Dunántúli Protestáns Lap, 1919 (30. évfolyam, 1-20. szám)

1919-03-01 / 9. szám

70. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1919. mint a kéz a lelkiismeret mellett. Ez tanácsol, óv, figyelmeztet, a kéz végrehajtja a tanácsot és cselekszik, figyelembe veszi az óvást és eláll a cselekvéstől. A kéz már megvan s többen azt a reményt ápoljuk, hogy meg fogja érdemelni a fentebbi jelzőket. Ez a kéz ma még meglehetős gyönge és kevesek lelkiisme­rete kormányozza. A közös keresztyén lelkiismeret, amelyről fentebb beszéltünk, még nem fejlődött ki s gyermeki állapotában van, ép úgy, mint a kéz is. A baj az, hogy még nem is találták meg egymást s ahol találkoznak, a lélek nem akarja megismerni a hozzá tartozó kezet. Ez annál nagyobb baj, mert igy ez a kéz valóban klerikális és katholikus imperiálista célok eszközévé válhatik, mint ilyen, bajokat csinál s akkor össze fogják törni. Ez nekünk is veszteségünk lesz, mert közben az örökös készülődés alatt magunk min­denről lekésünk s „porban, sárban" érünk véget. T. D. VEGYES. Gyászhir. Őszinte részvéttel vettük a gyászhirt, hogy özv. Brankovics Józsefné szül. Gaál Róza nő­­nevelő-intézetünk házvezetőnője febr. 26-án 61 éves korában elhunyt. Özv. Brankovicsné az intézet ház­tartási ügyeit 15 éven át vezette a legnagyobb gon­dossággal. Élő példája volt a lelkiismeretes és ön­feláldozó női munkának, az igazi magyar úrinőnek. Növendékeknek s tanárnőknek egyaránt kedves, jó Róza nénije volt. Sokan őrzik emlékét meleg szeretet­tel. A kegyelem Istene vezérelje őt az örökkévalóság­ban is. A tankerületi főigazgató, Dsida Ottó dr. f. hó 24—27-én tartotta főgimnáziumunkban a szokásos évi iskolalátogatást. A záró értekezleten az iskola­­fenntartó testület képviseletében Kis József főiskolai gondnok elnökölt. A főigazgató a tapasztalatok felett megelégedésének és elismerésének adott kifejezést. A hitoktatás kiküszöbölése Németországban, A berlini egyetem 19 theol., 10 jogi, 18 orvosi és 65 filozófiai fakultásbeli tagja nyomatékosan tiltako­zott a porosz kultuszminiszter előtt az ellen, hogy a vallásoktatás, mint az egész nevelői oktatás sarokköve az iskola főtantervéből eltávolíttassék. Ez oktatási szak megmerevedett és elcsökevényesedett részét bizonyára mellőzni kell. Maga a vallásoktatás azonban — min­den máshitü teljes szabadsága mellett — kell, hogy lényeges alkatrésze maradjon az iskolai oktatásnak, mert különben az a veszély fenyeget, hogy a nép­oktatás minden igaz ápolásának a talaja kiszárad. A német oktatás reorganizációjának legfontosabb fel­adata nem a keresztyénellenes rombolás, hanem a vallásoktatás erőteljes újra felépítése. A kormányhoz t az iskolai hatóságokhoz kül­dendő következő tartalmú kérvényhez gyűjtenek alá­írásokat ma egész Németországban: „A keresztyén gyermekek részére keresztyén kultúrán és keresztyén morálon alapuló iskolákat követelünk. Németország keresztyén egyházai, melyeknek tagjai 9/io részét al­kotják a lakosságnak, protestáns részről a következő elengedhetetlen követelményt állítják fel: Nem szabad az iskolákban a keresztyén vallástanítást fakultativ tárggyá degradálni; szükséges, hogy még az egyház és állam szétválasztása esetén is a nyilvános iskolák a keresztyén morál és kultúra alapján nyugodjanak és az ennek az elvnek megfelelő szabályrendeletek és tantervek állami törvénnyel biztosíttassanak. A keresz­tyén egyházak kijelentik, hogy egy oly tanterv, mely­nek központját a vallásnélküli morál képezné, teljesen elégtelen kombinálás lenne és a német kultúra alap­jait ingatná meg.“ A tanítóknak és tanároknak Berlin­ben tartott gyűlése kimondotta, hogy szívesen folytat­ják a vallástanítást és nem engedik lerombolni a nép­iskolák keresztyén jellegét. Diáknap. A Keresztyén Diákok Világszövetsége évente február utolsó vasárnapján diáknapot tart, er alkalomból a Pápai Ev. Keresztyén Diákegyesület is ünnepélyt rendezett, amelyen megjelentek a diákszö­vetség budapesti kiküldöttei is. Február 22-én d. u. 4 órakor a Konfirmáltak Egyesületében Szalay Károly orvostanhallgató tartott előadást, este a főiskolai kon­­viktus nagytermében szeretetvendégség volt diákok és tanárok jelenlétében. Az ünnepélyen megjelentek sze­retettel köszöntötték Dsida Ottó tankerületi főigazgatót és dr. Kocsis Lénárd bencés főgimn. igazgatót, akik vacsora után szintén feljöttek. A műsor főpontja Gombos Ferenc budapesti vallástanár előadása volt, aki a keresztyénségnek a forradalomhoz való viszo­nyáról beszélt mélyen és tartalmasán. A befolyt 82 K 60 f perselypénzt a Bakonyban építendő Diákszana­­torium alaphoz csatoltuk. A svájci egyházaknak Oltenben a napokban tartott gyűlésén a genfi egyház képviselői bemutatták azokat a leveleket, melyekben felkérték a világ proL egyházait a veszélyben forgó magyar protestánsok érdekében való közbelépésre. A közös konferencia, bár kijelenti, hogy politikai kérdésekbe nem akar avatkozni, a maga részéről szintén felhívta Wilson figyelmét a magyar protestánsok kritikus helyzetére és kérte, hogy bármilyen politikai konstellációk állja­nak is elő a vallásszabadság biztosítása felett őrköd­jék. Foglalkoztak továbbá a protestáns világszövetség kérdésével is és remélik, hogy nemsokára, a békekö­tés után a világ protestáns egyházainak közös kon­ferenciája elé kerülhet e nagyfontosságú probléma. A vallás ügyében a német birodalom jövendő alkotmányának 19. §-a a következőket tartalmazza : Minden néfnetnek teljes hit- és lelkiismereti szabad­sága van. Az istentiszteleti cselekmények gyakorlása az erkölcs és közrend keretei között biztosíttatik. Sen­kit sem lehet egyházi cselekményre, vagy ünnepre kényszeríteni. Senki sem kötelezhető arra, hogy vallá­sos meggyőződését, vagy valamely vallásos közösséghez

Next

/
Thumbnails
Contents