Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-27 / 9. szám
H&rmmckettedik évfolyam. 9. szám. Pápa, 1921 február 27. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti és kiad a st átináatáii refennáítts püspöki hivatal (Komárom), ahova a !ap szellemi részét érintő közlemények küldendők. B Megjelenik minden vasárnap. E=3 A kiadóhivatal vezetője Faragó János, akihez a reklamációk intézendők. E3 Dr. Kuyper Ábrahám. 1837-1920. Múlt év november 8-án halt meg Hágában dr. Kuyper Ábrahám, akinek neve messze túlszárnyalta hazája határait és közismert volt a világ valamennyi protestáns egyházában. Kuyper óriási karriért futott be. Egyszerű falusi papságon kezdte. Figyelme itt Kálvin szelleme, munkássága felé irányult és bámulva ismerte fel, hogy micsoda erő rejlik a történelmi tiszta kálvinizmusban. Minden erejevel e mellé az eszménye mellé áll és ezért kezdi meg a harcot szóban és Írásban, Az akkori, erősen a modernizmus elveit valló holland református egyházban Káivin elveihez való fokozottabb visszatérést kívánja. Eszményképe „szabad egyház szabad államban*. Az ellenkező nézetek nem késtek és Kuyper csakhamar a holland theologiai polémiák középpontjába kerül. Még hevesebbé lesznek a támadások akkor, amikor a kálvinizmusnak politikai befolyást is igyekszik szerezni és megalapítja a maga u. n. „anfi-revolutionair“ pártját, amely nevét onnan vette, hogy erélyesen „szembehelyezkedik a francia forradalom atheista alapon felépített politikai és szociális elveivel“. Jelszava ebben az időben és élete későbbi polémiáiban is találóan volna kifejezhető az egyik holland költő eme szavaival: „Békesség az Úr nevében, pusztuljon a hitetlen“. Ezekben a hatalmas theologiai és politikai vitákban alakult ki Kuyper bámulatos egyénisége. Elvei védelmére és terjesztésére előbb egy politikai napilapot (De Standard 1872.), majd egy egyházi hetilapot alapít (De Herant 1877.). Hamarosan felismeri, hogy elvei csak akkor mennek át igazán a köztudatba, ha azok számára megnyeri az iskolái. Keresztülviszi tehát azt, hogy az állami iskolák mellé felekezeti iskolák állíttassanak fel és pedig minden fokon. Ezek a történelmi, tiszta kálvinizmus hordozói, tanítói voltak. Hogy meggyőződése számára tudományos képzettségű vezetőket nevelhessen, megalapítja Amsterdamban az u. n. „Szabad Egyetemet“ (Vrije Universität), amely Kuyper elvei szerint még magától a ref. egyháztól is teljesen független. Ennek az egyetemnek ő az első tanára. Közben azonban politikai téren is ráért dolgozni. Pártja, amely a „kis emberek" pártja volt, bámulatosan megerősödött s demokratikus alapelveket vallott. Kuyper mint pártvezér, újságíró is megállta helyét, népszerűsége, jelentősége egyre nőtt úgy, hogy előbb képviselő, majd 1901 — 1904-ig miniszterelnöke volt hazájának. Ezek között a csak nagyjában idevetett keretek között folyt le Kuyper élete. Befolyása honfitársaira, bitsorsosaira igen nagy volt, úgy, hogy amikor a maga szigorúbb kálvini elveit keresztülviendő, a holland református egyháztól elszakadt: 400.000 ember követte őt és lett tagjává az általa alapított u. n. gereformeeode kerk-nek. Több mini öt évtizeden keresztül állt a holland egyházi és politikai élet központjában, mint ennek legjellegzetesebb, legsokoldalúbb alakja. Hogy ki volt Kuyper Hollandia számára, azt talán semmi sem fejezi ki jobban, mint az, hogy temetésén a királynő és családja is képviseltette magát, a képviselőházban halála alkalmából az elnök foglalkozott Kuyper jelentőségével, a sírnál pedig a kormány nevében az egyik miniszter így emlékezett meg róla: „Kuyper, mint Isten igéjének szolgája, mint egyházreformáló, tudós, egyetemalapító, szónok és iró, született vezére sokaknak, népképviselő, mint a király első szolgája, olyan harcot harcolt és olyan munkát végzett, amilyen majdnem senkinek se adatott meg“. Mint politikus, népe, pártja szivéhez volt nőve, mert ő is a szivén hordta megbízói ügyét. Ha kellett, elöharcosa volt népének, de vezérük volt az imádkozásban is. Amikor Kuyperre elkövetkeztek a betegség, a szenvedés nehéz hónapjai, akkor népének tízezrei imádkoztak érte aggódó szívvel, szerető lélekkel, mert igazi vezérüknek ismerték. Temetésén is olyan impozáns számban és olyan ünnepélyes komolysággal, szomorú méltósággal vettek részt, mintha fejedelmüket temették volna. S az is volt Kuyper: a szellem, az erő, a munka, a tett fejedelme. — Kuyper a tudományra nézve is óriási veszteség. Öt évtizednél többre terjedő sokoldalú munkássága alatt alig v$n év, amelyben valamilyen könyvével — néha többel is egy évben — meg ne ajándékozta volna a tudományos világot. Ő, akinek figyelmét semmi sem kerülte el, ami öt évtized alatt az egyházban, államban, társadalomban történt, szinte kifogyhatatlanul irta egymásután bámulatos mély tudásról tanúskodó könyveit. Kuyper a tudomány terén inkább teremtő feikü széni volt, mint kutató tudós, bár ki kell emelnünk, hogy pályafutását szigorúan tudományos részletkérdések kutatásával és megírásával kezdte (J. a Lasco Opera
