Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-30 / 31. szám
31. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 245. oldal. Újhelyi Imre ismertette a tejszövetkezeteket, melyeknek hatásaként a gazdák bővebben tejelő és értékesebb marhaállományt szereznek be. Mosonmegyében, ahol a tejszövetkezetek virágoznak, ezek a szövetkezetek 70%-al emelték a marhák számát. Mig átlagosan hazánkban 30%-al fogyasztotta a háború a marhaállományt, Mosonmegyében ezt a pusztító hatást a tejszövetkezetek nem engedték érvényesülni. Kár, hogy a tejszövetkezeteknek még központjuk nincs, egy miniszteri megbízott intézi ügyeiket s így új szövetkezetek szervezése lassan halad. Illustrátióul megemlíti, hogy Magyarországon 2,000.000 tehén után a tejhaszon értéke mintegy háromszázmillió korona, ebből azonban eladás útján csak mintegy ötvenmillió korona a bevétel. Svájcz 3/4 millió tehén után, Dánia 1 millió tehén után mintegy háromszázmillió korona értékű tejet ad el. Meskó Pál tartott előadást a fogyasztási szövetkezetekről, melyeknek rendkívüli előnyeit a háború mutatta meg. A faluban, ahol szövetkezeti és egyéb boltok is voltak, ha a szövetkezeti boltosnak hadba kellett szállnia, a többi bolt azonnal felfedezte az áremelés sajnosán ismert módozatait; mihelyt azonban a fogyasztási szövetkezet ismét magához tért s kinyitotta a boltot, újra volt árú a többi boltban is s megszűntek sasként szárnyalni az áremelők. Jobbára a szegények között van talaja, akik a segítő szeretet munkájára rászorulnak. Tagjainak ez is csak 5°/0 osztalékot nyújt, a többit ármérséklésre fordítja. Megbízható, becsületes boltossal megbecsülhetetlen szolgálatot tesz falun, városon. Ellenőrzési módozatai nagyon kifejlettek. Italmérést is létesít ; irányzata itt is az, hogy jó bor forgalomba hozatalával a pálinkázást és korcsmázást kevesbítse. Felállítása, szervezése akadályokba ütközik, de ezek az akadályok korcsmárosoktól, szatócsoktól jönnek. S szinte ujjal mutatják meg a falusi lelkész helyét, mely a szövetkezet mellett van. 1914-ben 404 lelkészi elnöke volt a fogyasztási szövetkezeteknek. Megnéztük úgy a kér. fogyasztási szövetkezeteknek, mint a Hangyának óriási raktárait. Előbbinek 400, utóbbinak 1340 fiókja van az országban. Laikus ember előtt szinte fölbecsülhetetlen az az óriási tömeg árú, mely mindegyik központban, de különösen a Hangyánál, a legszebb rendben és tisztaságban, elkülönítve, sok teremben, pincében stb. hever s szakavatott könyvelők, csomagolók, munkások munkája nyomán szakadatlanul érkezik és szállíttatik az ország minden részébe. A Hangya kebelében első évben körülbelül 40 szövetkezetnek 30 ezer korona, múlt évben 1340-nek 46 millió korona forgalma volt, a folyó évben 60 millió korona forgalomra számítanak. Az alaptőke volt 16000 korona, ma 3 millió s azonfelül 1 millió korona tartalék. Csak a budapesti Központ alkalmazottainak száma 652. Tránsitója, honnét az árukat ugyanazon áron szállítják, mint a központból, 15 van. Harmincat—negyvenet szándékoznak felállítani. A pozsonyinak felállítása most van folyamatban. A Hangya eddig a kereskedelemben hatott csak ármérséklőleg, így is a fejlődésnek hatalmas mezeje tárult ki előtte, ha lankadatlan munkával minden életrevaló helyen megalkotja a maga fiókját. Most azonban az óriási mértékben fejlődő ifjú szédületes pályát választott magának eddig is megfeszített munkát igénylő pályája mellé, vagy inkább annak megkoronázásául. Gyárakat alapít. A nagyon keresett cikkeket maga fogja gyártani. Eltudjuk-e képzelni szédítő arányait annak az ármérséklésnek, melyet a Hangya ki fog fejteni, ha altruistikus fejével és szívével nemcsak a kereskedők, de a gyárosok között is keresztyéni rendet parancsol ? ! A szövetkezetek sikereiről dr. Schandl tartott előadást. Itt látjuk a szövetkezeti mozgalom világcsodáit: Németországban 40 ezer szövetkezet van, 5 millió taggal; olcsóbb pénzt tudtak tagjaiknak adni, mint a német birodalmi bank. Oroszországban 40 ezer szövetkezet van; maga a kormány támogatja a mozgalmat ; néhány év alatt 25 ezerrel növelték a szövetkezetek számát; már tagadják, hogy a németek volnának elsők szövetkezeti téren. Dánia, mint gabonatermelő ország, az amerikai gabona beözönlésekor a tönkremenéstől csak úgy menekült meg, hogy a szövetkezésre (állatszerzés, tejtermelés és értékesítés) vetette magát. Sveiczban 850 szövetkezet van; Bázelban a szövetkezet a kartellel állott harcban és győzött. A finn szövetkezeti mozgalom a nemzet létét tartja fenn, szövetkezeteik Angliába 40 millió értékű vajat visznek; itt vannak telefon-szövetkezetek is. Románia a parasztlázadásokat földbérlő szövetkezetek útján oldotta meg. Olaszországban a közmunkák 58%-át szövetkezetek fogadják el. Anglia, a szövetkezetek szülője, a szövetkezetek számát illetőleg elmaradt; 1070 millió a szövetkezetek forgalma; az áruuzsorát a háborúban a fogyasztási szövetkezetek törték le. Spanyolország nem haladt szövetkezeti téren, de meg is látszik rajta Franciaországban a fogyasztási szövetkezeteket mozgó boltjaikkal a hadügyminiszter a frontra is kivezényelte. Az Unió Európában tanulmányozta a szövetkezeteket; 1800 gabonaraktári szövetkezet van; Kaliforniában a gyümölcsszövetkezetek uralkodnak. Angolország a szövetkezeti mozgalmat a gyarmatpolitika szolgálatába állította. Indiában 16.000 hitelszövetkezet van, itt volt a legnagyobb hiteluzsora. Egyiptomban a görög szatócsok ellen csinálják. Egy szóval a szövetkezeti mozgalom behálózta a világot. A világ szövetkezeteinek számát 200 ezerre, a tagok számát 30 millióra tehetjük. Magyar szövetkezet van 9 ezer; 400 millió vagyon. A magyar földet szövetkezetek segítségével meg bírjuk tartani magyar kézen. Werner Zoltán szerint a jövő állama nem a szociálista, hanem a szövetkezeti állam lesz. Az elmondottak mutatják, hogy a keresztyén elv érvényesülhet az anyag világában is. Aki azon a nézeten van, hogy a keresztyénség nem csupán vallás a templomok, nem csupán légies hit a titkos szobák számára, hanem életelv, melynek gyakorlatilag az élet
