Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-23 / 4. szám
14. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1921. akkreditáltattak. Anélkül, hogy magunkat politikai pártokkal és szervezetekkel azonosítanék, munkálkodnunk kell a politikai életben és a nemzetközi viszonylatokban elérendő tisztaságért és igazságosságért, a világon versenyző nemzeteknek finomodásáért, kibéküléséért és krisztiánizálásáért, a demokrácia gondolatainak megszenteléséért és felmagasztalásáért, a nevelés lelkivé, szentté avatásáért, felhasználni és megnemeslteni a nyomda hatalmát és minden eszközét az emberiség üdve és békéje szent és nemes céljáért. Bárhová is nézzünk, mint határozott kötelesség tárul fel előttünk az, hogy hagyjunk fel szükségtelen szétszakadozottságunkkal, pártoskodásunkkal s lépjünk egymással szorosabb kapcsolatba és tanácskozzunk egymással, legjobb erőinket összeszedve, Isten országának érdekében. Egyetlen egy vallásos közösségnek sincs a kezében a nevelésnek nagyobb hatalma, mint a miénkben, vagy befolyásolhatja a világot, lehetőség szerint, erőteljesebben, mint a miénk. Gyűléseink mélyítették az egység és hatalom iránti érzékünket s a világ kiáltó nagy szükségeinek megtapasztalását. Vigyük haza egyházainkba és népeinkbe azt az újólag, meg újólag felhangzó felhívást, mely sokszor átzengett sziveinken e felemelő konferencia napjaiban. Fordította: Fazekas Lajos. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiazek Magyarország feltámadásában. Ámen." A Siralmak könyvéből. Tisza István. Ezer poéta és ezernyi szónok Téged magasztal te mártír, te nagy! A mennyekig repülsz szárnyán a szónak, S ma nemzetednek megváltója vagy . . . — Mikor reád zúgott: feszítsd a fára! S te fenséggel mentél a golgotára: Az is titkolta könnyét, aki szánt; Ügy loptak sirba, kárhozott gyanánt. Hogy szellemed, porsátorát levetve, Istenbe olvadt, fénybe öltözött: Sok százezernyi ajk zendül nevedre És ünnepelnek pompa, gyász között. . . — De amíg éltél: életedre törtek; S nem volt közöttünk senki sem gyűlöltebb, Mert imádattal csüngvén a hazán, Éreztél, szóltái, tettél igazán. Hanem ez így volt 's így leszen minálunk, Míg el nem pusztul pártos nemzetünk. Mi nagyjainkból holtakat csinálunk, Halottainknak meg tömjénezünk. És ez így tart már hosszú ezredéve ... — De a játéknak most jaj! vége, vége I Széthullt tagokra nincs e földön ír: Az alkonyat közelget... vár a sir. Medgyasszay Vince. A glasgowi diákgyülés. A glasgowi nemzetközi keresztyén diákgyülésen, mely január 4-től 10-ig tartott, a következő magyar kiküldöttek jelentek meg a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség képviseletében: dr. Boér Elek kolozsvári egyetemi tanár, egyházkerületi főgondnok, ifj. Vidor János, a M. E. K. Dsz. főtitkára, dr. Rényi György pozsonyi egyetemi tanársegéd, Major László jogszigorló, a M. E. K. Dsz. alelnöke, dr. Halmi János középiskolai tanár, dr. Vidor Gabriella, a kecskeméti ref. tanítónőképző-intézet tanárnője. A konferenciát Grey, volt brit külügyminiszter, beszéde nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a versaillesi és egyéb békekötésekben milyen kevés a keresztyén elem, ami maga után vonja azok közeli felborulását. Szerinte a jelenlegi világhelyzet „ultimátum a keresztyén civilizációhoz“. Sem Egyiptomban, sem másutt nem lehet tartósan erőszakkal kormányozni. Az a mai nemzedék feladata, hogy helyreállítsa Európa presztízsét, ami egyedül szomszédaink iránt való önzetlen aktiv érdekiődés útján történhetik, semmi más nem hozza helyre a háború által okozott erkölcsi kárt. Hangsúlyozta Grey, hogy bár most a kereskedelmi és erkölcsi érdekek megegyeznek abban, hogy a kiengesztetődést tanácsolják, a végső irányadó a cselekvés mögött levő indító ok. Nekünk mindnyájunknak, akik keresztyének vagyunk, önzetlenül a materializmus ellen és az idealizmus mellett kell állást foglalnunk. A szónokok egy része a külmisszió problémáival, más része a nemzetek egymáshoz való viszonyával foglalkozott. Temple anglikán kanonok sorozatos előadást tartott „Krisztus egyetemességéről“. Oldham, az ismert külmissziói szakember, a nagy döntésről beszélt, mely a konferencia igazi célja, hogy az emberek döntsenek afelől: az életben egyedül akarnak-e járni, vagy Istennel. Fraser, egy indiai misszionárius, az átmenetben levő, forrongó Indiáról beszélt, sok kemény igazságot mondva meg a brit kormánynak. Royden kisasszony „A keresztyén nemzetek viszonyáról“ beszélt. Sokan lehorgasztották fejüket szégyenükben a brit képviselők közül, mikor nyíltan megmondotta, miért nem lép közbe pl. a brit kormány az örmények érdekében. „Ahol petroleum van, ott közbelépnek, de Örményországban csak örmények vannak.“ A magyar kiküldötteket szeretettel fogadták és őszintén megmondták véleményüket helyzetünkről. Az egyik jóbarátunk azt mondta: „Annyit remélhetnek, amennyit dolgoznak“. A yale-i egyetem diákjai megígérték, hogy 1921-ig szövőszékeiken a magyar diákok felsegélésére szőnek. Az ausztráliai diákok az utolsó estén közös bankettet rendeztek kiküldötteinkkel és ők is kilátásba helyezték anyagi támogatásukat. Webster skót lelkész úr, ismert harcosa a magyar ügynek, a magyarokat vacsorára hivta meg, amikor az ebédlő csupa magyar trikolorba öltözött. Webster úr most azzal foglalkozik egyebek közt, hogy könyvet ir Magyarországról. Két
