Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-17 / 24. szám

24. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 191. oldal. jegyzőkönyveinek I—XIX. kötetén. E részben sorolja fel az összes szakok tanárait is, akik valaha a kollé­giumban tanitottak. Az V. rész a tanulókra vonatkozó statisztikai kimutatásokról tájékoztat, a VI. rész az ifjú­sági egyesületek működését mutatja be; különösen ki­válik meleg hangjával, a főiskolai Tűzoltó-társaság és a kántus leírása. Ez a hat rész képezi a mü törzsét, a VII—XI. részt, úgylátszik, nem volt már ideje kellő részletességgel kidolgozni, ezt az öt részt 13 lapon el­intézi, a kollégiumban tanult nevezetesebb egyéneknél hivatkozva a mi Thurynk által kiadott Iskolatörténeti Adattár Il-ik kötetére, melyben megtalálhatók a deb­­reczeni diákok nevei az 1588—1792. évekből, a parti­­culák tekintetében pedig a korán elhunyt Borcsa János munkájára: „A debreczeni kollégium és partikulái“. A már ismertebb anyagon kívül rengeteg új adatot közöl műve, melyet részletesen méltatni lapunk hábo­rús terjedelme nem engedi, pedig valósággal csábító, mert annyi benne az érdekesség. Könyve alapján kü­lön tanulmányt lehetne Írni, hogy minő sok hasonló­ság van a magyar főiskolák fejlődésében. Sok adatot talál benne az is, aki a külföldi akadémiákra mentek iránt érdeklődik. Balogh, aki egyike volt a külföld előtt legismertebb magyaroknak, mindig méltányolta, ha valaki a külföldön is szélesítette látókörét és ezt müvében, ahol lehet, mindenütt felemlíti. A mű hiányai az adattári rendszer mellett főleg ab­ból folynak, hogy jó része hetilapban jelent meg és 11 év időköz telt el a mü eleje és vége megírása kö­zött, ezért a sok ismétlés, némely dolog bővebb is­mertetése, másoknak csak megemlítése. Sajtóhiba is jócskán akad benne, a nyomdai kiállítás sem a leg­méltóbb a debreczeni főiskolához, de a különlenyomat sokat megmagyaráz. A kötés Ízléses. A történetkutató nehezen nélkülözi sok helyen a források elhagyását. Balogh, aki a kollégium levéltárnoka volt és aki a 377. 1. tanúsága szerint 1893—4-ben két féléven át 1 speciálkollégiumot tartott a debreczeni főiskola törté­netéről, oly otthonos volt e történetben, hogy a forrá­sokra hivatkozást nélkülözhette, de mi csak sajnálhat­juk, hogy nagy fáradság árán szerzett tudását így bi­zonyos mértékben magával vitte sírjába és a jövendő történetírójának hosszas tanulmányokba kerül esetleg, hogy Balogh némely állítását ellenőrizhesse. Tárgyi tévedés ritkán fordul elő, az is inkább toll­­hibának tulajdonítható. 662. lapon téves: „az angol presbiteri világszövetség“ elnevezés és Clark Ferenc nem a keresztyén diákszövetség utazótitkára, hanem a Christian Endeavour mozgalom megindítója. A nagy mü függelékében a munka befejezésével meg­bízott S. Szabó József méltatja Baloghot, szép jellem­­rajzot nyújtván az evangéliumi lelkületű, nagy tudo­­mányú emberről. A történeti hűség kedvéért említjük meg, hogy Balogh cikke a magyar bibliafordításokról a Herzog és Hauck-féle nagy encyclopaediában nem ad oly értékes feldolgozást, mint aminőt az ő tollából várhatnánk (723. 1.). A hatalmas kötethez betűrendes név és tárgymutató készült, melyek azonban, nagy sajnálattal tapasztaltuk, egyáltalán nem teljesek, pedig így, pontos mutatók nél­kül, sok időbe kerül valaminek utána nézni. Nagy hely­pazarlás a mutatók egyhasábos nyomtatása. A tiszántúli egyházkerület ellsmerésreméltón csele­kedett, hogy a munka megjelenését lehetővé tette. Há­lás ezért nemcsak a Debreczenben tanultak nagy se­rege, hanem az egész magyar reformátusság. P. J. VEGYES. Halálozás. Nemrég temettük el az egykori pápai jogakadémia volt tanárát, Baranyái Zsigmondot s most megint jogtanár halálát jelentjük. Dr. Karsa István, ki 1873-tól 1883-ig volt főiskolánkban jogtanár, f. hó 7-én, hosszas betegség után 70 éves korában visszaadta lel­két Teremtőjének. A megboldogult Szentkirályszabad­ján született 1847 január 29-én. Tanult Pápán, Pesten, hol doktori diplomát is nyert. Mikor Tóth Sámtíel 1883-ban Debreczenbe megválasztását közölte vele, választávirata csak ennyi volt: III. János 1314. 1904-ben nyugalomba vonult, először Budapesten lakott, majd később visszajött a szülőföldre s télen Veszprémben, nyáron balatonfüredi szőlőjében lakott nejével, szül. derecskéi Fodor Lenkével. Mint tudós elsőrangú volt, mint ember a megtestesült puritanismus és jóság. Le­gyen áldott emlékezete. Kinevezés. A király a kolozsvári egyetem bölcsé­szeti tanszékére dr. Bartók György kolozsvári ref. theol. tanárt nevezte ki. Dr. Bartók György a hason­nevű püspök fia Bőhm Károlynak, a nagy magyar bölcselőnek legkedvesebb tanítványai közé tartozott; értékes bölcsészeti munkákat irt és már Bőhm halála után volt szó róla, hogy mestere tanszékét ő foglalja Isten Igéje. erős várunk nekünk az isten. Nemzetnevelésünk. Népies szentirás-magyarázó folyó- Fordultára. L^skoTákbanTrtaídó ün- lrta: dr- KovátsJ. István ref. theol. irat. Január—februári sz. Ára 80 f. nepélyek teljes programmjával. Ára 64 f. professzor. Ara 80 fillér. A Mester lábainál. jS^nPaSui^ | Amit mi tanítani fogunk. Kaphatók: KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedésében Pápán, Fő-utca 21.

Next

/
Thumbnails
Contents