Dunántúli Protestáns Lap, 1918 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-03 / 9. szám
1918. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 45. oldal. hogy szinte csodálkozunk rajta. Azok az idők elmúltak. A theológiai tanárok fizetése állásuknak és a viszonyoknak megfelelően hatalmas összegekre emelkedett s biztosra vehetjük, hogy még emelkedni fog. Az egyesítés mellett szól az anyagi szempont; mert valóban fényűzésnek kell mondani, hogy anyagiakban szegény egyházunk teljesen szervezett három theol. akadémiát tartson fenn mindössze a legkedvezőbb esetben is 100-nál alig több theológus kiképzésére. Szellemi tekintetben is pazarlásnak kell mondanunk azt, hogy egy-egy kiváló tanárunk, aki teljes tudását és életmunkáját beleviszi a hivatásába, csak egy-két hallgatóra gyakorolhat hatást, holott épen oly eredménnyel, sőt nagyobbal dolgozhatna nagyobb körben, ha tekintetbe vesszük, hogy nagyobb hallgatóság körében valószínűleg nagyobb lesz a tudományos munka iránt fogékonyak átlaga ; amiből viszont a tanárra és az ifjúságra egyaránt jótékony ösztönzés fakad. Az egyesítés lelkészképzésünknek is érdeke; mert az egyesített akadémián minden szakot tökéletesebben el lehet látni a szükséges erőkkel, az ifjúság pedig már a készülés ideje alatt érintkezésbe jut egymással az ország különböző részeiből. Az egyesítés helyéül Pozsony kínálkozik önmagától, ahol régi theológiai intézetünk, virágzó három nyelvű gyülekezetünk van s azonkívül, mint egyetemi város, különösen bölcsészeti karával nagy előnyt nyújt a lelkészi pályára készülő ifjaknak, amit bizonyára azok az egyesítés nélkül is felhasználnak s így a másik két akadémia a jövőben sem számíthatna a hallgatók számának emelkedésére. Az új alakulás a megvalósulás medrébe segítené evangélikus tanárképzésünk ügyét is. Egyházunknak az a jogos kívánsága, hogy a pozsonyi egyetembe szervesen beillesztett theológiai fakultása legyen, szintén úgy készíthető elő legjobban, ha a szellemi és anyagi erőket Pozsonyban tömörítjük. Különösen két akadémiának, a soproninak és a pozsonyinak egyesítése vált szerintünk szükségessé, mikor Sopronban a hallgatók száma a négy évfolyamban tudtunkkal együttvéve 12-re olvadt le, holott Pozsonyban a hallgatók száma a háború dacára is 52. VEGYES. Személyi hír. Németh István, püspök úr Öméltósága a mult hó 25-én Pápán tartott lelkészképesítő vizsgán elnökölt. Egyetemes Tanügyi Bizottsági gyűlés. A Konventi gyűlés. Értesülésünk szerint az Egyetemes Tanügyi Bizottság gyűlése március hó 16.. 17. s az Egyetemes Konvent ez évi gyűlése április hó 24. és következő napjaira van .összehiva. „De profundis“. Ez alatt a cim alatt közöl a Lelkészegyesület február 16-iki száma egy levelet, amelyet r. kath. lelkészek Írtak dr. Baltazár Dezső püspök úrhoz. Ebben a levélben a többek közt azt Írják : „Mi katholikus alsó papok sokszor hangoztatjuk, hogy a mi nyomorult helyzetünkön a mi főpapságunk segíteni nem akar. A főpapság most is konferenciázott, de bizton tudjuk, hogy a mi érdekünkben nem tett semmit se ... Mi nyihan kezdjük hangoztatni, hogy bennünket csakis az a politika juttat kenyérhez, melyet Méltóságod képvisel. Ezért üdvözöljük és mély tisztelettel felkérjük, méltóztassék mi nyomorultak nevében % is szót emelni alkalmilag“. A válasz vége ez: „Visszhang riad a mi