Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-14 / 20. szám

160. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1916.

Leányárvaház és internátus Kecskeméten. A

dunamelléki ref. egyházkerület egyik jubíláris alkotása a reformáció négyszázados évfordulójára a kecskeméti leányárvaház és internátus lesz. Az előmunkálatokat még 1912. év őszén megkezdették. A kecskeméti egyház folyó év februárban jelentette, hogy 710 öles telket talált két különálló épülettel. Az egyházkerület kiküldöttei a telket és az épületeket a jelzett célra alkalmasnak találták. A két intézmény, mint a Prot. Egyh. és Isk. Lap írja, együttes szellemi és gazdasági vezetés mellett 1917. év szeptemberében nyilik meg, egyelőre szerény keretekben. Mindkét intézményben kezdetben csupán 10—15 leány nyerhet elhelyezést.

Angol misszionáriusok a német missziókért. A Reformirte Kirchen-Zeitung-ból olvassuk, hogy a múlt év november 12—16-ig tartott indiai angol miszsziói konferencián összegyűlt angol misszionárusok egyáltalán nem követték az indiai brit kormány szégyenletes eljárását, mert a német (r. katholikus úgy, mint protestáns) missziókról a következő határozatot hozták: „A Nemzeti Missziói Zsinat (National Misionary Council) Isten iránt való hálájának óhajt kifejezést adni az Indiában működő német misszionáriusok önzetlen odaadásáért és önmegtagadó munkájáért. A zsinat meg van győződve, hogy missziói tevékenységük tisztán Jézus Krisztus iránt való szeretetükből fakadt és az indiai nép szellemi javára irányult. A zsinat teljesen felmenti őket azok alól a vádak alól, amelyekkel oly gyakran illették, hogy t. i. politikai hátsógondolatok és indokok vezették és a legmélyebben sajnálja e ráfogásokat. A zsinat továbbá sajnálja, hogy a háborús viszonyok megszakították a német és más misszionáriusok közt levő közösséget, melyben a háború kitörése előtt egymással örömmel voltak és kifejezi azt a komoly reményét, hogy a békekötés után Isten bölcs gondviseléséből a körülmények olyanok lesznek, hogy a Krisztus királysága felépítésében való előbbi boldog közreműködés helyreállása lehetséges lesz. Az ilyen kölcsönös közreműködés hatalmasan táplálja azt a reményt, hogy a most egymástól oly távolálló nemzetek ismét teljesen kibékülnek egymással“.

Tót biblia. A Luther-Társaság Belmisszió című folyóiratában Dr. G. a Biblia tót nyelvre fordítását sürgette, mire a nevezett folyóirat legújabb számában Bodicky Mihály bejelenti, hogy egy lelkész már elkészült az egész Újtestamentom tót fordításával, a Zsoltárok már ki is vannak nyomtatva, néhány év előtt az Ó-szövetség lefordítására is erős mozgalom indúlt meg, a munkát kiosztották s pár lelkész erélyesen hozzáfogott és be is fejezte a neki kiosztott könyvek fordítását. Nemsokára lesz tehát, hisszük, a hazai tótságnak saját anyanyelvén is Bibliája és nem lesznek kénytelenek a hívek által sokszor nem jól értett cseh fordítást használni.

Használjunk hadisegély-postabélyeget!

Missziói adakozás. Amerikában 1914-ben az Egyesült államokban és Kanadában 90millió koronát adakoztak a protestáns külmisszióra, több mint kétszer annyit mint tiz évvei ezelőtt. Ez összegből a methodisták 16 V2, a presbyterianusok 13 72» a baptisták 8 72* a kongregácionisták 5 72> az Ifjúsági Keresztyén Egyesületek 2 72 millió koronát adtak. Az amerikai missziói társulatok missziói területén levő benszülött keresztyének 22 72 millió koronát adakoztak.

Tanoncok templomlátogatása. Kevesen tudják, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1915. évi 41.163/VI. B. sz. alatt körrendeletét adott ki a tanoncok vasárnap és ünnepnapon való templomlátogatása tárgyában. A rendelet a következő: „Több ízben előfordúlt, hogy a mesterek az 1884. évi XVII. t.-c. 62. §-ának b) pontjában előírt abbeli kötelezettségüknek, hogy tanoncaiknak vallásuk ünnepnapjain az istenitisztelet látogatására kellő időt engedjenek s e tekintetben tanoncaikra felügyeletet gyakoroljanak, nem tettek eleget. Miután súlyt kell helyeznem arra, hogy a tanoncok vallásos érzülete kellő ápolásban részesüljön, felhívom az iparhatóságot, figyelmeztesse az összes alantas elsőfokú iparhatóságokat, hogy a mestereket az idézett törvényszakaszban foglalt kötelezettségük megtartására szorítsák és e tekintetben kellően ellenőrizzék“. Budapest, 1915 szeptember 1. Harkányi s. k.

A Gyermekvédő Liga közgyűlése és a Gyermeknap. Május hó 14-én délelőtt 11 órakor tartja meg az Országos Gyermekvédő Liga rendes évi közgyűlését Pest vármegye székházának (Városház-u. 7.) tanácstermében. A közgyűlés tárgysorozatán az elnöki megnyitó, különböző jelentések és gróf Andrássy Gyula beszéde szerepelnek. A liga évi jelentésében statisztikai adatokkal vázolja elmúlt évi működését, Huszonkétezerháromszáztizenöt, tehát a tavalyinál nenegyedfélezerrel több ügyszáma volt az idén a ligának. Pénzt, ruhát, szállást, otthont, nevelést nyújtott a liga gyámoltjainak, miközben 940.825 K-t költött. E milliós forgalom adminisztrációs költsége alig 4%Nevelő intézeteinek és tanoncotthonainak számát 13-ról

15-re emelte és 4 új hadiárvaházat szerelt fel 1915-ben-' a gróf Vay Gáborné, a Haller Györgyné, a rákoskeresztúri és a pápateszéri hadiárvaházat. Zárószámában a liga vezetősége bejelenti, hogy az idén május 19-én és 20-án lesz a Gyermeknap.

A világháború naplója. A Magyar Könyvtár ily cimü sorozatából most már a IX. füzet jelent meg, amely az 1915 augusztus—szeptemberi eseményeket foglalja össze. Tartalmazza az eseményeknek naprólnapra való krónikaszerű, gondos összeállítását s ezenkívül a háborús irodalom kiváló termékeiből egy kis anthologiát. Ebben a füzetben dr. Wegener György, ifj. dr. Radó Antal, Franyó Zoltán, Ujj Gyula és Nagy Endre cikkei vannak fölvéve. A Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég kiadásában megjelent fűzet ára 60 fill.

— Pápa, 1916. Főiskolai könyvnyomda. —