Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-28 / 22. szám
Huszonhetetik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1916 május 28. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBÓL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik minden vasárnap. Kéziratok a szerkesztőséghez: Kis József <=> felelős szerkesztő cimére küldendők, cd Belső munkatársak: Borsos István Czeglédy Sándor Pongrácz József. Az előfizetési dijak (egy évre 9 K, félévre 4 50 K), hirdetések, reklamációk: Faragd János főmunkatárs cimére küldendők A király Jézus. Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Máté ev. 28i8. Az Egyház minden ünnepnek kifejtette a maga jelentőségét. Még szinte azt is megállapította, hogy fontosság tekintetében miként következnek egymás után. Református egyházunk a nagypéntek sötét gyászát, a kereszt nagy tényét véste szíve mélyébe. A római egyház húsvét színes, diadalmas életigenlését hirdeti fényes szertartásaival. Áldozócsütörtöknek a magyar neve nem sokat árúi el. Más nyelvekben megtartották az eredeti kifejezést, ott a mennybemenetelről beszélnek. A mi magyar szokásunk az ünnepet a konfirmációra foglalta le és így a mennybemenetel titokzatos, csodás tényéről keveset beszélünk. Azt, hogy miként történt az egyik létalakból a másikba való átmenetei, ember nem fogja megérteni; megdöbbenve állunk mi is a tanítványokkal együtt a hegyen, egyikünk imádva borúi le ily nagy mysterium előtt, a másikunk kételkedik. Ez mindig így lesz, míg az emberek e földön élnek. Az Egyház nem fejtette még ki mindazt, ami abból következik, hogy Jézus a mennybe ment. Legnagyobb gondolkozói megelégesznek sokszor a bibliai történet egyszerű utánmondásával. Vagyha belebocsátkoznak a kutatásba, könnyen tévútra jutnak. A modern ember különben is éles bíráló, tudja, hogy érveléssel sok mindent be lehet bizonyítani. A hiba a keresztyénekben van, akik az ünnep metafizikáját akarják adni, amire képtelenek. Hiába tudom a modern fizika legújabb elméleteit az anyag szerkezetéről, hiába ismerem az erő megmaradásának elvét, ezzel még a mennybemenetel mikéntjéről semmi biztosat sem mondhatok. De hasonlókép vagyunk a többi ünnepeinkkel is. Karácsony ? — Isten megjelent testben; nagypéntek? — a kereszten minden „elvégeztetett;“ husvét? — feltámadott az Úr? — csupa rejtély értelmem előtt. Áldozócsütörtök igazi jelentését Jézus fent közlött szavai adják. A legmagasabb, királyi öntudat nyilvánúl e bevezetésben: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön“. Ha volt idő, mikor szükségét érezte a világ e nagy igazság hangoztatásának, úgy most az az idő van. Sokszor szeretik Jézust úgy feltüntetni, mint aki üldözött s ezeknek igazuk van; mindig lesznek idők, mikor szomorúan mondja a Mester: az Ember Fiának nincsen fejét hova lehajtania. E háborúban hányán dörögték, avatottak és avatatlanok: e vérontás megcsúfolása, megtagadása Krisztusnak. A költő szerint minden puskalövés az Ő keresztjét érte, a festő lázálmában úgy látja, hogy a lövészárokból a golyók az arra csendesen haladó Názáretire repülnek. De Krisztusról ez csak a kisebbik fele az igazságnak. Az áldozócsütörtöki fejedelmi kijelentés többet is tud. .Övé „minden hatalom mennyen és földön“. Jézus király is. Semmi kétség: az e háborúban kivívott győzelmek között az ő diadalai a legragyogóbbak. Sokan nem engednek szavának, visszautasítják szeretetét, választják a pénzt, az élvezetet ? Csak saját maguk ellen cselekesznek! A bűn büntetése halál, a Jézussal való összeköttetésé élet, teljes, romolhatatlan, örök élet. A király Jézus is harcolja a maga nagy világháborúját. A harc színtere minden egyes emberi szív. A fronton és a front mögött egyaránt vív ütközeteket. Kiterjedt hadserege van: akik
