Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-19 / 47. szám
378. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916: fegyvertüz közepette kellett készenlétbe helyezett századához visszarohanni: kipirult, bátor, verekedő bakakedvvel sietett s a halálfélelemnek nyoma sem látszott arcán, pedig ennek emberi rémét eléggé hirdették a vijjogó gránátok és zizegő golyók. Emlékszem, midőn egy csendesebb délután meglátogattam földalatti tanyájában, mily kedélyesen mesélt a tábori örsön levő szolgálatáról, az ott elterülő rozstáblában való „mászkáló“ csete-patékról. Kissé zárkózott, de ennek dacára is mindig meleg lényével, mint laktársai mondták, oly igen otthonossá tudta tenni a földbe vájt kunyhót, melynek fülledtségébe leikéből mindig áradt tiszta levegő . . . Fájt tőle az elválásom, de mennem kellett s akkor nem gondoltam volna, hogy utoljára szorítottam meg kezét. Julius vége felé ezredünknek legvéresebb napjai virradtak fel. A nagy tömegből csak maroknyi csapat maradt meg, de ezek között ott volt Járdánházy Béla, kit immár 9 ezred legbátrabb tisztjének neveztek el. A harcok kevés pihenés után kiújultak, mozgó és kiterjedtekké váltak s augusztus 21-én d. u. a zwynini (Zlocsow előtt) major mellett rohamozó szakasza élén srapnellgolyótól találva azonnal kiszenvedett. Ott is temették el külön sirba. Még csendes sirhalma körül dübörg a föld, föl-föl ujul az augusztus 21-iki véres délután s rémes gránátok ásnak új-új gödröket, temetnek új és uj hősöket, de a mi Béla barátunkat nem zavarja mindez. Ő már boldog részese amaz örök békének, melyért kora ifjúságától küzdött s ennek bizonyosságát, csiráját hivő szívében hordozta. A halál soh’sem volt előtt rém . . . Letette e földi küzdelmes életet, mely bizonyára volt örömöt is adott neki, de csak második java volt — hogy felvehesse az első és legfőbb jót, az örök életet. Merétey Sándor zászlós. I RODA LOM. „Bízzatok az Istenben“. Imádságok háborús időben, itthon maradtak és hadbavonultak számára. Irta: Soós Károly búcsi református lelkész. Debreczen, 1916. Kis 32-edrét alak. Nyomatta és kiadja Hoffmann és Kronovitz könyvkiadóhivatala. Ára 1 korona. Háborús vallásos irodalmunk szépen virágzik. Az állandó, vágyakozó lelki szükséglet meghozza a maga színes virágait. Elmondhatjuk, hogy az a kis csinosan kiállított könyvecske, mely most előttünk van, kiválik a többiek sorából azzal, hogy szerző összekötő kapocsnak szánta ezt az itthonmaradottak és hadbavonultak lelkei közé. Szép gondolat, eredeti felfogás, mely méltán kelti fel majd a nagy közönség érdeklődését. A mű szerzője nem új ember egyházi irodalmunkban. Egyházi beszédei tették ismertté s hozzátehetjük: kedvessé a Soós Károly nevét. Valami természetes báj, könnyedség s őszinteség ömlik el az ő nemrég kiadott s hamarosan újabb kiadást is ért beszédein. Ugyanezt állapíthatjuk meg imádságoskönyvéről is. Meglátszik, hogy Soós Károly szeret imádkozni s népével, gyülekezetével együtt szokott imádkozni; keresi és meg is találja nemcsak az igehirdetésben, hanem az imádkozásban is hívei lelki szükségletét s ami ezzel egyformán fontos: hivei imádkozó szavát. Bár hangja mindenütt keresetlenül egyszerű, de sohasem alantjáró. Irodalmi színvonalát mindig meg tudja őrizni. Mindenesetre az a tárgykör, amelyet felölel, bizonyos egyformaságot visel magán (pl. szülő, feleség, gyermek, testvér, nagyszülő stb. számára meg van Írva — egyformán: a hadbavonultért, sebesültért, fogolyért, hősi halált haltért mondandó ima); de szerző mindenikbe tud új hangot belevinni s mindenik imádkozónak bármely helyzetben belelát a szivébe. Imáiban általában keveset idéz a bibliából; ez talán felróható volna, de viszont igen frappáns bibliai locusokkal vezeti be s kedves visszhanggal csendülő énekverssel fejezi be összes imáit. Ezekért szerző méltán megérdemli az elismerést. Mi pedig, akik látjuk az újabb meg újabb imakönyvek megjelenését, ne sokaljuk azt. Az idők jele, hogy népünk buzgó imádkozásban keres oltalmat és vigaszt a nehéz időkben ; mi pedig hütelen sáfárok volnánk, ha ezt a lelki szükséget nem sietnénk kielégíteni. A Soós imakönyvét nyújtsuk bizalommal híveinknek. Meg vagyunk győződve, hogy áldás fogja kisérni ezt az ügyesen megszerkesztett könyvecskét a maga útjában: a családi körben s a lövészárokban egyaránt! — is. — Hol van megírva? Segédkönyv ismertebb bibliai helyek gyors megtalálásához. Bibliai egyezményes szövegtár. Vezérfonál a bibliai tanítások megértéséhez. Többek közreműködésével készítette Dohányos János. Kapható Kókai Lajos könyvkereskedésében Budapest, IV. Kammermayer Károly-utca 1. Ára kötve 3 K ; indiai vékony papíron szintén kötve 3 K 80 f. Ezt a 300 lapra terjedő, ügyesen összeállított könyvet szívesen ajánljuk figyelmébe. Az írás iránt melegen érdeklődő, azt nap-nap után szorgalmasan tudakozó baptista munkája ez, mit több kiváló lelkész közreműködésével egy teljes esztendei búvárkodás után készített. Az Előszóban a munka céljáról, az Útmutatásban a használás módjáról szól a szerző. A bibliai helyeket nem szavak, hanem eszmék szerint csoportosítja; így: Isten, angyalok, az ember; bűn, bűnös; egyházi fenyíték; bemerítés és úrvacsora; az imádkozásról stb. Ád időrendi táblázatot, bibliai zsidó naptárt, bibliai földrajzot; ismerteti a bibliai mértékeket, pénzeket, szektákat és pártokat; nyújt ismeretet a régiségtanból. Az egész könyvhöz van tárgymutató is. Az a dicséret, mellyel a szeretet halmoz el, nem tesz elbízakodottá. Ellenkezőleg: megaláz»
