Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-03 / 36. szám

36 szám.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

283. oldal.

eszmék, tiszta és nemes világfelfogás szolgálatában áll; azt a sajtót, amely után általános óhajtás mutatkozik nemzetünk lelkében.

Veridicus.

Székfoglaló beszéd.

— A pápai ref. egyházmegye f. hó 24-én tartott gyűlésén elmondotta : dr. Kulin Sándor kúriai biró, egyházmegyei gondnok. —

A válságok azonban még hosszú ideig fognak tartani. A viszonyok megváltoztak, nekünk a megváltozott viszonyokba bele kell illeszkednünk s a megváltozott viszonyokhoz képest kell nemzeti, egyházi, társadalmi, családi és egyéni életünket berendezni.

„Minden teljes igyekezeteteket pedig erre vetvén, a ti hitetek mellé ragasszatok jóságos cselekedeteket, a cselekedet mellé pedig tudományt.

A tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig istenitiszteletet.

Az istenitisztelet mellé pedig az atyafiakhoz hajlandó szívet, az atyafiakhoz hajlandó szív mellé pedig szeretetek1 (I Pét 15-7).

Péter apostolnak ez az intése vésődjék elménkbe ezek szerint járjunk és cselekedjünk.

Jóságos cselekedetek! A rémes küzdelem, amelyet folytatunk, nagy áldozatokat kívánt tőlünk, mindnyájunktól, de legnagyobb áldozatot kívánt azoktól, akik a háborúban nyomorékokká váltak, akik hitvest, apát veszítettek.

Ne feledkezzünk meg ezekről. A hősöknek, a hősök özvegyeinek és árváinak könnyeit igyekezzünk felszárítani, az élet küzdelmeit könnyítsük meg nekik, ápoljuk, gondozzuk, neveljük, vigasztaljuk és környezzük szeretettel őket. Kell, hogy az állam ezek érdekében minden lehetőt megtegyen, de ne hárítsunk mindent az államra, a jóságos cselekedetek gyakorlásából mindenki vegye ki erejéhez képest részét.

Tudomány, mértékletesség, tűrés. A világháború folyása megtanított bennünket arra, hogy a német birodalom felé ne csak tisztelettel, de csodálattal nézzünk s hogy a német népet példányképül válasszuk.

A nagy német nemzetnek minden fia hősként harcolt és harcol ma is a különböző csatatereken, ezt a háborút azonban nem csupán az ő és mi s a velünk szövetségben álló nemzetek hősiessége, hanem a tudomány, a mértékletesség, a szenvedések és csapások elviselése, a tűrés nyeri meg.

A nagy apostol által hirdetett ezekben az erényekben a legnagyobbak a németek, ezek az erények emelik őket a többi népek fölé, ezek teszik őket példányképünké.

Az állam szervezettsége, az ipar, kereskedelem, földmivelés, a hadvezetés, a hadfelszerelés s az összes elméleti és gyakorlati tudományok terén a német birodalmat illeti meg a legelső hely.

Termőföldjük gyönge, de tudománnyal elérték, hogy az bővebb hozamot termel, mint a mi sokkal termékenyebb földünk. Termesztményök élelmezésökre, népességük arányában mégis kevesebb, mint a mienk, mértékletes életmód mellett azonban terményeiket beosztják. A békében is mértékletesek voltak, ez tette őket gazdagokká s az Istenben vetett hit és a hazaszeretet mellett ez teszi őket képessé arra, hogy a csapásokat, a szenvedéseket és a nélkülözéseket tűrjék, a tűrés pedig fokozza erejűket, kitartást ad nékik s képessé teszi őket soha senki által nem képzelt erő kifejtésére.

Ha a német birodalom, népének eme kiváló erényei

mintegy huszonöt éve a szabolcsmegyei Thuzséron Salamon Ella, hires médium, a spiritizmus kergette halálba ifj. báró Vay Miklóst, a finomlelkü főurat a zemplénmegyei Golopon, 1885-ben).

Beteges lelkek veszélyes mulatsága, de a vallást akarják vele pótolni.

Fölösleges volna állításai megcáfolására erőt és időt pazarolni. Csak annyi tartozik reánk belőle, hogy a vallásban is meglevő miszticismus itt valósággal kórtünetté erősödött; a kór azonban nem helyettesítheti az egészséget, az az egészség hiánya. A spiritizmusban semmi sincs a józan vallásból.

2. Értelmi színezetű valláspótlék az u. n. szabadgondolkozás és a theozófia.

Nagy lármát csap és végtelenül agilis az első tábor, a szabadgondolkodók felekezete. Hangjában, mint rendesen minden lármában, több a romboló, mint az építő elem, több a kritika, mint a tanítás. S bár Istennel és az isteni dolgokkal szemben valósággal iszonyt, theofobiát tanúsít, mégis a vallás szokása szerint rendezkedik be. Iskolák révén kezébe veszi az ifjúság nevelését s valósággal türelmetlen háborút indít a a gyermeklélek megszerzéséért. Egyházilag szervezkedik, vannak liturgiái, rítusai, dogmái, hivatalos kátéi. Keresztel, házasságot köt, temet ünnepélyes szertartással.

Franciaországban 1902-ben liturgiás könyvet adtak ki „Guide des Cérémonies Civiles“ címen, ebből olvasható pl. hogy keresztelésnél egy 5 frankos pénzt tesznek a gyermekre, a keresztszülék megígérik, hogy őrködni fognak, hogy „semmi vallástan meg ne fertőzze és le ne alacsonyítsa a gyermek gondolkozását“. „Polgári“ temetést nálunk is rendeznek elég gyakran, lehetőleg utánozva az egyházi szertartást, hogy megtévesszék a közönséget. Bern központtal 1908 végén tömörültek egyházzá, nemzetközi jelleggel „Orden für Ethik u. Kultur“ cim alatt. Forel, zürichi elmegyógyintézeti igazgató és a psychiatria tanára azt hangsúlyozta a felhívásban, hogy „ideiglenesen pótolni kell a széteső egyházakat, táplálékot kell nyújtani a ke-