Dunántúli Protestáns Lap, 1920 (31. évfolyam, 1-23. szám)
1920-08-29 / 6. szám
1920. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 25/ oldal. Külföldi szemle. A háború alatt el voltunk zárva a világ nagy részének református egyházaitól, ők nein tudtak rólunk és mi nem tudtunk ő róluk. Pedig nagy dolgok történtek mindenfelé. A háború nagy próbakő volt. Az igazi élet megtisztult, felnnagasztosult a nyomás alatt, * a csak tengődő tovább hanyatlott a megérdemelt halál felé. A presbiteri szervezetű református egyházak világszövetségének lapja, a Quarterly Register legújabb számában érdekesebbnél érdekesebb tudósítások olvashatók, főleg az angolul beszélő egyházak élettevékenységéről. Távol áll tőlünk, hogy valamit azért dicsérjünk, mert nem magyar, de sok olyan mozzanat ragadja meg a gondolkozót, amelynek szeretnénk megfelelőjét látni a mi országunkban, a mi református egyházunkban is. . Az amerikai református egyházakat jellemzi a nagyszabásuság. Ők egyházi téren is merész vállalkozók. Mindeniknek megvan a maga nagy '„haladás“ mozgalma, melynek célja pénzügyi és lelki tekintetben megtöbbszörözni az egyház működését. Az Északamerikai Presbiterianus Egyház az elmúlt évben 98.000 urvacsorázóval gyarapodott. Évi közgyűlésén beszámolta^ arról, hogy az Egyházközi Világmozgalom-xa (Jnter-Church World Movement) ez egyház tagjai 1 millió dollárt Írtak alá. Az Új Korszak Mozgalom-ra (New-Era Movement) 400.000 dollárt szavaztak meg. Érdekes tárgyalások folytak náluk is a Krisztus Egyházainak szerves egyesüléséről, a dolog még nem érett meg egészen, de nemsokára valóság lesz, hogy az amerikai presbiterianus és református . egyházak közös közgyűlést fognak tartani. Azt az indítványt, hogy a nők dékánokká és presbiterekké választhatók legyenek, a közgyűlés pártolólag tette le az egyházmegyékre. A külmissziói bizottság bevétele 3,334.000 dollár volt. Egy másik presbiteriánus egyházban (Presbyterian Church, U. S.) az adakozások 4 millió dohára rúgtak, fél millióval többre, mint 1918-ban, ez azt jelenti, hogy fejenként legalább 12 dollárt adott mindenki. Az Amerikai Református Egyház „Haladás“ mozgalma 1,400.000 dollár évi költségvetést akar elérni. Nagy megértéssel tárgyalták a lelkészek képtelenül alacsony fizetését és javaslatokat fogadtak el e „kiáltó baj“ orvoslására. Az Egyesült-Államok Református Egyházának közgyűlésén szintén foglalkoztak a lelkészi fizetések elégtelenségével. „Előre Mozgalmuk“, melyet 1919 márciusában kezdeményeztek, meglepő eredményeket ért el. E mozgalom külön nevelésben részesítette a gyülekezeteket, az Imádság, Evangelizálás és Sáfárság nagy témáiról. Nagy körültekintéssel megállapította, mire volna az egyháznak szüksége és mibe kerülne azok megvalósítása. Kiszámították, hogy 10,847.425 dollárt kell öt év alatt előteremteni, a rendes évi kiadásokon kívül: A „Hajtás“ megkezdése 1920 április 25—május 2. közt levő héten történt, rövid három hét alatt 6,044.844 dollár gyűlt egybe, pedig sok gyülekezetből még nem is érkeztek be az eredmények, sok helyen még nem is kezdték meg. 400 gyülekezet, az összes gyülekezeteknek csaknem egynegyede, már a kiszabott Összegen felül gyűjtött. A közgyűlést nagyban fellelkesítette és bátorította az „Előre Mozgalom“ e sikere. Eddig a gyülekezetek csak magukra gondoltak, később kezdtek magukon kivül másokra is gondolni, most már többet gondolnak másokkal, mint magukkal. E mozgalom egyik eredményeként az egyház új missziói területet foglal le a mozlim világban. v x . Studens. VEGYESEK. , — A zsinat negyedik ülésszaka Budapesten a Magyarországi reformátusok székházában 1920 szeptember huszonnyolcadikán d. e. 10 órakor-nyilik meg. A megjelenésben akadályozott rendes, képviselők akadályoztatásukat haladéktalanul sürgönyileg jelentsék saját kerületük püspökének is, dr. Baltazár Dezső püspöknek, a zsinat lelkészi elnökének is Debreczenbe (Egyháztér 17. sz.) A kedvezményes vasúti jegyeket dr. Benedek Zsolt zsinati gázda úr (Budapest, VII., Abonyi u. 21. sz.) fogja a zsinati képviselők címére megküldeni. Debreczenben, 1920 augusztus hó 12. A zsinat elnöksége: Dr. Baltazár Dezső püspök, lelkészi elnök, gróf Dégenfeld József főgondnok, világi elnök. — Gyászhirek. Kegyelettel közöljük a szomorú hirt, hogy volt püspökünk özvegye, Pap Gáborné e hó közepén Komáromban elhunyt. A temetési szertartást Mokos Kálmán és Vágó Ede komáromi s. lelkészek végezték. A mélyen sújtott család gyászában őszinte szívvel osztozunk. — Részvéttel értesülünk arról a másik szomorú hírről is, hogy Tancsa Pál bátorkeszii lelkésztársunk pár héttel ezelőtt elhunyt. Sajnos, a megszállott területről messze kerülő utakon érhetnek-csak hozzánk tudósítások, így most részletek helyett csak a rideg tényt tudathatjuk olvasóinkkal. A sokat szenvedett lelkésztárs emlékét kegyelettel és szeretettel őrizzük szivünkben. — A balatonendrédi diákgyülés élénk részvétel mellett folyt le. A kevés lelket számláló, de buzgó gyülekezet, élén Kájel Endre lelkésszel, nagy szeretettel fogadta a mintegy 50 főnyi csapatot. Reggelenként bibliakörökben jöttek össze a megjelentek, ahol e témáról folyt a beszélgetés : Mit kíván tőlünk Krisztus ? Őszinteséget, hitet, szeretet, éberséget, teljes átadást. 10—11-ig Victor János főtitkár tartott előadást. Krisztus izenete korunknak cimmel. Szólt 1. a nemzetek egymáshoz való viszonyáról, 2. a szociális kérdésről, 3. az egyházakról, 4. az egyénproblemájáról. A közgyűlés naponta 2—3 óra hosszat foglal \
