Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-14 / 20. szám

160. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. Leányárvaház és internátus Kecskeméten. A dunamelléki ref. egyházkerület egyik jubíláris alkotása a reformáció négyszázados évfordulójára a kecske­méti leányárvaház és internátus lesz. Az előmunkála­tokat még 1912. év őszén megkezdették. A kecskeméti egyház folyó év februárban jelentette, hogy 710 öles telket talált két különálló épülettel. Az egyházkerület kiküldöttei a telket és az épületeket a jelzett célra alkalmasnak találták. A két intézmény, mint a Prot. Egyh. és Isk. Lap írja, együttes szellemi és gazdasági vezetés mellett 1917. év szeptemberében nyilik meg, egyelőre szerény keretekben. Mindkét intézményben kezdetben csupán 10—15 leány nyerhet elhelyezést. Angol misszionáriusok a német missziókért. A Reformirte Kirchen-Zeitung-ból olvassuk, hogy a múlt év november 12—16-ig tartott indiai angol misz­­sziói konferencián összegyűlt angol misszionárusok egyáltalán nem követték az indiai brit kormány szé­gyenletes eljárását, mert a német (r. katholikus úgy, mint protestáns) missziókról a következő határozatot hozták: „A Nemzeti Missziói Zsinat (National Misio­­nary Council) Isten iránt való hálájának óhajt kifeje­zést adni az Indiában működő német misszionáriusok önzetlen odaadásáért és önmegtagadó munkájáért. A zsinat meg van győződve, hogy missziói tevékenysé­gük tisztán Jézus Krisztus iránt való szeretetükből fakadt és az indiai nép szellemi javára irányult. A zsinat teljesen felmenti őket azok alól a vádak alól, amelyekkel oly gyakran illették, hogy t. i. politikai hátsógondolatok és indokok vezették és a legmélyeb­ben sajnálja e ráfogásokat. A zsinat továbbá sajnálja, hogy a háborús viszonyok megszakították a német és más misszionáriusok közt levő közösséget, melyben a háború kitörése előtt egymással örömmel voltak és kifejezi azt a komoly reményét, hogy a békekötés után Isten bölcs gondviseléséből a körülmények olya­nok lesznek, hogy a Krisztus királysága felépítésében való előbbi boldog közreműködés helyreállása lehet­séges lesz. Az ilyen kölcsönös közreműködés hatal­masan táplálja azt a reményt, hogy a most egymástól oly távolálló nemzetek ismét teljesen kibékülnek egy­mással“. Tót biblia. A Luther-Társaság Belmisszió című folyóiratában Dr. G. a Biblia tót nyelvre fordítását sürgette, mire a nevezett folyóirat legújabb számában Bodicky Mihály bejelenti, hogy egy lelkész már el­készült az egész Újtestamentom tót fordításával, a Zsoltárok már ki is vannak nyomtatva, néhány év előtt az Ó-szövetség lefordítására is erős mozgalom indúlt meg, a munkát kiosztották s pár lelkész erélyesen hozzáfogott és be is fejezte a neki kiosztott könyvek fordítását. Nemsokára lesz tehát, hisszük, a hazai tótságnak saját anyanyelvén is Bibliája és nem lesz­nek kénytelenek a hívek által sokszor nem jól értett cseh fordítást használni. Használjunk hadisegély-postabélyeget! Missziói adakozás. Amerikában 1914-ben az Egye­sült államokban és Kanadában 90millió koronát adakoztak a protestáns külmisszióra, több mint kétszer annyit mint tiz évvei ezelőtt. Ez összegből a metho­­disták 16 V2, a presbyterianusok 13 72» a baptisták 8 72* a kongregácionisták 5 72> az Ifjúsági Keresztyén Egyesületek 2 72 millió koronát adtak. Az amerikai missziói társulatok missziói területén levő benszülött keresztyének 22 72 millió koronát adakoztak. Tanoncok templomlátogatása. Kevesen tudják, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1915. évi 41.163/VI. B. sz. alatt körrendeletét adott ki a tanon­cok vasárnap és ünnepnapon való templomlátogatása tárgyában. A rendelet a következő: „Több ízben elő­­fordúlt, hogy a mesterek az 1884. évi XVII. t.-c. 62. §-ának b) pontjában előírt abbeli kötelezettségüknek, hogy tanoncaiknak vallásuk ünnepnapjain az isteni­tisztelet látogatására kellő időt engedjenek s e tekin­tetben tanoncaikra felügyeletet gyakoroljanak, nem tet­tek eleget. Miután súlyt kell helyeznem arra, hogy a tanoncok vallásos érzülete kellő ápolásban részesüljön, felhívom az iparhatóságot, figyelmeztesse az összes alantas elsőfokú iparhatóságokat, hogy a mestereket az idézett törvényszakaszban foglalt kötelezettségük megtartására szorítsák és e tekintetben kellően ellen­őrizzék“. Budapest, 1915 szeptember 1. Harkányi s. k. A Gyermekvédő Liga közgyűlése és a Gyer­meknap. Május hó 14-én délelőtt 11 órakor tartja meg az Országos Gyermekvédő Liga rendes évi köz­gyűlését Pest vármegye székházának (Városház-u. 7.) tanácstermében. A közgyűlés tárgysorozatán az elnöki megnyitó, különböző jelentések és gróf Andrássy Gyula beszéde szerepelnek. A liga évi jelentésében statisztikai adatokkal vázolja elmúlt évi működését, Huszonkétezerháromszáztizenöt, tehát a tavalyinál ne­­negyedfélezerrel több ügyszáma volt az idén a ligá­nak. Pénzt, ruhát, szállást, otthont, nevelést nyújtott a liga gyámoltjainak, miközben 940.825 K-t költött. E milliós forgalom adminisztrációs költsége alig 4%­­Nevelő intézeteinek és tanoncotthonainak számát 13-ról 15-re emelte és 4 új hadiárvaházat szerelt fel 1915-ben-' a gróf Vay Gáborné, a Haller Györgyné, a rákos­­keresztúri és a pápateszéri hadiárvaházat. Zárószámá­­ban a liga vezetősége bejelenti, hogy az idén május 19-én és 20-án lesz a Gyermeknap. A világháború naplója. A Magyar Könyvtár ily cimü sorozatából most már a IX. füzet jelent meg, amely az 1915 augusztus—szeptemberi eseményeket foglalja össze. Tartalmazza az eseményeknek napról­­napra való krónikaszerű, gondos összeállítását s ezen­kívül a háborús irodalom kiváló termékeiből egy kis anthologiát. Ebben a füzetben dr. Wegener György, ifj. dr. Radó Antal, Franyó Zoltán, Ujj Gyula és Nagy Endre cikkei vannak fölvéve. A Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég kiadásában megjelent fűzet ára 60 fill. — Pápa, 1916. Főiskolai könyvnyomda. —

Next

/
Thumbnails
Contents