Dunántúli Protestáns Lap, 1919 (30. évfolyam, 1-20. szám)

1919-01-26 / 4. szám

30. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 4. szám A protestánsok kérelme Wilsonhoz. Folyó évi január hó 18-án délben Raffay Sándor dr. ev. püspök, Kováts István dr., a protestáns ügyek kor­mánybiztosa, Józan Miklós unit. esperes és Boér Elek dr. ref. főgondnok megjelentek az amerikai delegáció elnökénél, Coolidge tanárnál és részletesen ismertették előtte a magyarországi protestántizmus válságos hely­zetét az ország területi integritásának tervbe vett meg­csonkítása esetére. Ebből az alkalomból átadták Coolidge tanárnak a protestánsoknak Wilson elnökhöz intézett alábbi kérelmét is: „Elnök Ur! Két ügyben kérjük sürgős közbelépését. 1. A Magyarországot meg­szálló román, szerb és cseh csapatok minden érint­kezést lehetetlenné tesznek, egyházi hatóságaink és gyülekezeteink, felekezeti iskoláink között. Egész egy­házi életünket megbénulással fenyegeti ez, ha sürgős segítséget nem kapunk. Elnök Urat kérjük, kegyesked­jék sürgősen közbelépni, hogy a románoktól, szerbek­től és csehektől megszállott területeken lévő gyüleke­zeteinkkel, azok lelkészeivel, felekezeti iskoláinkkal, azok tanítóival és tanáraival szabadon érintkezhessünk, levelezhessünk, a nékik járó pénzösszegeket, illetmé­nyeket, segélyeket szabadon elküldhessük s azok is írhassanak, egyházi járandóságaikat szabadon küld­­hessék nékünk, hasonlóképpen, hogy akár a mi meg­­bizottaink fölkereshessék őket, akár ők utazhassanak hozzánk. 2. A másik ügy, amiben sürgős közbelépé­sét kérjük, az, hogy az Erdélyt megszálló román csa­patok VII. divíziójának parancsnoka az erdélyi társa­dalom 14 vezető tagját, elsősorban a Kolozsvárott élő vezető egyházi személyeket őrizetbe vette s őket tette felelőssé életükkel, minden Erdélyben történő bolse­vista. vagy egyéb zavargásért. Az őrizetbe vettek közt van Ferenc József, az unitáriusok 84 éves, ősz püspöke, Barabás Samu ref. esperes, dr. Hirschler József pápai prelátus, róm. kath. főesperes, dr. Eisler Mátyás és dr. Glasner Mór neol. és orth. zsidó főrabbik, hasonló­képpen dr. Boér Elek, az erdélyi ref. egyházkerület főgondnoka és dr. Árkossy Gyula az unit. egyház is­kolai felügyelő-gondnoka. Ki merné eme vezető egy­házi férfiakat, különösen egy aggastyán püspököt meg­gyanúsítani azzal, hogy ők a társadalmat felforgató és az egyházakat is romba döntő bolsevizmus hívei?! Nyilvánvaló, hogy a megszálló románok ezen az utón akarják rövidesen megfosztani az erdélyi nagyszámú magyarságot legfőbb vezető férfiaitól, hogy azokat, miként már a szászokkal is tették, behódolásra kész­tessék és a békekonferenciát már fait accompli elé állítsák. Bízunk Elnök Ur igazságszeretetében és abban, hogy nem engedi így megcsufoltatni magasztos elveit, amelyeket nemzetünk is minden fenntartás nélkül magáévá tett. Budapest, 1919. évi január hó 16-án. Őszinte tisztelettel a magyarországi protestáns egyhá­zak nevében: Petri Elek s. k., Raffay Sándor s. k., Józan Miklós s. k. P. H.