Dunántúli Protestáns Lap, 1920 (31. évfolyam, 1-23. szám)
1920-10-10 / 12. szám
38. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1920. — Október 6. A nagy idők emlékére a „Főisk. Ifj. Képzőtáriulat“ a „Főisk. Énekkar“ közreműködésével 1920 okt. 6-án a főisk. tornatermében délelőtt 10 órakor emlékünnepélyt rendezett a következő mű^ sorral. 1. Himnusz. Közének. 2. Megnyitóbeszéd, Tartotta Gáty F. III. é. th. társ. titkár. 3. „1920 okt. 6-án.“ Pályadíjat nyert óda. Irta Horváth L. theol. ifj. elnök. Szavalta Pető Antal theol. társ. jegyző. 4. Tóth Endre—Tóth Lajos.: „Arad táján.“ Előadta a főisk. énekkar Tóth L. ének- és zenetanár úr vezetésévei. 5. Ünnepi beszéd. Tartotta Takács Árpád fg. tanár úr. 6. Szabolcska—Réfy: „Szegény Magyarország.“ Előadta a főisk. énekkar Tóth L. ének- és zenetanár úr vezetésével. 7. Kozma A.: „A táltos álma.“ Szavalta Tóth E. theológus. 8. Szózat. Közének. — Az ünnepélyen megjelent díszes közönség a nagy-^ termet zsúfolásig megtöltötte. Az ünnepélyt megelőzőleg az összes református tanintézetek ifjúsága és tantestületei a helybeli református templomban voltak könyörgésen, melyet ez alkalomból Lie. Rácz Kálmán főg. vallástanár végzett, megkapó szavakkal adván kifejezést e nehéz időkben a nemzeti gyásznak, de egyúttal a nemzet és faj jövendőjébe vetett mélységes hitnek. — Kérelem. A héber és görög Bibliák oly ritkákká lettek és úgy megdrágultak a pénzünk elértéktelenedése következtében, hogy theol. akadémiánk ifjúságából új példányban többen nem tudják megszerezni, íiszteleitel felkérjük azért azokat a nt. lelkész urakat, akik hajlandók héber vagy görög Bibliájuktól megválni, szíveskedjenek azokat theologiánknak felajánlani és a főiskolai igazgatóság kimére mielőbb beküldeni. . — A havi drágasági segélyekre vonatkozólag értesítjük az érdekelteket, hogy e héten megérkezett a vall. és közokt. m. kir. minisztériumtól hivatalosan is az értesítés az elmaradt részletek utólagos kiutalásáról., Az értesítés kézhez vétele után Püspök úr azonnal intézkedett, felhívta az esperes urakat a szükséges kimutatások nyolc nap alatt a püspöki hivatalhoz leendő felterjesztésére. Mihelyt a kimutatások együtt lesznek, Püspök úr azonnal megteszi a szükséges lépéseket a kiutalás mielőbbi foganatosítására. — Magyar belmissziói mozgalom Debreczenben. Mint a Debr. P. Lap legújabb számában olvassuk, a Méliusz városában Debreczeni Kálvinisták Templomegyesülete névvel új egyháztársadalmi intézmény alakult szept. 26-án. Ahhoz már, hála Isten, hozzászoktunk, hogy itt is, ott is megmozdulnak gyülekezeteink, ami azonban a debreczeni mozgalom legfőbb érdekességét adja, az az, hogy ez „tőről metszett, vérbeli igaz debreczeni kálvinista egyháztársadalmi“ munka akar lenni. A debreczeni kálvinista polgárság követeli, hogy „legyen olyan egyháztársadalmi szervezete, amely nem engedi magához férni semmi más felekezet, vagy másfelé termett szellemi egyesület befolyását. Szóval, a maga lábán akar járni, mert úgy látja, hogy másra támaszkodva elveszti a lába alól azt a talajt, ami az övé. Kölcsönért senkire sem szorult. Szellemében, vagyonában elég gazdag ahhoz, hogy nemcsak maga megéljen a maga emberségéből, hanem, hogy ő adjon másoknak is. — Jussa van hozzá a debreczeni kálvinista polgárságnak, hogy a maga nagy megkülönböztetett hitelvi és nemzeti erejét olyan egyesületben fejtse ki, amelyik egészen és kizárólag az övé. Debreczen ős kálvinizmusa lényegesen különbözik a nem tisztán evangéliom szerinti egyházak hitelvi tartalmától, de eléggé jellegzetes a többi protestáns egyházakkal való összehasonlításban is“. Ok ragaszkodnak a maguk debreczeni kálvinizmusához, mert „ez nemcsak vallási, de magyar nemzeti érték is, olyan, ami semmi mással nem helyettesíthető, nem pótolható. Azén nem akar ez az alakulandó egyesület semmi más tényezővel egyezkedni, alkudozni, szövetkezni, egyeledni és keveredni, mert Isten országa és Magyarország számára tisztán akarja megoltalmazni azt az értéket, amit Debreczen ősi felfogása s a mostani kálvinista polgárság, eniek megfelelő tiszta hitelvi álláspontja és nemzeti szelleme jelent“. A nagyjelentőségű kezdeményezésre Isten gazdag áldását kérjük. A mozgalom ügyeinek intézője, mint egyesületi titkár, Tóth János lelkész, fővédnökei dr. Balihazár Dezső püspök és gróf Degenfeld József egyházkerületi főgondnok, elnök Sass Béláné. — Erdélyi hirek. Erdélyből csak ritkán jönnek át a hirek, pedig tervszerű, kitartó munka folyik egyházainkban. A kolozsvári ref. theol. fakultás a debreczeni lelkésszé választott dr. .Révész Imre egyháztörténelmi tanszékét meghívás utján dr. Tavaszy Sándor képesített theol. magántanárral töltötte be. Dr. Gönczy Lajos gyulafehérvári lelkész pedig ugyancsak Kolozsvárt theol. magántanári képesítést szerzett az újszövetségi tudományok csoportjából. Az új rendes és magántanárt szívből köszöntjük. Bárcsak közel volna már az idő, amikor üdvözletünket élő szóval tolmácsolhatnánk a felszabadított Erdélyben. A nagytiszt. Lelkész és tekintetes Tanító urak szives figyelmébe I Tiszteletteljesen tudatom, hogy Ligárt: ÁBC új lenyomatban már teljesen elkészült, miáltal a Dunántúli Református Egyházkerület összes tankönyvkiadványai ismét kaphatók. Kiváló tisztelettel: KÍS TÍTüdaP könyvkereskedő. — Pápa, 1920. Főiskolai könyvnyomda. —