Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-11 / 24. szám
24. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 189. oldal. A Magyar Vöröskereszt Egylet mintegy 2000 kórházban 100.000 beteget ápol egyszerre és eddig több mint 1,000.000 katonát részesített ápolásban. Fenntartja a tudósító irodát, mely a harctéren levő katonák hollétéről ad értesítést, a hadifoglyokat gyámolitó és tudósító hivatalt, közvetíti a harctéren levő katonák részére az adományokat, anyagilag támogatja a sebesült és beteg katonákat, valamint a harcban elesett hátramaradt családjait. Sebesült katonákat szállít a harctérről, mely célra 9 kórházi vonat áll rendelkezésre. Továbbá szállítja a sebesült és beteg katonákat a vasúti- és hajóállomásokról a kórházakba. A hadszíntérre küldött a vonatokon kívül 165 sebesült szállító kocsit, 23 társzekeret, 300 hordágyat és hordszéket. Egy 200 ágyas tábori kórházat tábori kápolnával, tábori raktárakat és fiókraktárakat állított fel. Hivatásos és önkéntes ápolónőket engedett át szolgálattételre a kórházaknak. Azonfelül kórházat állított fel Szófiában és Konstantinápolyban is. A jövő programmjai még nagyobbak, hiszen a háború csapásai nem szűntek meg, ellenkezőleg a hosszú háború fokozta annak a társadalomra gyakorolt hatását. Hogy a Vöröskereszt Egylet hivatásánek a jövőben is megfelelhessen, kéri a közönség áldozatkészségét. Péter és Pál napja, junius 29-ike a Magyar Vöröskereszté. Gyűjteni fognak ezen a napon az ország minden részében, a Alföld rónáin, a hegyek bércein, a dombok vidékein, gyűjteni fognak e napon a templomokban, a hivatalokban, a várostereken és utcákon, gyűjteni fognak mindenütt, ahol a magyar szent haza érzése él és ahol ezért áldozni tudó becsületes emberek vannak és reméljük, hogy nem fog kitérni a gyűjtés elől senki, mert lehetetlen, hogy egy ember is legyen, aki megtagadja filléreit a sebesült katonák, a háború borzalmai által sújtott esdeklődőktől. Már pedig a Péter-Pál napi gyűjtés minden egyes fillérje a sebesülteknek, a nyomorgóknak jut, mint egy ember fog Magyarország egész népe ezen a napon áldozni és azt, amit ad, tulajdonképen nem a Vöröskeresztnek adja, a Vöröskereszt Egylet csak az út, amelyen az adományok a legszentebb célhoz jutnak. A Vöröskereszt Egylet ez úton is kéri a jó lelkű, emberbarát és a nagy idők nagy kötelességei elől kitérni nem akaró embereket, tegyék ünneppé a Péter- Pál napot, hogy késő unokák is megemlékezve e napról, azt olyannak lássák, ami dicsőséget és becsületet szerez a mai kornak. IRODALOM. Vass Vince: Vallási ismeretelmélet. Theologiai magántanári vizsgálatra. Jókai könyvnyomda részvénytársaság nyomása, Komárom. 1915. 8°. 172 lap. Ára? A magyar theologiai irodalomban e kérdésnek nagyon csekély az irodalma. így Vass Vince tanúlmánya a vallás ismeretelméletéről nemcsak hézagpótló, de szinte alapvető is. A vallás ismeretelmélete alatt azokat a kísérleteket, elméleteket értjük, melyek egyfelől a vallást létesítő legvégső okokat, másfelől pedig a vallást, mint intellektuális ismeretet s annak létesítő okait (s ezek között az intellektus szerepét is) vizsgálják. E dolgozat nem kívánja a problémának teljes megoldását nyújtani, csupán kísérlet kíván lenni e probléma megoldására, jobban monpja hozzá akar járúlni a teljes megoldás kialakulásához. A vallás ismeretelmélete, — ez az a filozófiai disélő Krisztus és a Szentlélek segítségével realizálásra tör mi bennünk, rajtunk keresztül az emberiségben, a társadalomban. Jézus kört alakított maga körül, követői egy testnek akarnak tagjaivá lenni, egyházban tömörülnek, mely kísérlet Isten országának realizálódására. Kísérlet, tehát kritikára szorúl. Az előző részek alapot adnak ehhez a kritikához. De Isten országa még nem realizálódott az egyházban, tovább tekint hódító hatalmával, a keresztyén öntudat kivetíti ezt a realizálást az örökkévalóságba, kiterjeszti fejlődését a túlvilági életbe. A dogmatika negyedik és utolsó része Isten országának realizálása. Ezzel a keresztyénség ismereti tartalmának úgy történeti, mint pszichológiai részét kimerítettük, mert olyan szempont alá foglaltuk, mely mindent egyesít. Sőt hisszük, hogy nemcsak az ismereti tartalmat, de az egész tartalmat is. Segítségére jöttünk ezzel a másik két rokon tudománynak is. Az apologetika tudja most már, hogy mire támaszkodjék a keresztyén életfelfogást és világnézetet ért támadások visszaverésénél. A keresztyén erkölcstan meg épen mindent kapott. Célt, normát, tartalmat egyaránt. Isten országának gyakorlati megvalósítása minden erkölcsöt magában foglal. Az eddigiekből önként következik, hogy milyen módszert kell használnunk a részleges kérdések feldolgozásánál. Történeti és pszichológiai módszer megadják a normát, az anyagot, a célt. Értékelő, kritikai módszer pedig elvezet a megoldásnál. Mégis nem könnyű a feladat. A hit tartalmának rendszerezésénél hívőnek kell lenni. A dogmatikusnak minden lépésénél, minden gondolatánál, minden kérdés fejtegetésénél Istenhez kell fordulni és kérni őt: Istenem, ne engedj eltévelyednem, de hívj engem, vezess engem fel a hegyre, ahol mint Mózes, távolról bár, megláthatom az Ígéret földjét; ha nem léphetek is be országod közepébe, ha nem mondhatom is ki az utolsó szót, de láttasd meg velem ígéreted távoli horizontját. (Vége.) Vass Vince. t=2S2S=’
