Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-20 / 34. szám
272. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. e kiválóan értékes beszámolót, azért úgy vélem, szolgálatot teljesítek, ha e lap hasábjain elmondom tartalmát. De nem is annyira az egész értesítő tartalmára, mint inkább annak három kiemelkedő pontjára szeretném irányítani a figyelmet. Az első dr. Kecskeméthy István igazgató tanévmegnyitó beszéde, a második dr. Révész Imre székfoglaló értekezése, a harmadik ugyancsak az igazgató évzáró beszéde. Az értesítő elején a tanévmegnyitó beszédet olvashatjuk. Fájdalom, ott is megapadt a növendékek száma, részben önként jelentkezés, részben kötelező hadbavonulás miatt az első éveseknél. A háború kitörése óta nagy idő, két háborús iskolai év telt. Akkor még sokan — közöttük dr. Kecskeméthy is — azt gondolták, hogy a közönyös Magyarországot a háború eleven, termékeny hitéletre ébreszti. Csak egy év is szomorú csalódást hozott. A harc folyik tovább, nemcsak a harcmezőn, hanem egyházi közéletünkben is, újságjainkban is; de itt már kétségbeejtőbb, mert félő, hogy vereséggel végződik. Nagyon elszomorító, hogy midőn a legnagyobb odaadással kellene dolgozni, alig van az egész országban némi vallásos élet. A nép a háború kitörésekor a templomba tolult, keresett valamit, de nem tudta mit. A lelkészek érezték, hogy valamit adniok kell, adták is a legjobbjukat, de az is kevésnek bizonyult a lelkek kielégítésére. Hogy is adhatott volna sokat, midőn keveset vitt magával a theologiáról? „Ezért mi, theol. tanárok vagyunk a felelősek“ — mondja Kecskeméthy. Ahol egy theol. tanár így mer szólani tanárok és növendékek előtt, ott valami benső közösségnek kell lenni; ott, meg vagyok győződve, a theológia reformja nem a küszöbön áll, hanem már köszöntött és majd fog képezni jó papokat azokból is, kik „színtelen és bizonytalan vallásosság-, vizenyős kálvinizmus- és megecetesedeít, tudákos modernizmusban“ nőttek fel, mert megtanítja őket dolgozni, összekapcsolni a souverain hitet az absolut tudással előbb, mint amaz elszigeteltségében „megáporodhatnék“. A beszéd végén lendületes szavakban hívja fel az ifjúságot, a komoly, önképző munkára, mert kinek-kinek magát kell nevelni elsősorban, hogy a vallásnak tudományos megismerésére és az élő hit közvetlen megtapasztalására eljusson. Ezek kell, hogy a lelkipásztor ismertető jelei legyenek. (Folyt, köv) VEGYES. Kis Károly, Kis Tivadar kerületszerte ismert és tisztelt könyvkereskedő fia, főgimnáziumunk volt nagyreményű, kiváló növendéke, egyik 30'5 cm. ütegünk önk. hadapródja, az olasz offenziva alkalmával egy súlyos megfigyelés alatt szerzett végzetes fejsebe következtében két hónapos szenvedés után Déltirolban elhunyt. A fiatal hőst, kit az ellenség előtt való bátor magatartásáért halálos ágyán nagy ezüst vitézségi éremmel tüntettek ki, Trientben helyezték nyugalomra. A gyászoló család fogadja őszinte s meleg részvétünket! A harctérről. Lapunk egyik munkatársához az északi harctérről július végén érkezett tábori levélből vesszük a következő sorokat. írója, mint joghallgató vonult be, most hadnagy és három kitüntetése van. Egyik népes gyülekezetünk presbyterének a fia. „Hogy a háborúnak milyen nagy hatása van az emberek leikieletére, azt az ember itt hatalmasan láthatja. Tóth Béla írta egyszer, mikor egy léghajóval repülést tett, hogy valami fenséges nyugalom szállotta meg a lelkét a magánosságban, mert a többi ember fölé emelkedve közelebb érezte magához az Isten. Úgy van ez itt is. Nagyon, nagyon közel állunk egymáshoz Isten és ember. Érdekes volt megfigyelni azokat a csapatokat, amelyek kora tavasszal jöttek ki. Ha azelőtt végigsétáltam a rajvonalban, az emberek nagy része vagy kártyázott, vagy aludt, vagy a maga bajával-dolgával vesződött. És most, ha reggel, ha délután megyek közéjük, nem látok kártyázni, de látok két-három embert, amint egymás mellett ülnek a rókalyukak bejáratánál és együtt énekelnek, az egyik a 90. zsoltárt, a másik csoport imádkozik, a harmadik csoport ajkán egy kath. ének hallatszik, gyatra, de szívből jövő hangon . . . Egy dolog fáj nagyon, hogy mióta a harctéren vagyok, nem vehettem részt soha úrvacsorán. Református tábori lelkész nincs a közelünkben. Arra kérném kedves . . . úrat, szíveskednék megírni, hogy ha később esetleg a szabadságok megnyílnak, melyik tisztelendő urat kérhetném meg erre — aki ismeri a mi nagy lelki szükségleteinket és nem veszi alkalmatlankodásnak ez irányú kérésemet.“ Internátus egyetemi hallgatók és gimn. tanulók részére Debreczenben. Miután a katonaság a debreczeni ref. kollégium összes helyiségeit kiürítette, a kollégiumnak egyetemi hallgatók számára létesített internátusában az összes helyiségek rendelkezésére állanak. Ezért jelentkezők korlátlan számban elfogadhatók 700, 600, 480, 280 és 140 koronás helyekre. 600 és 700 koronás helyekre a ref. gimn. VII. és VIII. o. növendékei is felvétetnek. A gimnáziumi tanulók egyetemi hallgatóktól elkülönítve, külön felügyelet mellett helyeztetnek el. Kérvények az internátus igazgatóságához küldendők aug. 25-ig. HIVATALOS RÉSZ. Pályázat. A lovasi ref. egyház helyettes praeoráns kántortanítói állására pályázni lehet szeptember 15-ig. Fizetés: havonként 80 K, 1 szobás lakás, novembertől áprilisig havonként 1 köbméter fa, felvágva. Kötelesség: iskolás gyermekek (létszám 10—15) tanítása, praeoráns kántori teendők végzése. Az állás október 1-én foglalandó el és a hadba vonult tanító hazaérkezéséig töltendő be. Szükség esetén nem okleveles férfi- és nőtanítók is elfogadtatnak. Ez utóbbiak csak a tanítást végzik. Ref. lelkészt hivatal, Alsóörs (Zala m.) Sorról Joli? ajánlkozik lehető kis lélek-C/ttlJttU. lttltvttb£ számú, csendes hehjre A cim megtudható a kiadóhivatalban. — Pápa, 1916. Főiskolai könyvnyomda. —
