Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-02 / 1. szám

2. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. Új. évben. □-------□ irmait az aratás, elvégződött a nyár és mi Énem szabadultunk meg! (Jer. 8 : 20.) De elmúlt immár az ősz is, el a második kará­ig_____n csony is, és mi nem szabadultunk meg a pusztító háborútól, a gyötrő kétségektől ! Micsoda mélységes keserűség sóhajt igy milliók ajkán. Ki hitte volna ezt, kérdik mindenfelé méltó szörnyü­­ködéssel; de talán sehol akkora megdöbbenéssel, mint ott, ahol a vérzivatar kitörésekor kaján irigységgel, titkolt örömmel abban a hitben ringatták magukat, hogy a nagy gőzhenger három hó alatt agyon zúzza azt az ellenfelet, aki becsületes munkájának gyümölcsét: a bizalmat, a tisztes hasznot mind szélesebb-szélesebb körben kezdte szedni és élvezni. Még szent karácsony ünnepének hatása alatt állunk. Az isteni szeretet melegségének ereje még egyre hevíti sziveinket. Még élénken viszhangzik lelkünkban az angyali üdvözlet: „Dicsőség a magasságos mennyek­ben Istennek és e földön békesség és az emberekhez jóakarat!“ Nem volt nekünk még olyan karácsonyunk, amelyben annyira a szivünkhöz szólt volna ez üdvöz­let, annyira kimerítette volna vágyainkat, mint ez a mostani karácsony. Sohase éreztünk annyira együtt a prófétával és soh’se könyörögtünk oly buzgón vele, mint most: „Tekints alá az égből és nézz le Szent­séged és dicsőséged hajlékából! Hol van buzgó szerel­­meg és hatalmad ? Szivednek dobogása és irgalmad megtartóztatják magukat én tőlem ! . . . Hiszen Te, Uram, vagy a mi Atyánk, megváltónk ... Óh vajha megszakasztanád az egeket és leszállnál“. (Ézs. 63: 15, 16; 64: 1.) De mégis nem értettük-e valahogy félre úgy az angyali üdvözletét, mint a próféta szent epedését ?! Nem pusztán a külső békére, nem tisztán a hozzánk tartozóknak a háborúban kockáztatott testi életére tapadt-e a figyelmünk? Gondoltunk-e a belső, lelki békességnek és az emberek közötti testvériségnek egyedül igaz és szent forrására: a Krisztusban való igaz hitre ? Ez után az igazi világosság után, amely megvilágosít minden embert. Ez után epekedtünk-e ? Ez után az igaz világosság után, aki hatalmat dd azoknak, akik őt befogadják, arra, hogy Isten fiai legyenek 1 Erről a csodálatos hatalomról szóló öröm­­izenetet János evangéliuma hirdeti. E hir hallatára fölkapjuk a fejünket, figyelünk és keressük az Isten fiait. De ám jól nézzünk szét! Nyitott szemmel, bátran nézzünk; úgy, mint a jó őrszem. Jól nyissuk ki a füleinket és úgy hallgassunk. Aztán amit látunk és hallunk, ne fedjük be a hamis­ság, a hazugság leplével, hanem az őrszem lelkiismere­tességével és határozottságával számoljunk be kedve­zőtlen, leverő tapasztalatokról is. Hol találjuk föl azt a hatalmat, azt a lelki erőt, ami arról tesz bizonyságot, hogy az ember Isten fia? Bizonyára nem találjuk föl azoknál a vezető államférfiaknál, akik hol hiú dicsőség­vágyból, hol hatalmi vágyból, hol a nagyobb nyereség, más népek nyomorából kipréselt haszon és kényel­mesebb élet vágyából évtizedeken át ássák az aknákat más népek alá, szítják a nemzeti ellenszenv tüzét, iz­gatják és a háború iszonyatába sodorják a különben békés népeket. Nem találjuk fel azoknál a vezető államférfiaknál, akik képesek voltak ezt a szörnyű fölfordulást, rémes pusztulást rázudítani a népekre, a saját népükre is egy olyan rút aknamunka, olyan rút gyilkosság miatt, amiben való részességüket kézzel­­lábbal tagadják; amit maguk is elitéinek, megbélye­geztek?! Nem találjuk föl azoknál, akik ezt a botorul, esztelen gőggel megindított háborút még másfél év múlva se hagyják abba; akik bár minden téren hátra szorultak, megszégyenültek: még mindig hetvenked­­nek és százezreket kergetnek a halál torkába, milliókat löknek gyászba és nyomorba ?! Nem találjuk az Isten lelke erejét azokban a más földrészen élő üzérekben se, akiket nem indít könyörületre a rettentő pusztulás, hanem csak a nyereséget nézve, gyártják, egyre gyárt­ják és küldik ellenségeink részére a gyilkos eszközöket? 1 És még elég szemérmetlenek úgy állani oda a világ elé, mint semlegesek! Holott segítségük nélkül már régen be kellett volna ismerniük ellenségeinknek, hogy le vannak győzve és már régen ragyoghatna fölöttünk a békesség napja. Most már nem csak mi, kik úgy érezzük, hogy teljes joggal vagyunk elkeseredve Amerika ellen, de az Egyesült Államok egyik legismertebb írója: John Brisben Wakler vágta szemébe Wilson elnöknek otromba képmutatását, a békebarátoknak New-Yorkban tartott gyűlésén, midőn a többek közt ezeket mondta: „Micsoda rettenetes bélyeget nyomott rá Wilson elnök örök időkre az amerikai népekre azzal, hogy megtűrte a vérrel való kereskedést. Háborús lelkesedés nélkül, saját védelmünk oka és alapja nélkül, sőt a gyűlölet mentsége nélkül, egyesegyedül a dollár piszkos kívánsága miatt indították Fülöp József : Szolnoky Gerzson: Uray Sándor: Ács Károly: Karácsonyi és évfordulói Háborús idők imádságos Tábori énekeskönyv. Ne felejts Istent. Imakönyv a beszédek és imádságok. könyve. — Ára 1 korona. Ára 36 fillér. prof. nép számára. Vászon-Ára T60 korona. ® @ ® kötés 2'40 K, bőrkötés 4 K. Vallásos irányú könyvek, népies kiadványok, remek kötésű zsoltárok, bibliai fali mondások nagy választékban kaphatók: Kis Tivadar könyv-, zenemű- és papirkereskedésében Pápán, Fö-utca 21. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents