Dunántúli Protestáns Lap, 1918 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-10 / 45. szám

202. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1918. jutna idő arra, hogy a kerület foglalkozzék olyan tár­gyakkal, melyek a mindennapiságon felül vannak; nem merülne ki tevékenysége adminisztrációban, ha­nem egyházalkotmányi, egyháztársadalmi, szociális és pedagógiai kérdéseket is hozhatna szőnyegre, melyek egységes közvélemény kialakulásának jelentékeny té­nyezőivé válnának. Éppen ezért a lelkészértekezletek mellett, az egyházi értekezletek szokásba hozását fon­tosnak tartom. Amaz a gyakorlati lelkészet köréből vett dolgokkal, emez pedig elvi kérdésekkel foglalkoz­nék, természetesen a kölcsönös közreműködést nem zárva ki. Világi notabilitásaink méltó szerephez jutva, bizonyára erejök legjavát hoznák egyházunk szolgála­tára tudásukkal, széleslátókörükkel és tapasztalatukkal. Egyházunk jövőjének készítése, helyes irányítása szem­pontjából is szükséges volna, hogy ne csak a központ útmutatása szerint járjunk, hanem magunk is működ­jünk közre a helyes irány kijelölésével és útmutatásá­val. Hogy milyen jelentőségre tennének szert ekkép­pen gyűléseink s milyen színvonalra emelkednének fel, arról most még alig lehet fogalmunk. Ugyanezt a célt szolgálja a klasszikus szépségű püspöki jelentés, mely egyházi életünk tükörképét tárja el énk derült és árnyoldalaival. A sok fontos ügy mel­lett ez a legfontosabb, mert felöleli mindazt, a mi a jelen és közel jövő perspektíváját mutatja. Még csak a gyűlés idejéről szólok röviden, mi­vel a vasárnapot éppen nem tartom alkalmasnak, töb­bek között azért se, mert igen sok lelkészt elvon ha­zulról, akkor, midőn otthon volna a helye. Még a lelkész szentelési aktus sem indokolja a vasárnapi ülésezést. Legmegfelelőbb erre a hét közepe. Végül a közebédek és vacsorák most alkalmazott és kitünően bevált módját, — úgy vélem — állandó­sítani lehetne, azzal a kiegészítéssel, hogy a költség­­előirányzatba napi két korona számíttassék fel minden fejre akár a köztartás javára, akár főiskolai jótékony­célra. ' Gy. VEGYES. Kettős gyász. Nem lehet mérlegelni annak a veszteségnek nagyságát, a mi ránehezült gróf Tisza Istvánná lelkére férjének váratlan kimultával. S ime egy hétre a nagy gyászeset után más bánat érte: elhunyt az egyetlen fia: ifjú gróf Tisza István, Gesz­ten spanyolnáthában. Az ifjú Tisza önkivületi állapot­ban volt már akkor, mikor édes atyja kiszenvedett és nem is tért magához haláláig, így hát egyáltalán nem tudott atyja haláláról. Mélységes részvéttel fordulunk a kettős gyászt viselő özvegy egyházkerületi főgond­­noknénk felé. Az Úr, aki kettős sebet engedett ütni szivén, forduljon hozzá irgalmával és adjon neki elég lelki erőt nagy veszteségei elszenvedéséhez és hozzon hanyatló korára szelíd derűt kis unokái reményteljes növekedésében! Október 31. Nekünk protestánsoknak már négy­százév óta nevezetes napunk október 31. A nagy reformáció dicsőséges emléknapja ; nagy fordulat jel­zője a világtörténelemben. Ettől az évtől kezdve em­léknapja lesz hazánk politikai valóságos önállóságá­nak, függetlenségének és a népszabadság napja fel­kelésének . .. Bármily természetes is, mégis igen saj­náljuk, hogy a forradalmi átalakulás nem ment végbe olyan esemény nélkül, a mi miatt sajog a szivünk. Csak már most, ha ennyire vagyunk, tudnánk mér­sékletet és fegyelmet tartani; tudnánk fentartani a belső békességet és a rendet. Tudná mindenki a szi­vére venni Péter apostolnak ezen intését: „Mindnyá­jan legyenek egyértelműek, rokonérzelmüek, atyafi­szeretők, irgalmasok, kegyesek, nem fizetvén gonosz­­szál a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sőt ellenkezően áldást mondván, tudva, hogy arra hivatta­tok el, hogy áldást örököljetek. Aki akar jó napokat látni, tiltsa meg nyelvét a gonosztól és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot. Forduljon el a gonosztól és cselekedjék jól; keresse a békességet és kövesse azt.“ Ha rémes pusztulást szenvedtünk vérben, vagyonban a külső ellenséggel vívott titáni harcokban, egymásra legalább ne törnénk bosszúálló, vérben forgó szem­mel ; az itt ott érthető elkeseredés ne törne ki honfiak gyilkolásában, falvak lángjában, vagyonok feldulásá­­ban. Mindennel, ami elpusztul, szegényebb lesz e szegény ország. Vegyen rajtunk erőt a józan belátás és az önfegyelem. Így haladhatunk jó reménységgel! A „Vasárnapi Újság“ november 3-iki száma rendkívüli érdekes képeket közöl a debreczeni egye­tem felavatásáról, a Nemzeti Tanacs október 27-iki népgyüléséről, a képviselőház október 22-iki üléséről, a muraközi vendek gyűléséről, melyen a magyar ha­zához való hűségükről tettek fogadalmat, az amerikai cement-hajók építéséről stb. Szépirodalmi olvasmá­nyok : Havas Gyula regénye, Telekes Béla verse, La­katos László novellája. Chesterton detektiv-története, cikk a himlőoltás 200 éves jubileumáról. — Egyéb közlemények: gróf Károlyi Mihály, d’Esperney tábor­nok, a balkáni entente és Hajdú Tibor elhunyt pan­nonhalmi főapát arcképe s a rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 10 ko­rona. — Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadó­­hivatalában (Budapest, IV.. Egyetem-utca 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap*, a legol­csóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Szenzáció a Képes Újság minden egyes száma. Érdekfeszítő olvasmányokkal, tanulságos tudnivalók­kal, szenzációs rejtvénypályázatokkal, fantasztikus tör­ténetekkel van teli minden száma, úgy hogy tiz könyv­ben sem talál annyi olvasni valót, mint a Képes Újság egy számában, melynek ára a mai közdrágaság dacára csak 60 fillér. Előfizetési ár 1/4 évre 7 korona 50 fillér. — Pápa, 1918. Főiskolai könyvnyomda. —

Next

/
Thumbnails
Contents