Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-20 / 34. szám
270. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. nem akarnak „pontos, rendszeres és hiánytalan“ élettörténetek lenni, nem ártott volna kiemelni, hogy mi is Jézus életét elsősorban ne a külső, hanem a belső körülmények, az életnek szelleme szerint tekintsük. Ami e verseknél a külső körülményeket illeti, jó itt megmondani, hogy Jézus és Keresztelő János viszonyának megvilágítására mind a négy evangyéliom följegyzése szükséges. Szép a 15. vers magyarázata az idő beteléséről, dé már az „elközelített“ szó magyarázata dogmatizálásba megy át; a magyarázatoknak itt Jézusnak az Isten országáról tett egyéb nyilatkozataiból kell kiindulnia. A 16. versben Péter és András elhívásának magyarázata a tudós szerzőnek Zákeusról adott bibliamagyarázatára emlékeztet, amelyben a vámszedők elöljárójának szintén az eddig csak hallomásból ismert Jézus puszta hívására való megtérését tanítja. Szinte úgy tűnik föl, hogy ime a helynél az evangyéliom tudós magyarázója is textusszerü magyarázatot tart s feledi, hogy János evangyélioma szerint András már Keresztelőnek tanítványa s az ő ajánlása alapján Jézusnak meglátogatója volt s Pétert is már Júdeábán elvezette Jézushoz. A 17-ben aztán tesz róla említést, de csak, mint mások magyarázatáról. Ő neki, magának, mindvégig jobban tetszik a csodás magyarázat : két ember halászik Galilea tengere mellett s aztán egyszerre csak történik — Jézus királyi alakjának megjelenése a tenger partján, hangzik minden bevezetés nélkül odakiáltott mondása: ide utánam! — s ez elég arra, hogy ők Jézust kövessék. Tudom, hogy mindez nagyon tiszta szándékból van. Jézus nagyságát akarja vele emelni a magyarázó. De a nagypénteki diadalban oly magasan áll Jézus, hogy lélektanilag érthetetlen dolgokkal emelésére, kivált midőn egybevetésből nagyon is érthető Péter és András szófogadása, az ő nagyságának szüksége nincsen. Péter és András elhívásának ilyen magyarázatából aztán általánosít homiletikai jegyzeteiben : „A királyság dicsőségének és hatalmának minden külső jele nélkül jön (előbb azt mondja: „föltűnik előttük a parton Jézus királyi alakja“) és egy hivó szavára mégis emberek hagyják ott foglalkozási körüket, életmódjukat, családjukat és kérdezősködés nélkül, magyarázgatás nélkül mennek utána. Nem tudják, hova. Ö utána“. E következtetés levonása nincs megokolva. A II. rész magyarázatában helyesen emeli ki a szerző, hogy Jézus gyógyításai a nép hitének és bizalmának oly fokát keltették föl, hogy az, főleg mivel nem egészen szellemi természetű volt, már szinte nyomasztó lett. Szép és bölcs leírását találjuk Kapernaumnak, zsinagógának, igazán találó elnevezése az Írástudónak: theologus jogász. Csodálatosan szép és gyönyörűen értelmes a tisztátalan lélek gyógyításának magyarázata. Aprólékos, mégsem unalmas a leírása Simonék házának ; Simon napa gyógyításának — úgymoud — nincs üdvtörténeti jelentősége; milyen Messiást vártak és ismertek benne a gonosz lelkek, miért tiltotta el őket Jézus eszméik, sőt gyógyulásuk hirdetésétől is, stb. Általában szépek és ésszerűek a magyarázatok az egész II. részben. A III. részben (A visszahatás) a szélütött meggyógyításának értelmezésére helyesen vet oda megvilágosító gondolatot Jn 92-ből, hogy a farizeusok szerint minden betegség valamely bűn büntetése; ennek aztán ő a következményét is levonja, hogy t. i. a betegség meggyógyítása tehát a büntetés megszűnése, vagyis bűnbocsánat. Hogy a megbocsátás tényében Jézus „tényleg isteni jogkört tulajdonít magának“, ennek kimondásához szükségesnek tartjuk, hogy a magyarázó Jézusnak minden idevonatkozó tanítását állítsa össze, mert pl. ilyent is mondott Jézus tanítványainak: „Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; akikéit megtartjátok, megtartatnak“ (Jn 2023). S e versnél a biblia utal Mt 1619 és 1818-a is. Máté lakomájánál igen jó a farizeusság megmagyarázása. Nagyon helyes, hogy a „régi ruha, új folt, régi tömlő, új bort“ nem mint kiszakított textust, hanem a böjtölés kérdésével kapcsolatban, szélesebb értelemben pedig, mint az ó- és új-szövetség szembeállítását tárgyalja s ebből kifolyólag azt mondja : „Itt Jézus az ő evangyéliomát az ótestamentommal szemben merőben újnak jelenti ki“. Összefoglalva gondolataimat, dr. Kecskeméthy István elibénk adott Márk-magyarázatát a legnagyobb örömmel és tisztelettel fogadhatjuk; ami kívánni valót láttam benne, azt, mint a további evangyéliom-magyarázatokra vonatkozó szelíd óhajtásomat ekként fogalmaznám: egy-egy textusdarab rejtelmeiben ne merüljön el valamely magyarázó, ne próbálja azt maga-magából kimagyarázni, hanem mind a négy evangyéliom vonatkozó helyeinek fényforrásából bocsásson sugárt a homályra s az így megvilágított helyet magyarázza nekünk minél észszerűbben. Ne féltse a hitet az észszerűségtől. Tudja Isten, nekem ma már az észszerű magyarázat kedvesebb, mint a csodás. Kiss Zoltán. UJ KÖNYVEK! ■■I Papp Géza: Egy tábori lelkész naplója. Ara..........................................................I SO K Dr. Ducsányi Gyula: Természetes táplálkozás és gyógyhatása. Vászonkötésben. 6*— K IBI Kis Tivadar könyvkereskedésében í####### #99######### ###•######## ####©••######••#••###### i