Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-18 / 25. szám
198. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. nemzeti irodalmunkat ily nagyterjedelmü és részletes müvei, amelyből mindenki alapos tájékozódást szerezhet a görög filozófia minden egyes részletéről, ez egyrészt örvendetes ránk nézve, másrészt éppen nem mondható véletlenségnek. Folytatása ez a régi, több százados hagyománynak. Apáczai Cseri Jánostól kezdve, aki először szólaltatta meg a filozófiát magyar nyelven, folyton akadtak lelkészeink és tanáraink között, akik nehéz viszonyaink közt kedvet éreztek és tudtak időt szakítani e legfontosabb tudomány művelésére. Kant filozófiáját is református tanár, a pápai Márton István kezdte magyar nyelven hirdetni és tanítani már a 18. század végső éveiben. Magyar nyelvű előadásainak kéziratai, melyek a filozófia egész körét felölelik, megvannak a pápai főiskolai könyvtárában. Ezek a kéziratok megérdemelnék a részletes tanulmányozást már csak azért is, mert Márton István kitűnő nyelvérzéke és alapos képzettsége segélyével sok műszót alkotott, amelyek egyrészt érdekesek, de közülük számos értékes és használható is. E nagy terjedelmű munkából külön kiemelem a bevezetést, mely 28 lapon tárgyalja a bölcsészet feladatát és részeit oly világosan, hogy belőle a laikus is teljes tájékozódást szerezhet minden nehézség nélkül. A nagy filozófusokat és azoknak iskoláit közel háromszáz lapon át tárgyalja mindenütt világosan és figyelmet keltő módon. Dr. Horváth József müvének megalkotásánál felhasználta az e korszakra vonatkozó modern irodalom összes fontosabb termékeit, felhasználta az eredeti műveket s így bölcsészettörténete bizonyára teljes méltánylásra talál majd a szaktudósok körében is. Mindenesetre nagy eredmény, hogy az ő müve segélyével magyar nyelven is teljes tájékozódást nyerhetünk bármelyik nagy görög filozófusról és tanairól. A R. E. K. XI. kötete dr. Ravasz László művét nyújtja. Címe : A gyülekezeti igehirdetés elmélete. Homiletika. XX -}- 497 -j- 1 lap. Igen érdekes bevezetés után az igehirdetésről szól négy részben. I. rész. Az igehirdetés történetének főirányai. II. rész. A gyülekezeti igehirdetés alapelvei. III. rész. Az igehirdetés, mint értékrendszer. Értékének forrása a Biblia. IV. rész. Az igehirdetés, mint műalkotás. Külön ki kell emelnem a részletes, 14 lapra terjedő tartalomjegyzéket, amely e munka igen gazdag tartalma felett könnyű éttekintést nyújt. E munka nagy nyeresége egyházi irodalmunknak. Tanulságos s a mellett élvezetes olvasmány. Szinte irigykedve gondolhat az ember a mostani papnövendékekre, akik tanúlmányaik közben ily értékes útmutatót használhatnak. A XII. kötet dr. Varga Zsigmond műve, melynek címe: Az ókori keleti népek művelődéstörténete különös tekintettel a bibliára. I. kötet. XXXII -f- 512 lap. Részletes tartalommutató (10 1.) után a bevezetésben utal arra a fontosságra, melyet a művében foglalt anyag tudományos feldolgozása az egyetemes kultúrtörténetre, a biblia vallásos tartalmának újabb és világosabb megértésére s így a protestáns világ- és életnézetnek tisztultabb alakítására s végül nemzeti műveltségünk legfontosabb tényezőinek: a nyelvnek, ősvallásnak, őstörténetnek az eddigi mértéken túlmenő megismerésére nézve is képvisel. Művének első részében tárgyalja az ókori keleti népek történetét. Szól a sumir, babylonai és assyr világbirodalomról az ótestamentum róluk szóló adatai s egykori emlékeik alapján. Azután Egyiptomot s a többi kisebb népek történetét ismerteti. A második részben az ókori keleti népek ethnographiáját tárgyalja, a harmadik részben pedig művelődéstörténetük értékeit állapítja meg. Dr. Varga Zsigmond könyve nagyon érdekes munka, melynek kiadása belső értékétől eltekintve már csak azért is kívánatos volt, mert valóban nagy hiányt pótol magyar tudományos irodalmunkban. Olyan tudományos kérdéseket tárgyal és tesz magyar nyelven hozzáférhetőkké és közkincsé, melynek külföldön már egész nagy irodalmuk van s amelyek most, már t. i. a világháború előtt és bizonyára utána is, a müveitek körében a legnagyobb érdeklődés tárgyai, nálunk pedig csak nagyon keveset írtak róla s annak a kevésnek is egy része igen felületes volt, másik része meg inkább csak kisebb részletkérdésekkel foglalkozó értekezés. íme, a R. E. Könyvtár most a művelt magyar közönségnek erről a roppant érdekes tárgyról egy részletes, összefoglaló müvet nyújt, amelyből alapos tájékozódást szerezhet. S ha talán megállapításainak egy részét a szakszerű kritika kifogásolná is, ne feledjük, hogy olyan tudományos kérdésekről van itt szó, amelyeknek igen sok részlete még nem eléggé tisztázódott. Olyan tudományos ág ez, mely most van fejlődőben s várja a sok lelkes munkást, akik hivatva lesznek fényt deríteni lehetőleg minden egyes részére. Mostani müve alapján hisszük és reméljük, hogy dr. Varga Zsigmond is e hivatott munkások egyike. Borsos István. Alkalmas egyházi beszédek és imádságok a világháború idejére BODOR J.: Isten igéje a háború idején. Egyházi beszédek az 1914—15. világháború alatt 3*—K F. VARGA L.: Imádságok templomi használatra háborús időben — — — — — — 4'— „ SOÓS K.: Krisztus a mi életünk. Közönséges egyházi beszédek — — — — — — 3"— „ SOÓS K.: Isten és a haza mindenünk — — — — — — — — — — — — 1*20 „ SZLEMENICS M.: Amig Ő eljövend — — — — — — — — — — — — — 1— „ Megrendelhetők KIS TI VA DAR könyvkereskedésében Pápán, Fő-utca 21.