szabadságunk fényes zenitjéből. Jöjjetek leláncolt szolgák ! Találkozzunk az élet földszintjén. Legyünk testvérek, kik a szabadsággal egyenlőséget akarunk. Nagyobb hatalmak is összeomlottak, mint aminő a ti nyomoruságtok nyakán tartja a jármot“. Két nagy alapítvány. Beniczky Árpád, a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerület felügyelője, aki a mult évben, a reformáció négyszázéves évfordulóján töltötte be egyházi munkásságának negyvenedik esztendejét, két ötven-ötvenezer koronás alapítvány tételével ünnepelte meg a kettős évfordulót. Örök emléket állított ezzel magának és jó példát adott. Gyászhir. Részvéttel közöljük a következő gyászjelentést : „Alulírottak a maguk és a rokonok nevében is szomorú szívvel, de Isten akaratán megnyugodva jelentik a jó apának, nagyapának és rokonnak Gázon Imre nyug. ref. tanító, az arany érdemkereszt tulajdonosa, volt 1848/49-iki honvéd, a Műemlékek orsz. bizottságának beltagja, a szentgyörgyvölgyi ref. egyháznak 43 éven át volt tanítójának, életének 92. évében, f. hó 16-án d. u. 1 órakor, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak tetemei f. hó 18-án d. u. 2 órakor tétettek a szentgyörgyvölgyi ref. sirkertben örök nyugalomra. Béke hamvaira ! Gózon Lajosné szül. Kóvács Ilona, özv. Gózon Gyuláné szül. Bognár Nelli menyei. Gózon Lajos fia. Oléh Sándor unokaveje. Gózon Vilma férj. Oléh Sándorné, Gózon Aladár, Gózon Ferenc, Gózon Gyula, Gózon Nelli unokái.“ A Protestáns Szemle 1917. évi 9 — 10. (november, decemberi) füzete sokáig (február elejéig) váratott magára, de a kívánságot annál inkább kielégítette, mert majdnem 18 iv terjedelemben jelent meg, a nagy terjedelemnek megfelelő igen értékes tartalommal. Ez a mű, nem is füzet, hanem kötet, egyik legméltóbb emléke lesz a reformáció négyszázéves évfordulójának. Illesse dicséret a nagymunkásságu, gondos szerkesztőt: dr. Ravasz Lászlót. A füzet tartalma ez : I Cikkek. Gróf Tisza István elnöki megnyitója a Protestáns Irodalmi Társaság diszgyülésén. A magyar protestanizmus irodalomtörténeti jelentősége. Ferenczi Zoltán. 1917 október 31-én. Szabolcska Mihály. Dr. Baltazár Dezső egyházi elnök záróbeszéde. Mit adott a reformáció az emberiségnek? Kapi Béla. Hitbizonyosság és reformáció. Ravasz László. A vallás a protestántizmusban. Dr. Makkai Sándor. A reformáció és az újkor uralkodó eszméi. Dr. Kováts István. Protestantizmus. Tankó Béla. Luther, Kant. Szelényi Ödön. A reformáció és Erdély. Bethlen István gróf. Történeti hazugságok a három nagy erdélyi fejedelemről. Révész Kálmán. Adatok a magyar protestantizmus múltjából. Zoványi Jenő. Dévay Mátyás Luther Márton házában. Payr Sándor. A protestantizmus bajai és lehetőségei. Dr. Szabó Aladár. Máskép nem tehetek. Dr. Berde Mária. Az 1848 : XX. t.-c. elvi kérdései és végrehajtásának gyakorlati követelményei. Dr. Mikler Károly. A kassai templomfoglalás hatása Bocskay felkelésére és a bécsi békekötésre. Dr. Lencz Géza. Az ókori keleti emlékek theológiai értékesítésének kínálkozó vezérszempontjai. Dr. Varga Zsigmond. II. Szemle. A protestantizmus jövője. Szilassy Aladár. Változások küszöbén. György Endre. Békemozgalmak és társadalmi osztályok. Dr. Kecskeméthy István. III. Irodalmi szemle. A jubileum irodalmából. Referens. A protestantizmus filozófiája. Dr. Tavaszy Sándor. IV. Társulati Értesítő.
