Dunántúli Protestáns Lap, 1919 (30. évfolyam, 1-20. szám)
1919-02-22 / 8. szám
62. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1919. A genfi lelkészegyesület felelős szerkesztőnk levele alapján ismételten foglalkozott a megszállott területeken élő magyar ref. egyházak sorsával. Érdekünkben tett lépéseik eredményét reménységgel várjuk. Hisszük, hogy a lelkészegyesület egyik legkiválóbb s nálunk is jól ismert tagjának a napokban történt Amerikába való utazása, bár más céljai vannak, nekünk is szolgálatot fog tenni. A Quaterly Register legújabb száma hosszú cikkben foglalkozik a magyar református egyház körtáviratával, melyet az összes skót lapok közöltek, és nagy rokonérzéssel tárgyalja a Hollandiából és Svájcból hozzájuk juttatott memorandumainkat. A tiara. Egy nagy német kath. lap irja: A koronák porbahullanak, ha a korszellem úgy hozza magával. Egy héten 22. Csak a pápa tiarája áll fényben az idők végéig. Mi is látunk egy koronát ragyogni mindig tisztább és tündöklő fényben. De annak nincs tiaraformája. Az egész világért meghalt s feltámadott Krisztus égi koronája az. „A szociáldemokrácia nem vallásellenes, legfeljebb egyházellenes; de az is csak kénytelenségből, önvédelemből. Nekünk nem cél és nem élvezet, hogy súlyos osztályharcunkban ok nélkül és szándékosan szaporítsuk ellenségeink számát, ellenségünkké tegyük az egyházat, amely még manapság is nagy materiális és morális hatalom: de az egyház üzent hadat a szociáldemokráciának“. (Népszava.) Szép hagyományozás. Fejes Dániel felsőörsi születésű, volt veszprémi lakos vagyonának legnagyobb részét végrendeletileg jótékony célra hagyta. Főbb hagyományai a következők: a felsőörsi ref. egyháznak 1000 K, a veszprémi ref. egyháznak 2000 K, a veszprémi ref. iskolának 500 K. — Valamennyit szegény tanulók jutalmazására. Ugyancsak a veszprémi egyháznak 1000 K-t, melynek kamatai sírjának gondozására fordítandók, a budapesti protestáns árvaháznak 2000 K-t, vakok intézetének 500 K-t, a veszprémi ev. egyháznak 500 K-t, ipartestületnek 500 K-t, szegényháznak 500 K-t, városi kórháznak 500 K-t, a veszprémi 31. honv. gyalogezred hadi özvegy-árva alapjára 100 K-t és egy drb. jósziv sorsjegyet stb. — Ref. egyházunkat lelke mélyéből szerette. Végrendelete végén megjegyzi, hogy az oldalági rokonokra nem hagy semmit, mert apjuk és anyjuk vallását hűtlenül elhagyták. Értesítés. A feleségre is kiterjesztett és felemelt családi pótlékot, hasonlókép a rendkívüli havisegélyt mindajna lelkészeink megkapják, akik már eddigelé is részesültek családi pótlékban, illetőleg ruhasegélyben. Tekintettel arra, hogy az adóhivatalok nagyobb része megszállt területen van, a V. K. M. Il./a ügyosztálya azt kérte jan. hó 7-iki átiratában a pénzügyminisztériumtól, hogy a felemelt családi pótlékok és rendkívüli havisegélyek egy összegben legyenek kiutalhatok a püspökök kezéhez. A pénzügyminisztérium az utalványozás eme módjának kérdésében a státusrendezésekkel kapcsolatos óriási elfoglaltsága miatt mindezideig még nem döntött. Sürgetésemre megígérték, hogy néhány napon belül úgy ez ügyben, valamint affelett is döntenek, hogy azok a lelkészek, vallástanitó lelkészek és theológiai tanárok is részesednek-e a felemelt családi pótlékban és a rendkívüli havisegélyben, akikre az 1918. évi dec. 21-i minisztertanács határozata a [családi pótlékot kiterjesztette s akiknek a ruhasegélyt is megadta. A kongruákat és korpótlékokat a Il./a ügyosztály még december havában kiutalta a püspöki hivatalok székhelyein levő adóhivatalokhoz. Budapest, 1919 február hó 8-án, Kováts kormánybiztos. A családi pótlék felemeléséről és a havi drágasági segélyről szóló rendelet főbb rendelkezései. Minthogy mindama lelhészeink, vallástanító lelkészeink és theológiai tanáraink, akiknek javadalma készpénzbeli járandóságaik 30 %”ának leütése mellett a 7000 K-t meg nem haladja, részesednek a 800 koronára fölemelt s a feleségre és egy eltartott, önálló keresetnélküli családtagra is kiterjeszthető családi pótlékban, ezenkívül az 1919. évi január, február és március havára megállapított havi 300 K rendkívüli segélyben, ide iktatjuk az 1918. évi 6700/M. E. számú rendelet vonatkozó rendelkezéseit. 1919. évi január hó 1-től kezdve családi pótlék címén az eddig megállapított összegnek kétszerese (800 K) jár. A gyermeket 1919 jan. 1-től kezdődőleg csak abban az esetben kell ellátottnak tekinteni, ha az általa élvezett pénzbeli javadalmazásnak vagy jövedelemnek az összege, illetőleg a természetbeni javadalmazásnak az értéke az évi 1200 K-t eléri, vagy meghaladja. Családi pótlékra igényjogosultnak 1919 jan. 1-től kezdve a vele közös háztartásban élő törvényes felesége után is igénye van, még pedig ugyanolyan összegű családi pótlékra, mint amennyi egy gyermek után jár. Amennyiben a törvényes feleségnek önnálló keresete van, utána családi pótlék csak abban az esetben jár, ha az önnálló keresetből származó jövedelme évi 1200 koronánál kevesebb. Azok, akik 1919 jan. 1-je előtt léptek házasságra, a törvényes feleség után járó családi pótlékra való igényüket legkésőbb 1919 március hó végéig kötelesek bejelenteni. Amennyiben a bejelentés e határidő lejárta után történik, a törvényes feleség után járó családi pótlék csak a bejelentés napját követő naptári évnegyedtől jár. Az 1919 jan. 1-je után kötött házaságoknál a törvényes feleség után járó családi pótlék annak a naptári évnegyednek a kezdetétől jár, amelyben az igényjogosult a házasság megtörténtét bejelenti. 1919 évi jan. 1-től kezdve családi pótlékot lehet engedélyezni akkor is, ha az igényjogosult csak egy, vele közös káztartásban élő és saját jövedelemmel nem bíró családtagot tart el keresményéből. (Eddig csak akkor kaphatott, ha legalább két ilyen családtagot tartott et.) 1919 január 1.-től kezdve minden egyes ilyen családtag után ugyanolyan összegű családi pótlékot lehet engedélyezni,, mint egy-egy
