Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1921-12-25 / 52. szám
1921. ferencia meleg köszönetét fejezte ki a szives házigazdáknak. Dr. Park a távozó elnök búcsúbeszédet, dr. M’ Naugher, az új elnök beköszöntőt mondott. A Princetoni dr. Ritchie Smith súlyos előadása „Az Egyház és a Jövendődről szólt. A gyűlésen 270 delegátus volt jelen, akik 33 egyházat és 20 országot képviseltek, az Atlanti Óceánt 70 küldöttnek kellett átszelnie, hogy megjelen hessék a gyűlésen. Egyedül az ír Presbiteriánus Egyház volt az, amely annyi delegátust küldött, ahányhoz joga volt. A legközelebbi gyűlés Cardiffban, 1925 nyarán lesz. Hogy mit jelent a gyűlés a presbiterianizmus és az egyetemes keresztyénség történetére nézve, arról még korai volna szólani, azt azonban leszögezhetjük, hogy csaknem az összes jelenvoltak meggyőződése szerint a gyűlés új korszak küszöbét jelenti és nagy reményekkel tölt el a jövendő felől. Nyilvántartás külföldön élő magyarokról. A Külföldi Magyarok Szövetsége akciója. A trianoni békeszerződés Magyarország lakosainak számát a réginek egyharmadára csökkentette le. Az így megfogyatkozott magyar nemzetnek fokozottabb mértékben kell minden egyes tagját számon tartania s támogatni őt élete útján, akár idehaza él, akár külföldön. Felbecsülhetetlen az az erkölcsi és anyagi érték, amely a magyar nemzet külföldön élő fiaiban rejlik, ezt számbavenni, nyilvántartani, ápolni és fejleszteni legnagyobb és legfontosabb feladatunk egyike. Vonatkozik ez elsősorban az Amerikában élő magyarságra. Amerikában, közelebbről pedig csupán az Egyesült-Államokban ma több mint egy millió magyar testvérünk éL Hogy milyen előnyt jelent ez különösen a mai viszonyok mellett az ország és az egyes ember gazdasági helyzetére, erre csak az állam vezetői és csak azok a szerencsések tudnának bővebbet mondani, akik közvetlenül érzik amerikai magyar rokonaik jótékony segítségét. Az ipari balesetek és a természetes halálozás száma Amerikában sem sokkal csekélyebb, mint például nálunk, Magyarországon. Amerikában élő honfitársaink is gyakran haltak el, anélkül, hogy az egyébként pontos és megbízható amerikai hatóságok hozzátartozóinak lakhelyét ki tudnák nyomozni. A Budapesten székelő, Berzeviczy Albert elnöklete alatt álló Külföldi Magyarok Szövetsége, mely magába tömöríti az európai és amerikai magyar szervezetek javarészét, célul tűzte ki azt, hogy a gazdátlanul heverő külföldi magyar vagyonokat azok jogos örökösei számára hazaszerzi. Továbbá célja a Szövetségnek az, hogy az eddigi nyilvántartásait kibővíti és ecélból azzal a felhívással fordul Csonka-Magyarország minden lakójához, hogy haladéktalanul jelentse be a Külföldi Magyarok Szövetsége budapesti irodájában (IX., Lónyai-u. 17.) a kivándorolt rokon nevét, legutolsó címét és azt, hogy mikor irt utoljára. A bejelentés egy 207. oldal. nyilt levelezőlapon történhet, azonban a feladó pontos címének feltüntetésével. Ha a kivándorolt véreink pontos cime és minden külföldi magyar neve ebben a nagy nemzeti nyilvántartásban együtt lesz, nem fog nyomtalanul elveszni egyetlen testvérünk sem és a gazdátlanul heverő magyar vagyonok a jogos utódok kezeibe kerülnek. A Külföldi Magyarok Szövetsége díjtalanul vállalja a külföldön eltűnt magyarok felkutatását a külföld minden fontosabb helyén lévő fiókszervezetei és a Nemzetközi Vöröskereszt tudakozó osztályának segítségével. Pályázat az anya- és csecsemővédelem törekvéseit népszerűsítő írásművekre és rajzokra. Az Amerikai Vöröskereszt magyarországi anya- és csecsemővédelmi akciója ezennel 6000 K-ás pályadíjat tűz ki 4 darab 1000 K-ás első és ugyanannyi 500 K-ás második díj alakjában. A pályadíjak oly eredeti jelmondatok, versek, novellák, továbbá rajzok jutalmazására szolgálnak, melyek megkapóan és Ötletesen irányítják a nagyközönség különféle rétegeinek s kiváltkép a falu népének figyelmét, érdeklődését a csecsemők és anyák gondozásának jelentőségére és módjára. Oroszország után egész Európában nálunk legnagyobb a csecsemőhalálozás. Ennek oka a vidéki orvoshiány és hiányos közegészségügyi érzék mellett elsősorban az, hogy népünk nagy része nem értékeli kellően a gyermekei, érte szívesen nem áldoz, ósdi s többnyire káros szokások, babonák irányítják felnevelésében. A felvilágosítás, meggyőzés minden eszközével oda kell hatni, hogy a nagyközönség belássa a csecsemővédelem fontosságát s az anyavédelem, a csecsemőnevelés helyes útjának megmutatásával arra kell törekednünk, hogy erre az útra minél többen reá is lépjenek s tulajdonképen így a népünket pusztító gyermek- és népbetegségek csökkentésével hazánk újjáépítésének fundamentumát rakjuk le. A jelmondattal igyekezzünk kifejezni a gyermekáldás nagy fontosságát, magasztos voltát, az anyaság glóriát érdemlő szentségét; a gyermekvédelem családi és nemzeti jelentőségét, az ily munka nemes voltát; igyekezzünk kifejezésre juttatni, miért látjuk a csillogó gyermekszemekben a jövendőt s miért mosolyog felénk az ártatlan, tiszta gyermekarcról egy szebb, tökéletesebb élet ? Legyen egy jelszavunk, mely mélyen a szivünkbe markolva megérteti velünk a nagy magyar csecsemőhalandóság nemzeti jelentőségét. A versikék lehetnek hangulatosak vagy tanitóak, de ne szárazak, elvontan okoskodók ... Gyermekversikéket nagy örömmel fogadunk. Kis történetek keretében legyenek szószólói a fentieknek ... Nagyon kívánatos lenne, ha felölelnék a csecsemő-gyermek DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.
