Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-17 / 24. szám
24. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 191. oldal. jegyzőkönyveinek I—XIX. kötetén. E részben sorolja fel az összes szakok tanárait is, akik valaha a kollégiumban tanitottak. Az V. rész a tanulókra vonatkozó statisztikai kimutatásokról tájékoztat, a VI. rész az ifjúsági egyesületek működését mutatja be; különösen kiválik meleg hangjával, a főiskolai Tűzoltó-társaság és a kántus leírása. Ez a hat rész képezi a mü törzsét, a VII—XI. részt, úgylátszik, nem volt már ideje kellő részletességgel kidolgozni, ezt az öt részt 13 lapon elintézi, a kollégiumban tanult nevezetesebb egyéneknél hivatkozva a mi Thurynk által kiadott Iskolatörténeti Adattár Il-ik kötetére, melyben megtalálhatók a debreczeni diákok nevei az 1588—1792. évekből, a particulák tekintetében pedig a korán elhunyt Borcsa János munkájára: „A debreczeni kollégium és partikulái“. A már ismertebb anyagon kívül rengeteg új adatot közöl műve, melyet részletesen méltatni lapunk háborús terjedelme nem engedi, pedig valósággal csábító, mert annyi benne az érdekesség. Könyve alapján külön tanulmányt lehetne Írni, hogy minő sok hasonlóság van a magyar főiskolák fejlődésében. Sok adatot talál benne az is, aki a külföldi akadémiákra mentek iránt érdeklődik. Balogh, aki egyike volt a külföld előtt legismertebb magyaroknak, mindig méltányolta, ha valaki a külföldön is szélesítette látókörét és ezt müvében, ahol lehet, mindenütt felemlíti. A mű hiányai az adattári rendszer mellett főleg abból folynak, hogy jó része hetilapban jelent meg és 11 év időköz telt el a mü eleje és vége megírása között, ezért a sok ismétlés, némely dolog bővebb ismertetése, másoknak csak megemlítése. Sajtóhiba is jócskán akad benne, a nyomdai kiállítás sem a legméltóbb a debreczeni főiskolához, de a különlenyomat sokat megmagyaráz. A kötés Ízléses. A történetkutató nehezen nélkülözi sok helyen a források elhagyását. Balogh, aki a kollégium levéltárnoka volt és aki a 377. 1. tanúsága szerint 1893—4-ben két féléven át 1 speciálkollégiumot tartott a debreczeni főiskola történetéről, oly otthonos volt e történetben, hogy a forrásokra hivatkozást nélkülözhette, de mi csak sajnálhatjuk, hogy nagy fáradság árán szerzett tudását így bizonyos mértékben magával vitte sírjába és a jövendő történetírójának hosszas tanulmányokba kerül esetleg, hogy Balogh némely állítását ellenőrizhesse. Tárgyi tévedés ritkán fordul elő, az is inkább tollhibának tulajdonítható. 662. lapon téves: „az angol presbiteri világszövetség“ elnevezés és Clark Ferenc nem a keresztyén diákszövetség utazótitkára, hanem a Christian Endeavour mozgalom megindítója. A nagy mü függelékében a munka befejezésével megbízott S. Szabó József méltatja Baloghot, szép jellemrajzot nyújtván az evangéliumi lelkületű, nagy tudományú emberről. A történeti hűség kedvéért említjük meg, hogy Balogh cikke a magyar bibliafordításokról a Herzog és Hauck-féle nagy encyclopaediában nem ad oly értékes feldolgozást, mint aminőt az ő tollából várhatnánk (723. 1.). A hatalmas kötethez betűrendes név és tárgymutató készült, melyek azonban, nagy sajnálattal tapasztaltuk, egyáltalán nem teljesek, pedig így, pontos mutatók nélkül, sok időbe kerül valaminek utána nézni. Nagy helypazarlás a mutatók egyhasábos nyomtatása. A tiszántúli egyházkerület ellsmerésreméltón cselekedett, hogy a munka megjelenését lehetővé tette. Hálás ezért nemcsak a Debreczenben tanultak nagy serege, hanem az egész magyar reformátusság. P. J. VEGYES. Halálozás. Nemrég temettük el az egykori pápai jogakadémia volt tanárát, Baranyái Zsigmondot s most megint jogtanár halálát jelentjük. Dr. Karsa István, ki 1873-tól 1883-ig volt főiskolánkban jogtanár, f. hó 7-én, hosszas betegség után 70 éves korában visszaadta lelkét Teremtőjének. A megboldogult Szentkirályszabadján született 1847 január 29-én. Tanult Pápán, Pesten, hol doktori diplomát is nyert. Mikor Tóth Sámtíel 1883-ban Debreczenbe megválasztását közölte vele, választávirata csak ennyi volt: III. János 1314. 1904-ben nyugalomba vonult, először Budapesten lakott, majd később visszajött a szülőföldre s télen Veszprémben, nyáron balatonfüredi szőlőjében lakott nejével, szül. derecskéi Fodor Lenkével. Mint tudós elsőrangú volt, mint ember a megtestesült puritanismus és jóság. Legyen áldott emlékezete. Kinevezés. A király a kolozsvári egyetem bölcsészeti tanszékére dr. Bartók György kolozsvári ref. theol. tanárt nevezte ki. Dr. Bartók György a hasonnevű püspök fia Bőhm Károlynak, a nagy magyar bölcselőnek legkedvesebb tanítványai közé tartozott; értékes bölcsészeti munkákat irt és már Bőhm halála után volt szó róla, hogy mestere tanszékét ő foglalja Isten Igéje. erős várunk nekünk az isten. Nemzetnevelésünk. Népies szentirás-magyarázó folyó- Fordultára. L^skoTákbanTrtaídó ün- lrta: dr- KovátsJ. István ref. theol. irat. Január—februári sz. Ára 80 f. nepélyek teljes programmjával. Ára 64 f. professzor. Ara 80 fillér. A Mester lábainál. jS^nPaSui^ | Amit mi tanítani fogunk. Kaphatók: KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedésében Pápán, Fő-utca 21.
