Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-26 / 48. szám
48. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 387. oldal. Kálvinnál, hogy miként érvényesültek az úrvacsorái elvek az istenitiszteletben és megállapítja, hogy „a liturgiái és elvi formális különbség mellett teljes az egyezség mindenik reformátornál, mely magát az úrvacsorát Krisztus üdvtényeihez csatolja s azoknak emlegetését s róluk való vallástételt kíván meg. Megállapítja, hogy mennyire más irányba akarják most téríteni a figyelmet az úrvacsorái kérdésekkel, mikor lélektani folyamat kifejezőjévé akarják azt tenni. Ilyen valamit egyáltalán sehol sem találunk, ellenben a Krisztusról való valamilyen vallástétel az istenitisztelet valamelyik alkatrészébe beillesztve, mindenütt megvan, a református egyházaknak meg épen különös sajátságát képezte. Nálunk, úgylátszik, ez kezdettől fogva kérdések alakjában történt.“ Végül így összegez: „Az úrvacsorái kérdések sem a reformátoroknál, sem általában az egyház istenitiszteleteinél nem voltak szánva pszichológiai folyamat leírásának, hanem kitv állásiét élnék. Magunk részéről azonban — úgymond dr. Lencz — el tudnók képzelni a helyes úrvacsorázást a hitnek nyilvános hivallásszerü kifejezésre juttatása nélkül. Hiszen Isten előtt a szív érzelmei a fontosak. És igy megegyezés hiányában, semhogy egyenetlenség legyen, inkább abbahagyandók a kérdések. A reformátorok kívánták a nyilvános hitvallástételt is. Teljesen helytelen felfogás valami olyan formulárét megállapítani akarni, mely mindenkinek közös hitét tartalmazza. Ilyen egyáltalán nincs. Hibáztatja a liturgiális bizottság javaslatát. A kompromisszumos javaslatot magyarázhatja ki-ki, ahogyan akarja, „nekünk benne van a mi hitünk teljes tartalmilag“ és így elfogadásra is azt ajánlja e kis füzet... K. j. VEGYES. Személyi hir. Németh István püspök úr folyó hó 19-én részt vett a pozsonyi m. kir. tudományegyetem ünnepélyes megnyitásán. Az Erzsébet-egyetem megnyitását Őfelsége a király képviseletében Albrecht Ferenc József főherceg végezte. Jelen voltak Izabella főhercegnőn s leányain kívül Gabriella és Mária Alice főhercegnők a legfőbb állami és katonai hatóságok. Az avató ünnepség a helyőrségi kórház, az egyetem leendő központi épületének emeleti nagytermében folyt le. Féltizenegy órakor bevonult az udvar a terembe. Albrecht főherceg lendületes beszédet mondott, amelyben vázolta, hogy az állam és a katonai kincstár milyen épületeket ajándékoz az egyetem céljaira. A pozsonyi egyetem címében — úgymond — Erzsébet királynénak, a magyar lélek nagy megértőjének nevét viseli. A főherceg beszédének befejezése után a palota előtt felállított katonai zenekar a Hymnuszt játszotta. A hercegprímás üdvözölte ezután a király képviselőjét. Krobatin Sándor báró vezérezredes, hadügyminiszter a katonai kincstár nevében átadta az épületet és hozzátartozó telkeket a vallás és közoktatásügyi miniszternek. Jankovich Béla vall. és közokt. m. kir. miniszter nagyszabású beszéde után Kérészy Zoltán egyetemi rektor Ígéretet tett, hogy az új egyetem átveszi Mátyás király egyetemének, az Academia Istrapolitana-nak szellemét. Brolly Tivadar polgármester megköszönte a főherceg szavait. Erre a közönség állva végig hallgatta a szózatot. Az udvar ezután cerclet tartott. Az ünnepség után a vezető személyiségek a főhercegi palotába dejeunerre voltak hivatalosak. Hősi halál. Tóth Sándor a magyarladi ref. egyház derék tanítója, a 309. h. gy. e. zászlósa, az I. oszt. ezüst vitézségi érem tulajdonosa, ifjú életének 21-ik évében az orosz harctéren f. évi okt. hó 5-én hősi halált halt. A megdicsőiilt azon rövid idő alatt, amelyet az egyház s iskola szolgálatában töltött, nem mindennapi jelét adta buzgóságának s rátermettségének. Legyen áldott az ifjú hős, hű munkás emlékezete ! Kinevezés. A hadügyminisztérium Fűss Vince püspöki titkár, theoi. magántanárt tábori lelkésszé nevezte ki. Deák Ferenc húsvéti cikke és a kiegyezést védő, 1867 március 28-án elmondott beszéde a magyar politikai történetnek oly határt jelző okiratai, amelyeket bizonyára ismerni kíván minden magyar ember. A Magyar Könyvtár, Radó Antal rendkívüli népszerűségre jutott vállalata tehát közszükségletnek felel meg, mikor egyik legújabb füzetében mindenki számára hozzáférhetővé teszi a haza bölcsének e két nevezetes müvét: újabbkori történetünk e fontos két kútfőjét, az eredeti szövegek alapján. Értékes tájékoztató bevezetést úgy a húsvéti cikk, mint a beszéd előzményeiről s hatásáról dr. Fayer Gyula írt. A füzetet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég adta ki; ára 30 fillér. Protestáns Arvaházi Képes Naptár az 1917. évre. Szerkesztik: Szabolcska M., Raffay S. Ára 80 fillér. Háborúsdi — dolgozósdi. Gyerek színjáték. Irta: Nagy Vince. Ára 1 korona. Kincses Kalendáriom 1917-re. A gyakorlati élet általános útmutatója. Számos érdekes képpel. Ára 3 korona. Kaphatók: KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedésében Pápán, Fő-utca.
