Dunántúli Protestáns Lap, 1919 (30. évfolyam, 1-20. szám)
1919-03-22 / 12. szám
1919. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 95. oldal. A tanulók tempiomlátogatása. A Hivatalos Közlöny tegnapi számában a következő közokt. min. rendelet jelent meg: „Az állam és községi tanintézetekben sem az iskola felügyelő hatósága, sem igazgatója, vagy tanítója, sem pedig hitoktatója nem kötelezheti a tanulót az órarend keretében megállapított hit- és erkölcstani órákon kívül eső vallásgyakorlatban való részvételre, vagy vallási célokat szolgáló helyiségben való megjelenésre, vagy hasonló célokat szolgáló egyesületben, összejövetelekben való részvételre. Hasonlóképen nem kötelezhetik, nem utasíthatják, sem nem figyelmeztethetik mindezekre a tantestületet, de annak egyik tagját sema. Ez a félrendszabály nem érinti a hitfelekezetek által fenntartott iskolákat. A felekezeti iskolák egyházi jellegét természetesen először meg kell semmisíteni s csak azután lehet bennük ilyen rendszabályokat alkalmazni. A teljes és logikus rendszabály természetesen az volna, ha a vallási nevelés ügye a fenti intézetekben a szülők, esetleg az érettebb korú tanulók és az egyház ügyévé tétetnék s a közoktatásügyi miniszter érintetlenül hagyná pl. azt a kérdést, hogy az a kis gyermek, akit szülei vallásos nevelésben akarnak részesíteni, a hitoktató által kötelezhető-e az istenitiszteleteken való meg»* jelenésre, vagy sem. Európa betegségének okai a kiváló radikális politikus, Jászi Oszkár szerint: „1. Az alapos liberális átgondolás nélkül való türelmetlen zsarnoki dogmatizmus. 2. A materiálista ethika, amelyik nem követeli az élő lelkiismeretet a politikában. 3. A szigorú tudományossággal ellenkező, eszközökben nem válogató, nagy tömegeket hódítani akaró demagógia. 4. A jogi és erkölcsi szabályokat brutálisan felrugó terror. Csak az a politika hozza meg a békét, amelyik elfogadja azt az elvet — melyet Jézustól Kantig vallottak a nagy szellemek — „amit magadnak kívánsz, azt cselekedő másokkal“. Csak az a politika pacifista, amelyik az ember belső természetét változtatja meg“. Miért nem kell vallásoktatás ? Ide haza is, de különösen a külföldi sajtóban az iskolák államosítására és a vallásoktatás kiküszöbölésére irányuló tervét azzal indokolja a kormány, hogy a felekezeti iskolák s vallástanítás “reakcionárius, antidemokratikus és szociálista-ellenes agitációt végeznek“. Ám hajtsa végre a kormány az iskolák államosítását és vallásügyi terveit, ha a nép is akarja. Mi nem állottunk és nem állunk útjába, legfeljebb viszonosságot és igazságos bánásmódot követelünk, de azt nem engedhetjük, hogy egyebek hiányában a prot. külföld előtt bizonyára mosolyt keltő vádjaival igazolja eljárását. Mi magyar reformátusok többet szenvedtünk és többet vesztettünk antireakcionárius és demokratikus iskoláinkért, mint az egész szociálizmus. Üldöztetésünk volt az oka, ha néha-néha megbénultunk. Tiltakozunk a vád ellen és követeljük, hogy ne feketítsék be azt az egyházat, melynek mindig nagyobb ellensége volt a sötétség, mint a forradalmi vörös láng. Álljon fel a hivatalos egyház és jelentse ki, hogy ha csak ezért kell iskoláinkat elvenni, akkor bátran meghagyhatják, mert nagyobb igazságtalanságot még soha se vágtak fejéhez. Wilson és a pápa. Mikor a pápától búcsút vett Wilson ezeket a "szavakat intézte hozzá: „Engedje meg bevallanom Szentséged, hogy a Vatikánt elhagyva a római methodistáknál teszek látogatást“. „Akkor, válaszolta XV. Benedek, adja át áldásomat ezeknek az elszakadt testvéreknek." Micsoda változása az időnek! XIII. Leo annak idején nem fogadta Roosevelt elnököt, mert előzőleg egy methodista összejövetelen vett részt. Szászok és svábok. Semmi sem ártott annyit prot. külföldi missziónk sikerének, mint az erdélyi szászok medgyesi határozata, melyben Romániához való csatlakozásukat mondották ki. Mindenütt azt vágják szemünk közé, a külföldi lapokban lépten-nyomon olvashatjuk, hogy nincs okuk panaszra az erdélyi reformátusoknak, mert a románok tiszteletben tartják a vallásszabadságot, amit legjobban igazol a szász lutheránusok magatartása, kik szabadabbnak érzik magukat Romániában, mint Magyarországban. Annál jobban esik most olvosnunk, hogy a bácskai svábok múlt vasárnap tartott nagygyűlésükben megbotránkozásukat fejezték ki a szászok elszakadási nyilatkozata fölött és a békekonferenciához kedden délelőtt elküldött szikratáviratukban tiltakoztak Bácskának a magyar anyaországtól való elszakadása ellen. E tárgyban készített memorandumukat Goodvinn tanár, az entente budapesti kiküldöttje csütörtökön vitte Párisba. A Bethánia Egylet március 25—26-ik napjain konferenciát tart, melynek tárgyai a többek közt: Jézus és a társadalom, Vargha Gyulánétól; A keresztyénség és társadalmi kérdések, Benkő Isvántól; Az evangéliumi mozgalmak és az egyházak, ifj. dr. Szabó Aladártól. Szerkesztői üzenetek. B. G. S. Bizony mi sem tapsoltunk. K. I. szereplését olyan értéknek tartjuk, mely a jelen viszonyok között felbecsülhetetlen. Alaptalan meggyanusítását azonban talán ő maga sem vette oly tragikusan. Ellentéteket élezni nem szeretnénk, mert ma más feladatunk van, épen ezért nyugodj bele abba, hogy a kérdés — hisszük — elsimuljon és egyek legyünk mindnyájan. S. I. V. Úgy tudjuk, hogy Forgács Gyula a napokban hazaérkezett és fontos híreket hozott, Viktor még marad és végzi nehéz feladatát. Igazad van' idehaza is nagy szükség volna rá. De hidd el, hogy ott is nagy szolgálatot tesz egyházunknak. F. J. K. Köszönettel vettük. Sajnáljuk, hogy nem előbb érkezett pár nappal. Ilyen irányú cikkre van szükségünk.
