2 órakor. Május 25-én délelőtt fél 9 órakor a theológiai akadémián lesz ünnepély, ugyanaznap délután 5 órakor vallásos összejövetel lesz a református templomban a következő programmal: 1. Közének. 2. Imádkozik Kis József esperes. 3. Ének. Előadja a főiskolai kántus. 4. Megnyitó. Tartja Csizmadia Lajos főisk. igazgató. 5. Előadás. Tartja Beveridge Vilmos. 6. Kvartett. 7. Szaval Csizmadia Dániel. 8. Ének. Előadja a főiskolai kántus. 9. Imádkozik lie. Rácz Kálmán főgimnáziumi tanár. 10. Himnusz. A vallásos estélyen befolyó perselypénz a főiskolai reformációi alap növelésére szolgál. Külön meghívókat nem bocsátanak ki. Felhívjuk az összejövetelre az érdeklődők figyelmét Május 26-án délelőtt a főiskolai díszteremben lelkészértekezlet lesz Kis József esperes elnöklésével, melyen Beveridge szintén fel fog szólalni.
