Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-08 / 14. szám

108. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1917. laggal számítva sok helyt károsodás éri az egyházat, vagy a javadalmast és perlekedést idéz elő. 51. §. Az ürmértékek helyett súlymérték alkalma­zandó. Rég megszűnt már a gabonaféléknek ürmérték szerint eladása. A díjlevelek jó része is súlymértékre van átfordítva, egy része úgyis tizedes mértékre át­változtatandó, legcélszerűbb egyszerre súlymértékre változtatni. 55. §. A legfontosabb a költségvetés 16. sorszáma alá tartozó szolgálmányok felszámításával, értékelésé­vel, mert itt helyet foglal nemcsak a szántás-vetés, hanem az egész közmunkának értékelése. Tehát meg­­á llapítandó, hogy három fordulós gazdálkodás mellett V3-ad őszi, Ú3-ad tavaszi, 73-ad ugar munka jár a öldek mennyisége szerint; megállapítandó, hogy hol­danként hány szekér trágyát lehet számítani s rend­szeres gazdálkodás mellett a földek hányad részét le­het évenként megtrágyázni, hogy így a szükséges tr ágyamennyiség szekérszám szerint megállapítható s a kiviteli fuvar felszámítható legyen; meg kell állapí­­t ani holdanként a termés mennyiségét szekérszám sze­ri nt őszi és tavaszi terményből, hogy a behozatali fu­­v ar felszámítható legyen. S minthogy a termésmennyi­­s ég a földek minősége szerint külömböző, a fuvarok egyes vidékek szerint s a földeknek a község belterü- 1 ététől függő távolsága szerint is változnak, helyható­sági bizonyítyánnyal igazolandó mindezek átlagos mennyisége, középtávolsága. Szőlőművelésnél a szük­séges munkák neme és mennyisége is megállapítandó. Mind ez pedig azért szükséges így, mert ez felel meg a valóságnak, mert nem egy átlagos javadalom tételeinek megállapításáról van szó, hanem minden egyes javadalom pénzbeli egyenértékének a külön fel­számításáról. A közmunka szolgáltatások egyes ágait és ezek mennyiségét előre megállapítani azért is sz ük­tapasztalatoktól függetlenül, levezetett következtetései­nél, melyekkel már átlépi ugyan az erkölcs területét és Isten léteiét véli beigazolni (postulatum theoria, vallásos értékelméleti irány), de az élet nem gondolat egészen, hanem a maga teljességében élet, melynek az okoskodás csak egyik kisugárzása. Nem állhat meg postulátumoknál, hanem gyakorlati állásfoglalással kell betöltenie azok tartalmát. Nem csak tudnunk, de akar­nunk és éreznünk is kell. Hogy bizonyos meghatáro­zott dolgot akarjunk, egyesülni is kell azzal; hogy bi­zonyos meghatározott erőket felhasználhassunk, sajá­tunkká kell azokat tennünk. Nem lehetséges igazi aka­rás, nem lehetséges igazi szeretet, ha annak tárgya nem vétetik fel saját lényünkbe. Annak a látszólag idegennek belső jelenlétet kell nyernie. Az értékeket sem realizálhatjuk, ha csak elfogadjuk értelemmel, de nem ragaszkodunk hozzájuk, nem szeretjük őket. Ami­kor pedig személy, vagy személyes erőhatások állanak előttünk, mint elérendő, magunkba felveendő objectu­­mok, az alany nemcsak, hogy nem tagadhatja meg séges, hogy a kiküldöttségek ne tetszés szerint vegyék azokat, hanem meghatározott mennyiségben s ne le­gyen olyan külömbség, mint a múlt cyklusban, hogy egymáshoz közel levő egyházak közmunkájának fel­számításánál egyik helyen holdanként 20 K, másik he­­•lyen 14 K esett; ne kelljen hozzá nem értő küldött­­ségi elnöknek olyan indokolását meghallani, mint ne­kem, mikor a közmunkának járulékát képező s díj­levélben külön is felvett trágyakihordást felszámítottam, ilyenforma elutasító javaslatot terjesztett a konventhez : trágyakihordásért nem állapítható meg semmi, mert ha nincs trágya, nem kötelesek vinni, pld. ha*a földek bérbe vannak adva. Ezzel bebizonyította, hogy nem ért a gazdálkodási viszonyokhoz, mert bérbe csak akkor adhatjuk birtokunkat, amikor a közmunka meg­váltása rendezve van már, mert különben elesünk ja­vadalmunk egy főrészétől. Ilyen okoskodás mellett a szántás-vetés, aratás stb. értékelésétől is elesünk. És a konvent 3-szori felebbezés után is elutasított a revi­zor javaslata szerint, hiába hivatkoztam más egyház­­községeknél alkalmazott értékelési- és felszámítási kulcsra, mint precedensre, elutasítottak azzal, hogy az értékelési kulcs a cyklusban nem változtatható, holott én nem kulcsváltoztatást, hanem a másutt is alkalma­zott kulcs alkalmazását kértem. így okozott a felüle­tesség tanítómmal együtt kettőnknek a 10 év alatt negyedfélezer korona kárt. Ezt magam- és másokra nézve elkerülendőnek tartom, azért óhajtom ezen § alapos megszervezését a felhozott értelemben.. 63. §. Ahol tanítónak lakása nincs, a lakbér min­denütt felveendő, mert ez is állandó teher. És itt egy lakásfenntartási költsége is megmarad, kétszeres spó­rolás az adóalapnak. 84. §. A tüzelő anyag felszámítása csakis az 1913—17. évek szerint történhetik, mert külömben évekig hiány önmagát, hanem emotionalis részével kell kapcsolód­nia az illető személyhez, sokszor eszméhez is, mely emotionalis egyesülés itt a megismerésnek elenged­hetetlen feltétele. Ha azután az emberi öntudat emotio­nalis része nem szerepel is közvetlenül az ismeret meg­­formulázásánál, az a kielégítésre törekvő lelki folyamat, mely nem tudatos szükségességgel késztet a megraga­dásra, az érzelemnek és az akaratnak a közbelépését eredményezi. A vágyakozás ime most már ragaszkodássá, szere­tetté válik. „Minden vallásos tapasztalatnak lényeges eleme, ami nem található meg sehol másutt, hogy ra­gaszkodni kell.“2 Akaratunk megfeszítésével erőket is­mertünk fel magunkban, érzelmi életünk megfeszítésével közelebb jutunk, egyesülünk, személyes viszonyba lé­pünk ez erőkkel. S együttéléssel, együttakarással, ez erők irányába való gyakorlati beleállással, személyes odaadással és1 imádásig fokozódó szeretettel folytono­san táguló tapasztalatokat szerzünk róluk. Megismerjük ez erők céljait és jellegzetes vonásait. Mindig jobban

Next

/
Thumbnails
Contents