Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-30 / 31. szám
31. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 247. oldal. kólái év eseményeit. Sajnálattal látjuk, hogy mily nehézségek voltak a mennyiségtan-, természettan órák ellátásánál, ami nem csoda, mert az intézet összes e szakos tanárai katonák, közülük Tóth Károly orosz fogoly, Császár Elemér fogoly-őr, Fejes Zsigmond irodában dolgozik; a főiskola felsőbbség mindent megtett, hogy a nehézségek elháríttassanak, ez ideig azonban sikertelenül. Az intézetet a helybeli bencés főgimnázium tanárai segítették ki, amennyiben közülük hárman tanítottak 1916 április 5-től kezdődőleg. A növendékek közül a két év alatt 161 vonult hadba. A régebbi tanulókra vonatkozó adatok összegyűjtését és közlését a békekötés utáni időre halasztották, előre is kérjük e tekintetben szíves olvasóink segítségét, ha valakinek tudomása van bármely volt régebbi pápai diák katonai szolgálatáról, azt közölje az intézet igazgatóságával, hogy az adatgyűjtés minél teljesebb lehessen. Szomorú, amit az igazgató a háború erkölcsi hatásáról szól. Ártott a tanulmányi előmenetelnek is. „Annyi mindenre kellett tekintettel lennünk a háborús tanévekben az osztályzásnál, hogy a békés idők eredményével való összehasonlítást komolyan venni nem lehet.“ A 95. lapon a 8. pont alatt kissé homályosnak találjuk ezt a mondatot: A Konfirmált Ifjak Egyesülete a hadba vonult tanulók fölvilágosítására összejöveteleket tartott; félreértések kikerülésére meg kellett volna mondani, hogy minő irányban történt ez a fölvilágosítás, amint ez a 107. lapon történik. A háborús krónika után a szokott rovatokban számol be az intézet a tanári karról, a különböző javító-, stb. vizsgálatokról, stb. stb. Megemlítjük a XIII. rovat alapján, hogy a tanulóifjúság összesen 3654 K 06 f-t gyűjtött különféle háborús célokra, ami elismerésre méltó szép öszszeg. Jól tette az igazgató, hogy a 113. lapon közli annak a névtelenül maradni kívánó lelkésznek a levelét, aki 500 K-t ajánlott fel a konviktus számára. Amig ilyen lelkületű papok kerülnek ki a főiskolából, nem kell féltenünk a konviktust. A rendkívüli tantárgyaknál fel kell említenünk, hogy míg a felsőbb hatóságok egész természetesen erősen hangsúlyozzák pl. az élő nyelvek tanulását, megfelelő óraszámról nem gondoskodnak. Pl. az angol nyelvet négy csoportban heti két órán tanította az óraadó, tehát egy csoportra jutott heti félóra, ami bizony nagyon kevés. Valamivel jobb volt a helyzet a francia nyelvnél, ahol csak három csoport volt és ennek heti három óra állt rendelkezésére. A művészi rajzot az idén is nagy hozzáértéssel tanította a szaktanár, úgy, hogy tanítványai sikerült hadi plakátjaikkal a városban is feltűnést keltettek. A gépírást és gyorsírást maguk a növendékek tanították, ez nálunk eddig a legtöbbször nagyon jól bevált módszer, sajnos, hogy a beiratkozott növendékek jó része megáll a levelező írásnál. Az összhangzatos éneklést és a zenét nagy számban tanulták növendékeink, a zenénél azonban a nagy szám jól leolvadt, mert „a növendékeknek ez évben is mintegy harmada lassanként elmaradozott a tanórákról", „amin azonban — a szaktanár szerint — sajnálkozni való nincs“, mert így több idő jut a szorgalmas és tehetséges tanítványokkal való foglalkozásra. A főgimnáziumi internátus is sok bajjal küzdött, 20 tagját a városban helyezték el, mivel az internátus helyiségeit osztálytermeknek kellett felhasználni. Az a tény, hogy az internátusba minden évben többen és többen folyamodnak, mutatja, hogy valóban hiányt pótol és az egyházkerületnek minél előbb gondoskodnia kell megfelelő nagyobbszabású épületről, hogy az igényeknek megfelelhessen. Az ifjúsági egyesületek sorát a Sakk-kör nyitja meg, működött ezenkívül a jelentékeny tőkével rendelkező Ifjúsági Segítő-Egyesület, melynek vagyona ez évben is 86912 K-val gyarapodott. Itt nagyon bevált a néhány év előtt létesitett újítás, hogy t. i. minden gimnáziumi tanuló köteles tagja az egyesületnek. A Konfirmált ifjak Egyesületének munkájából kiemeljük az alsó osztályosok körében vezetett vasárnapi iskolát. Jól mondja az elnöki jelentés, hogy akik itt mint tanítók fáradoztak, mások tanítása közben maguk is nyertek kegyelmet a kegyelemhez. A szertárak gyarapodása is nagyon megérezte a viharos időket. Négy szertár évi átalányát félre tette a háború utánra. Az ajándékozók közül felemlítjük Jezerniczky Dániel mezőcsokonyai ref lelkészt, aki ottani leletből római ezüst gyűrűt adományozott, melybe intaglia van foglalva. A „Főiskolai intézmények“ rovat alatt beszámol évi munkájáról a Főiskolai énekkar, mely az idén vegyeskarral is rendelkezett a gimnázium I—IV. osztályainak megfelelő hangú növendékeinek a beosztásával. A nyilvánosság előtt az énekkar 30-szor szerepelt, ami igen nagy szám. A Főiskolai Gyorsiró-kör a szokott jó utón haladt; az idén is több díjat nyertek tagjai országos versenyeken. Tegnap ©S ma. Adalékok a sárospataki ref. főiskolának Miskolczra való átlaelyezóse kérdéséhez. 1 — K Nagy Vince: A mi hitünk. Hiterősítő ref. keresztyének számára. Ára . . 60 f. Pápán, Fő-utca 21 • Zeneművek raktára. UJ KÖNYVEK! _Is
