Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-30 / 5. szám
38. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. a lelki kinok. A lakosság hónapokig el volt szigetelve minden közlekedéstől és pusztán az orosz lapok híreire volt utalva. Az oroszok mind messzebb nyomultak előre nyugat felé. Német és osztrák-magyar hadifoglyok csapatait szállították a falvakon keresztül, ami az orosz győzelmi híreket megerősíteni látszott. A lakosságot kíméletlenül kényszerítették mindenféle közmunkára. A pénz, a naptár, törvénykezés orosz lett. A tél folyamán a letartóztatások csak egyes esetekben fordultak elő, de az utolsó hónapokban és hetekben már tömegesen. A josefsbergi két papot pünköst napján elfogták és pénzükből kifosztva Oroszországba szállították. Einsingenből júniusban az egész gyülekezetei elűzték. Útközben sikerült nekik a kozákok kezéből elmenekülni. Négy napot töltöttek elrejtőzve erdőkben, mig végre ötöd napra visszatérhettek a szövetséges csapatok által megszállott helységükbe. Unterwaldenből az összes 15—80 éves férfiakat elűzték és mögöttük a falút felgyújtották. Grodek környékéről az egész gyülekezeteket elűzték asszonyokkal és gyermekekkel együtt, senki sem tudta, hová; idő közben azonban három hónapos fogság után mintegy 500 lélek visszatért. Más gyülekezeteket csak a szövetséges csapatok gyors előrenyomulása mentett meg az elhurcoltatástól; másokat már el is hurcoltak, de azért el tudtak menekülni, mert az oroszoknak az első dolguk az volt, hogy saját magukat hozzák biztonságba. A Chronik der Christlichen Welt nyomán. IRODALOM. A Keresztyén Lelkipásztor. I. évf. 4. száma igen értékes tartalommal jelent meg. Az első cikkben : „Gyógyítsuk meg magunkat“. Marjay Károly mezőtúri lelkész atyánkfia azt köti a lelkipásztorok lelkére, hogy ne csak recepteket írjanak egy egész életen át, hanem maguk is használják azt, éljenek a szerint és törődjenek azzal is, hogy mások is vegyék használatba az általuk ajánlott receptet. „Óh az embereknek is van szeme — mondja — és a mi igehirdetésünket állandóan összehasonlítják életünkkel és családunk életével. Bizony, ha szemünkbe nem is, de a hátunk mögött megmondják, hogy még ő beszél? Hiszen ő maga sem tartotta meg soha, amit beszélt! . . . Nincs meg az elhitetés garanciája sem a szavakban, sem a cselekedeteikben. A magunk és szeretteink életében kivirágzott keresztyén élet az egyetlen oly tény, amely előtt még a hitetlennek is szó nélkül meg kell hajolnia“.. • „A lelkészek helyzetének javítása“ cimen dr. Szabó Aladár így ír: „Nem szabad megelégednünk azzal, hogy a lelkészek és hozzátartozóik az éhenhalástól mentesítve legyenek, hanem arra kell törekednünk, hogy minden lelkésznek meg legyen a módja gyermekének állásához méltó nevelésben való részesítésére s arra, hogy a lelkész nagyobb anyagi gondtól menten lelkészi hivatásának élhessen. Ez után szól a lelkészek helyzetének javításáról lelki szempontból. Megállapítja, hogy e részben az volt a baj, hogy „az egyháztagok mindinkább elidegenedtek az Isten kegyelmének forrásaitól s ép ezért nem becsülték nagyra a lelkipásztor hivatását, nem érdeklődtek az egyház igazi céljai iránt s lelkipásztorukat nem támogatták... A lelkészek helyzete lelkileg is javul, ez bizonyos. Mind többen belátják, hogy a hivatalos teendők gépies elvégzése nem elég, hogy élő és munkás gyülekezetei kell nevelni ; hogy az Úr Jézus Krisztus evangéliumához megtérteket önkéntes munkásokká kell nevelni, akik a hivatalos munkásoknak segítsenek. Mindezek mind elismertebb igazságokként tűnnek fel. Mérföldjelzői a nagy változásnak úgy a Lelkészegyesület által rendezett belmissiói kurzusok, mint a Kálvin-szövetség kurzusai a lelkészek továbbképzésére. Oda kell jutnia a mozgalomnak, hogy a lelkészek egyéni és családi életüket, egyházi és másféle működésüket teljesen és következetesen Isten kegyelmének hatásai alá állítsák“. Nyáry Pál „Konfirmációi oktatásunk reformja* cimü cikkében híven kikarrikatúrázza a sablonosán, csak a kötelesség rideg teljesítéséből végzett konfirmációi oktatást. „Szánalmas félreértés — mondja — hogy a konfirmációi oktatás céljának az úrasztalához való előkészítést tartják sokan. Az igazi cél a gyermekek evangélizálása ... A személyes, az egyéni keresztyén élet dicsőségét kell meglátniok gyermekeinknek . . . Kézikönyvül adjuk a bibliát“ ... Ezt az utolsót kívánságot sokan nem írjuk alá. A keresztyén pedagógia három alapvető fejezete c. tanúlmányát folytatja Kováts Lajos dr. A diakonissza-ügy rovatban Biberauer Richárd a Filadelfia diakonissza-egyletnek 1914. évi jelentését közli. Az Önvizsgálat perceire rovatban „Csak titokban“ cimen rendkívül ébresztő hatású elmélkedést olvashatunk Gorgon S. D. után fordítva Szabó Miklóstól. Arról van szó, hogy „Nikodémus hitt Jézusban az éjjeli párbeszéd után ; sőt szerette őt. És mégis Ján. ev. 7. r. szerint nem mer jó tanúbizonyságot tenni mellette — gyávasága miatt; az emberektől, a farizeusoktól való félelme miatt! „Fájdalom, ez a típus a századok során igen szapora fajtának bizonyult. Ők teszik a keresztyéneknek szánalomra méltó nagy többségét“.. . A következő közlemény egy tanúlságos költemény Baksay Sándor fordításában. Zenedarab: A Úrnak utai. Az Úr mindnyájunk vétkét Ő reá veté. Tartalmas elmélkedés Bitay Bélától . . . Érdekes apróságok az élet országútjáról. Beszédvázlatok. Mintaleckék. Belmissiói hírek. Irodalom. — A Keresztyén Lelkipástor előfizetési ára egész évre 6 K; félévre 3 K. Közlemények, előfizetések a lap szerkesztőségéhez Pécsre intézendők. 1 1 • J 1 1 äsuij jin í lät pos ä