“ Genfi ösztöndíj papnövendékeinknek. Öröm­mel értesültünk arról, hogy a jövő tanévtől kezdve a genfi theol. fakultás újra megnyilik papnövendékeink előtt és a magyar theológusok segélyezésére alakult bizottság két papnövendékünknek ismét kiadja a bol­dog emlékű Claparéde Sándor által alapított ösztön­díjat. A vonatkozó hivatalos értesítés rövid idő múlva meg fog érkezni egyházi hatóságainkhoz. Ezzel kap­csolatban kiemeljük a bizottság elnökének, Choisy professzor urnák szavait: „Inkább a minőségre, mint & mennyiségre legyünk tekintettel“. Az a külföldi delegáció, melyet a magyar­honi protestáns egyházak az ország területi integritá­sának megmentése érdekében két hónap előtt kül­döttek ki, a hét folyamán haza tért. Dr. Antal Géza régi, előkelő összeköttetéseinek felújításával Hágában, Amsterdamban, Utrechtben nagyarányú tevékenységet fejtett ki a magyarság érdekében. Az összes prof. egy­házak közös értekezletet tartottak, ezen magukévá tették ügyünket. Angol földre szállt delegátusok nem tudtak útlevelet szerezni s szintén Hollandiában voltak kénytelenek maradni. Kieszközölte végül azt, hogy a magyar prot. egyházakat s általában a magyarságot a románság részéről fenyegető veszélyt feltáró s ügyünk igazságát vitató memoranduma Lloyd George kezébe eljusson. Dr. Vasg főkép Genfben és Bernben tartózko­dott. *Ö társával együtt francia memorandumot készített s ezt minden illetékes tényezőnek eljuttatták. Mint Hollandiában, úgy Svájcban is nagy részvét nyilvánult meg hazánk balsorsa iránt. Látjuk-e mindennek hasz­nát, ki tudná megmondani. Megnyugvásunkra szolgál­jon az, hogy minden lehető ez úton is megkiséreltetett Nagy kitüntetés érte Miklós Ödönt, főiskolánk volt növendékét, akit a Holland Történelmi Társulat 1918 december 18-án tartott gyűlésén a holland tör­ténelem terén végzett eredményes munkássága jutal­mául rendes taggá választott. Történelmi tanulmányai a Nederi. Archief voor Kerkgeschiedenis, Hét Boek„ továbbá a groningeni tartományi történelmi társulat és a holland történelmi társulat Bijtragen en Mede­­deelingenjében jelennek, illetve jelentek meg. Felhívás. A pénztári hivatal felkéri a megszál­lott területeken lakó lelkész urakat, szíveskedjenek egy levelezőlapon közölni, hogy járandóságaik (kongnia* korpótiék, 600 K-ás segélyek) hová küldendők, mert eddig is visszaérkezett a belsősomogyi egyházmegyé­ből 19, a komáromiból 3 küldemény. A kon vent által kiutalandó továbbmenő segélyek még nem érkeztek meg, tehát nem fizethetők ki. A tűzkár-segélyek szét­küldése folyamatban van. A radikálisok berkeiből. Az utóbbi időkben mindig jobban tapasztaljuk, hogy azok a gondolko­dók, kik mélyebben beletekintettek a társadalmi kér­désbe, valami „vallási renaissancenak“ a szükségét érzik úgy magukra, mint a társadalomra nézve. Nem titok, hogy Jászi Oszkár, a radikálisok vezére, elenged­hetetlennek tart egy ilyen vallásos megújhodást. Most Biró Lajos tett őszinte vallomást a Világ jan. 19-iki számában : „Én vallásos ember vagyok — Írja — a lelkem minden erejével és egész hevületével. Tem­plomba nem szoktam járni, de ha betévedek, minden istenitisztelet mély áhítattal tölt el. Ha Magyarországon netalán kultúrharc törne ki, én egész szerény tehetsé­femmel a vallás, sőt az egyház mellett volnék . . . n ismerem az evangéliumokat és én tudom, hogy miért volt a biblia évszázadokig tilalmas olvasmány a nép számára . . . Tegnap vallásellenes volt a szociá­­lizmus? Holnaptól kezdve a vallás nevében kellene harcolnia. Nincs erősebb fegyvere és talán soha nem lesz, mint az evangélium“. Mi csak arra kérjük Bírót, mondja meg a kormánynak is, hogy a keresztyénség nem „felekezeti“, de életkérdés. Életkérdése neki, ne­künk és hazánknak.

Next

/
Thumbnails
Contents