Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-25 / 26. szám
208. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. Eötvös Károlyról, Dunántúl e büszkeségéről, a következőket írja Kenessey Béla, Erdély ékesszavú püspöke, aki szintén Dunántúl szülötte, 1915. évi jelentésében : „Nem Erdélyé volt, nem is egyházkerületünké, nem is sokat forgott egyházunk mezején, mindössze a tanácsbiróságig jutott el a dunántúli kerületben; de a magyar nemzeté volt, de a magyar irodalomé, de kálvinista volt, aki a nyelve zengzetét is a zsoltárokból tanulta, aki a hazaszeretet is az ótestamentomból szívta be, azoktól a hősöktől, akiknek a világ Istene is azért csak egyetlen népnek az Istene. Eötvös Károlyról lehetetlen nem emlékeznünk, ha veszteségeinket számláljuk elő. A folyó hó 13-án hunyt el. A veszprémi sírbolt egy érckoporsóval rejt többet; de nemzeti életünk egéről letűnt egy önfényében ragyogott csillag. „Ahogy a jesibában kell a bokhernek a zsidó szentirást tanulni; úgy kellett nekünk tanulni ezt: Hazádnak rendületlenül!“ — Írja önmagáról. Az első tanítója — mondja — Kovács János volt az elemi iskolában. „Vére és vallása és tudománya szerint erős érzésű magyar.“ Múltkor egyszer szó volt a kálvinista typusu nevelésről. Még az én nemzedékem tud róla valamit, mert még szemtől-szemben ismerte a múlt század olyan kálvinistáit, mint Kerkapoly Károly, meg Eötvös Károly, meg egy csomó más a Bocsor-nevelte férfiakból. A mai nemzedék már csak mesében hall róluk. A mai silány történelmi materializmus már meg se érti az efféle ósdi beszédet, hogy „A nemzet gazdagságát nemcsak vagyonának ezer milliói, erejét nemcsak katonáinak százezrei teszik. Gazdagságának hatalmasabb és fenségesebb része múltjának dicsősége, hőseinek sokasága. És az az önérzet, amelyet ezek fénye költ ki és növel magasra és terebélyessé. Rengeteg erdő a nemzeti önbizalom, de a világosság nélkül, melyet az ősök dicső példáinak napfénye gerjeszt, elsárgúl és elhervad az!“ És ez is egészen idegen beszéd ma már, mert ha értenék, — jobban őriznék az ősi birtokot: „A birtok az ősi és nem a család. — A vagyon holt test, a birtok élő alak. A vagyon csak szám. Ezer, tízezer, százezer, millió. A birtok vagyon is, de azontúl családi emlék, hagyomány, költészet is. A vagyon csak a gyomornak, hiúságnak és ledérségnek ad élvet, a birtok a léleknek és a szív ábrándjainak is.“ Ezt a szót is még csak az akarattyai vén szilfa érti meg, a magyarnak ez az ősi fája! A magyar birtokosok már alig! Most már hallgat a bámulatos adomázó, a csodálatos mesemondó, a bölcs és jókedvű, az okos és vidám gondolkozásu férfiú. Az, aki azt tartotta, hogy a tökéletes ember: a magyar ember, de a legtökéletesebb a kálvinista magyar; és Az, aki ekként tett vallást a maga mélységes hitéről, hogy „bércen, sziklán, ormokon túl, égen, földön s minden magasságon felül van még fenség, az igazi fenség: a Megváltó : megérdemli, hogy a Királyhágón át egy kegyeletes búcsút küldjünk utána messze Dunántúlra! Egy tábori lelkész harctéri naplója. Irta Papp Géza. Most jelent meg, 158 1. Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala Debreczen. Ára csinos vászonkötésben 1 80 K. Ez érdekes könyv szerzőjét Jenő kir. hereg, kinek a mü ajánlva van, saját monogrammjával és címerével ellátott emlékgyürüvel ajándékozta meg. Papp Géza, ki a magyar protestáns egyházi irodalomban elismert író s már több országos pályadíjat is nyert, e legújabb művében, melyet a harctéren írt tábori Ielkészi szolgálata ideje alatt, a katonákhoz intézett buzdító beszédeit, ott elmondott imádságait és a fővárosi lapokban is kellőleg méltányolt leírásait gyűjtötte össze. Kapható lapunk kiadóhivatalánál. A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel két korona 20 fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten Vili., Rökk Szilárd-utca 4. sz. házban van. HIVATALOS RÉSZ. Pályázati hirdetmény. A halálozás folytán megüresedett nógrddverőczei ref. egyház Ielkészi állomására pályázatot hirdetek a díjlevélben felsorolt következő évi javadalom mellett: 1. Készpénz 120 korona. 2. Búza 60 (hatvan) pozsonyi mérő. 3. Bor 10 (tiz akó. 4. Tűzifa 6 (hat) erdei öl beszállítva. 5. Természetben adott naturálék helyett régi egyezmény szerint 48 korona. 6. Szántó- és rét-föld 12 hold (díjlevél 6., 7. pont). 7. Egy szőlő, melyet a lelkész miveltet, de amelynek adóját az egyház fizeti. 8‘ Erdő és legelő-jog egy telek után. 9. Szántóföld, rét, erdő és legelő adóját az egyház fizeti. 10. 88 korona tőkének a kamatja. 11. A földek munkálásáért az egyház fizet 200 K-t. 12. Minden telkes gazdától két icce főzelék. 13. Temetőkert használata. 14. Stóla az egyházkerület rendelete szerint. 15. Kongrua 423 K 12 f. A törvényben megszabott okmányokkal felszerelt pályázati kérvények Juhász Lajos espereshez (Perőcsény, Hont m.) f. évi julius hó 20-ig küldendők be. A megválasztott lelkész ezen állomását az özvegyi és kegyeleti év letelte után, vagyis 1918. évi Gergely - napkor foglalhatja el. Komárom, 1916. junius 22. Németh István ref. püspök. □ □□□□□□□□□□□□□□ Hirdetéseket jutányos áron felveszünk. — Pápa, 1916. Főiskolai könyvnyomda. —
