Dunántúli Protestáns Lap, 1920 (31. évfolyam, 1-23. szám)
1920-07-17 / 3. szám
1920. DUNÁNTÚL] PROTESTÁNS LAP. 13. oldal. sítés fog megjelenni s az természetszerűleg teljesebbé és világosabbá fogja tenni ezt a szándékosan nagy vonásokban rajzolt képet, amely csak néhány vezető motívumot akart feltüntetni az 1919/20-iki tanév történetéből. VEGYESEK. — Személyi hir. Németh István püspök úr Öméltósága jun. 3-ától jul. 1-ig Pápán tartózkodott az egyházkerület tanintézeteinél tartott évzáró-kollokviumokon, osztály-,érettségi és képesítő-vizsgálatokon. Ez idő alatt úgyszólván napról-napra reggeltől-estig fáradhatatlan figyelemmel kisérte elnöki székéből a vizsgálatokat, miközben az egyházkerület fontos adminisztratív ügyei is késedelem nélkül nyertek nála elintézést. — A főgondnoki szék. Egyházkerületünk a közeimül: viszontagságai között még nem volt abban a helyzetben, hogy feledhetetlen emlékű főgondnokunk, gróf Tisza István üresen maradt elnöki székének betöltésére nézve a szükséges intézkedéseket megtegye s a budapesti lapok máris egymásután hozzák az egyházkerület állásfoglalásáról szóló „authenvikus“ híradásokat. Ezek nyomán megszólalnak egyházi orgánumaink is. Minden arra vall, hogy a dunántúli egyházkerületet egyházunkon kívüli körökből is élénk érdeklődés fogja kisérni akkor, mikor gróf Tisza István örökségébe új főgondnokct állít. Biztosra vesszük, hogy a dunántúli egyházkerület annak idején nagy körültekintéssel s az idők kívánalmainak megfelelő komoly egyöntetűséggel fogja a dolgok élére az egyházkerület egyik reprezentánsául az elhívandó kiváló világi férfiút állítani. — Uj esperes. A tatai egyházmegye esperes! tisztségére beadott szavazatokat f. hó 2-án bontotta fel Tatán az egyházmegye szavazatszedő-bizottsága. A szavazatok többsége (31-ből 30) Czeglédy Sándor győri lelkészre esett, aki esperesi tisztébe, értesülésünk szerint, az ehm. aug. havában tartandó közgyűlése alkalmával lép. A pápai egyházmegye ez évi rendes közgyűlése f. hó 15-én tartatott Pápán. 14-én voltak a különböző bizottságok s az egyházmegyei bíróság gyűlései, amely alkalommal három, kommunista üzelmekkel vádolt tanító ügyében Ítélkeztek. Az egyházmegyei közgyűlést 15-én reggel 8 órakor a pápai gyülekezet templomában tartott ünnepélyes istentisztelet előzte meg, mely alkalommal a XC. Zsoltár ünnepélyes hangjai után Kis József esperes mondott lélekemelő imát a gondviselés Urához, aki a múlt két esztendő viharai után az egyházmegyét a fejlődés útjára visszasegítette. A megható imádságban fájdalmas visszaemlékezések hangjai rezdültek meg az egyházkerületet s az egész magyarságot gróf Tisza István halálával ért súlyos csapás felett. A pápai gyülekezet elemi iskolájának termében lefolyt gyűlés legkiemelkedőbb mozzanata Kulin Sándor egyházmegyei gondnok megnyitója volt, amely csaknem egész terjedelmében mélyen szántó emlékbeszéd volt az egyházkerület tragikus halált halt nagynevű főgondnokának férfias egyénisége felett, akinek mindjobban felragyogó politikai nagyságát, igaz magyarságát, önzetlenségét, családi és közéleti puritánságát az egyh.megyei gondnok úr megható és emlékezetes szavakkal fejtegette. Az egyházmegyei gyűlés elhatározta, hogy a gondolatokban gazdag emlékezést az esperes úr megható imájával együtt egész terjedelemben a jegyzőkönyvébe iktatja. Hódoló táviratot küldtek az ország kormányzójának, Horthy Miklós őfőméltóságának s az egyházkerület főgondnokának fájdalmas és megrázó halála felett érzett részvétüket a boldogult özvegye előtt jegyzőkönyvi kivonat alakjában juttatják kifejezésre. A pontonként felolvasott esperesi jelentést Vikár Kálmán fő- és Jakab Áron aljegyző referálták. Az egyházmegye erélyesen állást foglalt azon egyházi belhivatalnokok és presbitériumok ellen, amelyek a megpróbáltatások idejében az egyházi törvények iránt tartozó kötelességüket akár szóval, akár sajtó útján megsértették, ily irányú felterjesztést intéznek az egyházkerülethez. A gyűlés további idejét a szokásos adminisztratív ügyek, ehm. gyámoldai stb. számadások, vagyoni és tanügyek foglalták !e. Majd a tárgyalásokban kifáradt tagok sikerült és emelkedett hangulatú közebédre gyűltek össze a Böröczky-féle vendéglőben, ahol természetesen több lelkes pohárköszöntő hangzott el az egyházmegye vezetőségére, valamint a lelkészi és tanítói status közötti eszményi összhangra nézve. — Tízéves találkozó. Talán a jobb idők közeledtét jelzi a háború óta főgimnáziumunkban először végbement 10-éves találkozó. A tizévvel ezelőtt érettségizettek közül sokan hiányoztak ugyan, hiszen 4-en hősi halált haltak, mások Szibériában sínylődnek. A jun. 27-én végbement szép ünnepélyen az 1913. év maturusai nevében dr. Jókay-Juhász Miklós tb. főszolgabíró és földbirtokos szép szavakban üdvözölte a főgimn. tanári kart, melynek részéről Faragó János igazgató válaszolt. A ref. templomban Szabó Imre bpesti s. lelkész tartott gyönyörű prédikációt magasabb szempontból fejtegetve az ifjúi élet varázsát. A találkozók által tartott közebéden megjelent Németh István püspök úr Öméltósága is s meleg szavakban üdvözölte a főiskola volt diákjait. — Érettségi vizsgálatok. A pápai főgimnáziumban jun. 22-től jul. 1-ig folyt az érettségi vizsgálat, melyen Németh István püspök úr Öméltósága elnökölt, mig a közoktatásügyi kormányt dr. Nagy József Erzsébet-nőiskolai tanár képviselte. Az érettségin nemcsak a Pápán végzett tanulók vettek részt, hanem külön püspöki engedéllyel 9-en olyanok is, akik a csehek áltál megszállt Komárom bencés főgimnáziumában végeztek, ott az érettségi írásbeli vizsgálatokat sikerrel kiállották, de akiknek a csehek nem engedték meg, hogy a nemzeti tárgyakból (magyar irodalomból és történetből) ott vizsgát tehessenek. Vizsgára álltak 59-en, szóbelire bocsáttatott 56; jeles 6, jó 14, egyszerű 27, 2 hó múlva javít 5, ismétel 4.