Dunántúli Protestáns Lap, 1920 (31. évfolyam, 1-23. szám)

1920-12-19 / 22. szám

1920.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

77. oldal.

— Karácsonyi ünnepély. A Pápai Reformátu*

Nőegylet és a Pápai Református Leányegylet a szegény iskolás gyermekek karácsonyi megajándékozását ünnepély keretében végzik. Az ünnepély vasárnap, f. hó 19-én a ref. elemi iskolában lesz. v

— A kaposszentbenedeki ref. gyülekezetben Kovács József lelkésztársunk kezdeményezésére olvasó- és bibliatanulmányozó kör alakult. Megdöbbenéssel halljuk, hogy a spiritizmus már a városból kihatolt a falu népe közé is, de viszont örömmel értesülünk, hogy Somogybán is „az újjászületés vágya ostromolja egyházunk lelkiismeretét“. Az új egyesület szabályait lapunk más helyén közöljük, szívből köszöntjük a megmozdulást. Isten áldása legyen a vezetőn és vezetetteken egyaránt!

— A tatai ref. gyülekezetben, mint már évek óta, úgy az idén is megkezdődtek a vallásos estélyek. Legutóbbi vasárnapon a reformációról, mint áldásról olvasott fel Bőd Antal gimn. tan., Barát József s.-lelkész a hollandok vallásos és népszokásairól, a búcsuk és mozik elleni küzdelmeiről tartott érdekes szabadelő1- adást. Ezenkívül volt három szavalat. Az estély énekkel és imával kezdődött és végződött.

.— Az anglikán egyház minden évben szokott nagyszabású egyházi gyűlést tartani, az idén ezt Southend nevű városban tartották. Mostanában hallottunk mozgolódásokról, hogy a magyar katholikus nagygyűlés mintájára tartsunk protestáns nagygyűlést. Akár megvalósul ez a gondoiat ilyen alakban, akár külön református és külön ág. h. evangélikus gyűlés tartását határozzák el az erre illetékes tényezők, érdemesnek tartjuk közölni a southendi anglikán nagygyülés.főbb programmpontjait. A kongresszus általános tárgya: Az élő Krisztus és a ma problémái. A megnyitó-beszédet három templomban három érsek — a canterburyi, a capetowni, a sydneyi — tartotta. A négy napig tartó gyűlésen a következő tárgyakról hangzottak el előadások: Krisztus személye 1. Istenhez, 2. az Emberhez való viszonyában; Krisztus tanításának örök jelentősége. A háború erkölcsi sebeinek gyógyítása: 1. A nemzetközi közösség alapja, 2. kötelességünk volt ellenségeinkkel szemben, 3. a nemzetek ligája. Fegyelem az Egyházon belül. Az Egyház és az állami oktatás. A spiritizmus (négy előadás is volt róla). Krisztus és a nők: 1. A nők és az állam, 2. a nők és az otthon, 3. a nők és az Egyház. Krisztus és a munkásmozgalom: 1. Keresztyén ethika, és munkáseszmények, 2. a munkáskérdés, mint világprobléma, 3. munkáskérdés és egyháztagság, 4. az Egyház munkája az Isten országa eljöveteléért, krisztus és az üdülés: 1. A szórakozások keresztyén erkölcstana a) általánosságban, b) a vasárnapi szórakozások, 2. az Egyház viszonya a színpadhoz és a mozgószinházhoz. Krisztus és az Egyház evangéliumi üzenete:

1. Az üzenet újraformuiázása a jelenkor nyelvén,

2. új módszerek és kísérletek a belmisszió problémáinak megoldásában.

— Iskolai szeretetvendégség. A főiskola kebelében működő Keresztyén Diákegyesület — diáknyelven a PEKDE — f. hó 11-én a főiskolai köztartás helyiségében tartotta szokott félévzáró diákszeretetvendégségét, mintegy 50 theologus és gimnázista jelent meg, akik több theol. és gimn. tanárral együtt lelki felüdüléssel hallgatták meg a bensőséges, családias est egyes programmszámait. Ének után * Pongrácz József theol. tanár imádkozott, Gáty Ferenc theologus és Gáty Miklós tanárjelölt zenedarabot adtak elő, Veress László apróbb költeményeket szavalt, a theologusok alkalmi énekkara elénekelte az „Óh, boldog ház“ kezdetű énekdarabot. Tea alatt Pongrácz József tanárelnök tartotta meg derűs „leleplezés*-eit. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg aí összegyűltek Szabadi Béla budapesti IV. éves bölcsészettan-hallgató előadását a beatenbergi keresztyén diákgyülés-ről. Szabadi ifj. Victor Jánossal együtt képviselte a Magyar Ev. Keresztyén Diákmozgalmat a fenti világgyülésen és érdekes beszámolójában elmondotta, minő hatást váltottak ki belőle a különböző nemzetek diákmozgalmainak jelentései. Egyik legfeltűnőbb ténynek azt látta, hogy milyen önálló és bátor keresztyének a távol Kelet: Japán, India és Kina keresztyén diákjai. — Az estélyt Dizseri Sándor papnövendék imádsága és közének zárta be. Vasárnap d. u. 4 órakor pedig a theologián működő bibliakör tartotta záróösszejövetelét ugyancsak Szabadi Béla részvételével.

— Erdélyi hírek. Oly sok idő múltán újra bekopogtatott hozzánk az erdélyi református egyházkerület hivatalos lapja, a Református Szemle. A december 15-iki számban Dércy Imre ir vezércikket Alvó energiák cimmel a bujdosó magyarok vezérlő csillagáról, az újonnan alakuló erdélyi magyar iskolákról. /„Minden egyházmegye válasszon magának egy vagy több világi iskolai inspektort. Ez a kiválasztott legyen egy izig-vérig református magyar ember, akinek társadalmi nimbusza is van. Vegyen magához egy papi vagy világi embert, aki helyenként majd felveszi azt a dokumentumot, amely több lesz, mint egy puszta jegyzőkönyv. Ez a pár ember látogassa végig az egyházmegye iskoláit. Csak egyre legyen gondjai: mit ad a környezet intelligens magyarsága vagy csak magyarja a mi drága iskoláinknak? Ha a vagyoni erőhöz mérten elég szép az áldozat, fejezze ki az egyházkerület, megye, község mélységes köszönetét és kérje a jövőre is az áldozatkész támogatást. Ha azonban az iskolának hozott anyagi áldozat garasos és komikus, a megértetés argumentumaival igyekezzék az arányosabb anyagi hozzájárulást biztosítani. Ha pedig végre — s ilyen lesz a legtöbb — kiderül, hogy egyes helyeken grófi és izmos dzsentri uradalmak dacára is, lakásínséggel küzd az iskola és kenyérinséggel a tanító, ha látja, hogy itt, a nagy anyagi erők kumulátorában nem él a finom és mély elkötelezettség tudata, próbálja meg előkelő személyi ráhatását kifejteni, hiszen a helyzet seholse reménytelen.