Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-03 / 14. szám

\

54. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1921.

A presbiteri világszövetség keleti ága delegátusainak jelentébe Magyarországról és Erdélyről.

— Folytatás és vége. —

A Szövetségnek tudnia keli azokat a világos klauzulákat, amelyek benn foglaltatnak a Romániával való békekötésben, melyeknek éppen az a céljuk, hogy megelőzzék a mai helyzet kialakulását. Mi bizonyságot teszünk róla, hogy ^azokat csaknem teljesen és amint Bukarestben tapasztaltuk, szántszándékkal semmibe se veszik. Azokat vonakodással fogadták. Felelős államférfiak rossznéven veszik azokat és azt mondják, hogy azok ellenkeznek és összeférhetetlenek Románia jogaival. Az ántánt mélyen érdekelve van ez érzéketlenségben. E klauzulák nélkül Nyugat közvéleménye nem engedte volna a területi leszakítást. Ünnepélyes kötelezettségeknek eme visszautasítása nem járhat más eredménnyel, mint hogy kitöröltetik Románia békekötéséből a területekhez való joga, mely területre pedig igényt tart. A szóbanforgó területnek, úgy egy nagy részének nem szükségszerűen Magyarországhoz való visszatéréséről van szó. A lakosság igen vegyes. De valaminő módszerrel arra kell rásegíteni egész Erdélyt, hogy önmaga keresse meg magának a dolognak harmonikusabb rendjét, akadálytalanul, akár magyar, akár román ambícióktól és intrikáktól menten, mint egy •nmagát kormányzó terület — akár teljesen független legyen, akár nem. A bevezetés után, melyben e szavak is bennfoglaltatnak: „Noha Románia a maga jószántából is, minden garanciáját hajlandó megteremteni a szabadságnak és az igazságosságnak, mind a régi királyság, Románia, mind pedig a csatolt területek minden lakójára nézve, bármilyen fajhoz, vagy valláshoz tartozzék is az illető ..." A kisebbségi klauzulák a következőket foglalják magukban:

1. §. „Románia elfogadja, hogy az e fejezet

2.—8. paragrafusaiban foglalt kikötéseket elismeri alapvető törvényeknek és hogy semmiféle törvény, szabályrendelet vagy hivatalos akció nem ellenkezhetik e paragrafusok kikötéseivel, se semmiféle törvény, szabályrendelet vagy hivatalos akció háttérbe nem szoríthatja őket.“

2. §. „Románia elfogadja, hogy Románia minden lakosa számára teljes életbiztonságot és szabadságvédelmet biztosít, minden születésbeli, fajbeli, nyelvvagy vallásbeli megkülönböztetés nélkül.*

„Románia minden lakosa jogosult bárminő hitvallás, vallás vagy hit — melyeknek gyakorlata a közrenddel és a közerkölccsel nem ellenkezik —, akár nyilvános, akár magán, szabad gyakorlatára.*

3. §. „Az alább említett békekötések speciális gondoskodásának engedve, Románia elfogadja és kijelenti, hogy román illetőségű ipso facto és bárminő formaság további követelése nélkül, minden személy, aki állandóan, a jelen szerződés érvényre jutásának dátumán, Románia területén lakik, mely magában foglalja a békekonferencia által Ausztriából és Magyarországból neki adott területeket is, vagy minden más területet is, melyet ezután kapna, akik ama dátum alkalmával semmi más külföldi nemzetnek nem tagjai, kivéve Ausztriát és Magyarországot.“

„Mindamellett ausztriai és magyar nemzetiségűek, kik túl vannak a 18 éves korhatáron, jogosak bizonyos feltételek mellett, melyek benne foglaltatnak az előbb felemlített békekötésekben, folyamodni valamilyen más illetőségért, melyre épen alkalmuk nyílik.*

„Azok a személyek, kik gyakorolták a folyamodás fentebbi jogát, kivéve azt az esetet, melyre nézve másképen rendelkezik az Ausztriával és Magyarországgal kötött békeszerződés, kötelesek 12 hónapon belül kivándorolni abba az államba, amelybe folyamodtak. Jogosultak román területen szerzett ingatlanaik további fenntarthatására; mint sajátjukat, elvihetik magukkal mindennemű ingóságaikat. Semmiféle export vám nem szabható ki reájuk ily javaik kiszállításával kapcsolatban.*

2. §. „Minden román illetőségű egyenlő a törvény előtt és ugyanazokat a polgári és politikai jogokat élvezi minden faji, nyelvbeli vagy vallásbeli megkülönböztetés nélkül.*

„Vallásbeli, hitvallásbeli, vagy konfesszionális különbségek nem rövidíthetnek rneg egyetlen román illetőséggel biró állampolgárt sem a polgári és politikai jogok élvezetét illetőleg, mint pl. közmunkák-, közhivatalok- és tisztségekre jutásban, vagy hivatás gyakorlásában.“

„Bármilyen nyelvű, román illetőségű állampolgár szabadon használhatja nyelvét magánbeszélgetésben, a kereskedelemben, a vallásban, a sajtóban, vagy bárminemű hirdetésben, vagy nyilvános gyűléseken.*

„A román kormány által beállítandó hivatalos nyelv bevezetése dacára is minden könnyítés és enyhítés megadandó a nem-román anyanyelvű, román illetőségű polgárnak saját nyelve használatára, akár szóban, akár Írásban, a törvényszék előtt.“

9. §. „Román illetőségűek, akik a faji, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartoznak, ugyanabban a bánásmódban és biztonságban részesülnek, törvény előtt és a valóságban is, mint más román alattvalók. Részleteiben, egyenlő mértékben másokkal, joguk van saját költségükön szeretet-, vallásos- és társadalmi intézmények, iskolák és más nevelési intézmények létesítésére, vezetésére és ellenőrzésére azzal a joggal együtt, hogy azokban használják nyelvüket és gyakorolják szabadon vallásukat.*

12. §. „Románia beleegyezik abba, hogy az előző paragrafusokban foglalt kikötések, amennyiben azok oly személyekre vonatkoznak, kik faji, vallásbeli, vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, nemzetközi érdekű kötelezettségeket alkotnak és a Népek Ligájának ellenőrzése alá helyeztetnek. Ezek meg nem változtathatók a Népek Ligája tanácsa többségének beleegyezése nélkül. Az Egyesült Államok, a Brit birodalom, Franciaország, Itália és Japán ezennel beleegyeznek abba,