Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-30 / 31. szám
31. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 243. oldal. egyik legfőbb érdeke: programmjába vette az ifjúsági irodalom tervszerű művelését. Egyelőre oly apróbbnagyobb elbeszélésekből, versekből, történeti és ismeretterjesztő értekezésekből kíván egy-egy kötetet kiadni» amelyek a mindkét nemű — és pedig külön a serdültebb, külön a kisebb — ifjúság értelmének fejlesztését» szíve nemesítését, lelke gazdagítását s egész élete irányának kialakulását üdvösen és épitőleg befolyásolhatják. Ebből kifolyólag két kérésem van az ifjúság barátaihoz és a közművelődés összes munkásaihoz. Egyik kérésem az, hogy akik ilyen irányú és szellemű ifjúsági iratokkal rendelkeznek, legyenek szívesek azokat hozzám (Budapest, IV., Deák-tér 4.) mielőbb beküldeni. A Társaság a kiadásra alkalmas munkákat megfelelő díjazásban fogja részesiteni. Másik kérésem az, hogy a M. P. I. T. e nemes vállalkozását minden igaz lelkű protestáns ember és minden igazán protestáns szellemű lap pártfogásába venni szíveskedjék. Maga az a körülmény, hogy Társaságunk éppen a legnehezebb nyomdai viszonyok között vállalkozik az ifjúsági irodalom művelésére, legjobban bizonyítja, hogy csak a legnemesebb szándék ösztönzésére és a legnagyobb önzetlenséggel kívánja feladatait megoldani, hivatását betölteni s ezzel a társadalomnak és a közművelődésnek, de egyúttal az evangélium egyházainak is szolgálatokat tenni. Társaságunk nagyon jól tudja, hogy az ifjúság szellemi tápláléka annak egész jövőjét befolyásolja, ezért törekszik arra, hogy a magyar ifjúság lelki tápláléka a lehető legtisztább, legjobb, legegészségesebb legyen, mert amilyen az ifjúság, olyan lesz a nemzet és abban egyházaink jövendője is. Raffay Sándor. □□□□□□□□□□□□HD □ □□□□□□□□□□□□□□ A siker ára maga az élet. Olcsóbban nem lehet elérni. Ruskin. széről bizonyosra veszi, hogy Filemon őt szabadon bocsátja. (V. ö. I Kor 72t k.; Kol 322 kk.; 1 Pét 218 kk.) Ez valószínűleg sok olvasó modern sociális érzékét bántani fogja. Ámde csak azt mutatja, hogy a keresztyénség nem úgy lépett a világba, mint társadalmi reform, hanem, mint vallásos megújhodás. Emellett Pál eleget tett arra, hogy egy ilyen társadalmi reformot előkészítsen. Egyenesen erre nézve egyike a legszebb bizonyítékoknak a Filemonhoz intézett rövid levél. A keresztyén házban a rabszolgák helyzete egészen más lett. „Talán azért vált meg tőled ideig-óráig, hogy örökre visszanyerd, nem úgy többé, mint szolgát, hanem mint valami sokkal nagyobbat, mint szeretett testvért.“ Nagyon figyelemreméltó körülmény, hogy a régi keresztyén síremlékeken az elhalálozottat csak igen ritka esetben mondják rabszolgának. Ez természetesen nem azt mutatja, mintha a keresztyének között csak kevés rabszolga lett volna; de rámutat arra, hogy ez a rendi Szövetkezeti Tanfolyam. (Folytatás ) Dr. Czettler Jenő szerint a lelkészeket a közvélemény nem támogatja a szövetkezet pártolásában. Mondják, hogy a lelkész maradjon a templomban. Felelet: a lelkésznek, midőn a mindennapi kenyérért imádkozni tanít, sokszor az elmaradott népet arra is meg kell tanítania, hogy kenyerét keresni és szaporítani tudhassa, hogy élhetetlenségéből élősdiek ne hízzanak. Raffaizen keresztyén alapon szervezte a szövetkezeteket. Mondják, hogy a szövetkezeti ember reakciós, meg akarja akadályozni a fejlődést. Felelet: az-é a helyes, hogy egyesek máról holnapra munka nélkül milliomosok lesznek, milliók meg éheznek, vagy az, amit a szövetkezet akar, hogy minden egyes boldoguljon? Különösen a falusi lelkész van abban a helyzetben, hogy nem küldheti, mint városi kollégája, szegényjóléti intézményekbe a siró-rivó asszonyt, aki nem bir 50 korona kölcsönt kapni; nem is hagyhatja másra a segítő szeretet munkáját, nincs aki helyette végezhesse : hivatásánál fogva is ő erre a legalkalmasabb. A szövetkezet gazdasági szükségletet elégítsen ki elsősorban. Ahol méltányosan kielégül a hitel, ott nem kell szorgalmazni a hitelszövetkezetet stb., hanem ahol s amely téren látjuk a bajt, ott kell teremteni ellenszert. A szövetkezeti munka nemzeti célt szolgál. A háború gazdasági téren akaszt nagy bajokat a nyakunkba: óriási terhek, adóemelés stb. A szövetkezet a nemzetnek a többtermelésre rávezetésével siet elébe bátran a gazdasági nehézségeknek. A szövetkezet munkája erkölcsi. Hiába adunk a rokkantak számára földet, ha nem áll a hátuk megett hitelszövetkezet, mely hűségesen és önzetlenül segítse különbség a keresztyénekre nézve nagyon sokat vesztett eredeti jelentőségéből. Hiszen a rabszolgák előtt nyitva állottak az összes egyházi tisztek, még maga a püspökség is. Egészen a Kr. u. 4. századig sok olyan esetről tudunk, amikor ezeket tiszteket rabszolgák viselték. A legenda szerint Onésimus is püspök lett élete későbbi folyamán a macedóniai Beröában, vagy egy másik monda szerint Efezusban. Lehet azonban, hogy ez csak legenda, vagy mással való összecserélés. Ámde ama bizakodó hang után, amellyel Pál a szökött rabszolgáért könyörög, bizonyosra vehetjük, hogy Filemon őt, ha talán szabadon nem bocsátotta is, de minden esetre úgy tekintette, mint keresztyén testvérét s úgy bánt vele, mint hitbeli társával. (Vége.) Lueken után.
