Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-23 / 17. szám
17. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 133. oldal. Kár volna, ha bárkinek is keserűség maradna a szíve fenekén ennek a nagy kérdésnek vitatása kapcsán. Kérvekérjtik a tiszáninneni testvéreket, rekesszenek ki ők is a vitából minden animózitást, aminővel pedig telve van a levegő, amint ez dr. Kiss Sándor sárospataki ügyvéd brosúrájából érezhető. A pataki akadémiai tanárkar Emlékirata nyugodt méltósággal és meggyőzően érvel, hasonló elbírálást érdemel az ellennézetüek részéről is. Üdvözlet az akadémia tanárainak a férfias bátor fellépésért s őszinte szívvel kívánjuk a sikert. A pataki akadémia Miskolczon is a Rákócziak szellemének lesz a letéteményese s maradjon is hü ahoz az idők végéig. (Vége.) R. K. Az új énekeskönyv. Hosszas készülődés, tervezgetés után végre a megvalósulás, az elkészülés medrébe jutott az új énekes könyvünk ügye. Régi tervezgetés után, mert hiszen ha emlékezetem nem csal, még az első debreczeni zsinat 35 évvel ezelőtt kimondotta most már 100 évnél idősebb énekes könyvünknek megújítását. Hogy eredmény ily soká nem állhatott elő, annak legvalószínűbb oka — nézetem szerint — az lehet, hogy az első elhatározás részletesebben nem körvonalazta, sőt talán egyáltalában nem jelölte meg a megújításnak, vagy esetleg csak a revíziónak is sem módját, sem határát. Mi, az ügy iránt érdeklődő idősebbek, élénken emlékszünk rá, hogy mikor elhangzott a jelszó, gyermeke) és méltó, hogy türelmesen, hosszútürően, önfeláldozóan szeressék.13 4 Haering, The Ethics of the Christian Life, 174, 178. 1. 5 V. ö. Mathews, The Social Teaching of Jesus, Vili. fejezet: The Forces of Human Progress. 6 V. ö. Harnack, What is Christianity? 63 sk. 1.; Beyschlag, New Testament Theology vol. I. 80—82. I.; Bruce, The Kingdom of God, IV. fej., Haering, The Ethics of the Christian Life, 178 sk. 1. 7 V. ö. Ecce Homo, 344. 1.; Peabody, Jesus Christ and the Social Question, 342. sk. 1. 8 V. Ö. Dale, Laws of Christ for Common Life, 208. sk. 1. 9 V. ö. Wendt, The Teaching of Jesus, vol. I. 314. I. 10 V. ö. Herrmann, Faith and Morals, 384. 1.: „A Máté 5.-ik részében felállított követelményeket csak olyan ember tudja betölteni, aki maga rója ki azokat magára“. 11 V. ö. Coe, Education in Religion and Morals, 147. 1.: Krisztus mint a szellem szabadságának visszaállítója. 12 V. ö. Wendt, The Teaching of Jesus, vol. I. 325. sk. 1.; Ecce Homo, 139 sk., 153, 154, 169 sk., 174. 1. 13 V. ö. Harnack, What is Christianity? 67—68. 1. (Folyt, köv.) hogy új énekeskönyv fog készülni mind az öt egyházkerület használatára, igazán figyelmet érdemlő arányban, minőségben és mennyiségben indúlt meg a zsoltárok átdolgozása és új énekek szerzése. Bizonyítják ezt még a múlt század 80-as és 90-es éyeiben egymás után megjelent, új énekeket tartalmazó füzetek. Legvégül pedig bizonyítja az ezek eredményét magában foglaló s a legutóbbi zsinat előtt kiadott próba énekeskönyv. Fenti állításomat a zsinat határozata igazolta, amenynyiben a próba énekeskönyv nem talált tetszésre. De éppen ezért szükségesnek is látta a zsinat, hogy az új énekeskönyv szerkesztésének módozatait, anyagának terjedelmét, a revízió mértékét, formáját megállapítsa, amit azután a Konvent még világosabban körvonalozva bocsátott miheztartás végett az egyetemes énekügyi bizottság rendelkezésére. így, határozott megkötésekkel fogott az egyetemes énekügyi bizottság, majd annak egy szükebbkörű bizottsága és végül ismét a nagy bizottság folyó évi március hó 27-től öt napon át a revízió fontos munkájához, melynek eredménye: az új próba énekeskönyv pár hónapon belül az összes egyházak és érdeklődők kezeihez el fog juni. Milyen lesz az új énekeskönyv? Beszéljünk róla röviden. Ami a konzervatív irány képviselőit illeti ebben a kérdésben, azoknak nyugodt lélekkel mondhatom, hogy a munkálat eredményével teljesen meg lehetnek elégedve. A zsinati határozat értelmében fel van véve mind a 150 zsoltár. A használt énekek többnyire minden versükkel szerepelnek, a kevéssé használtak felvehető verseikkel, míg az egyáltalában nem használtaknak csakis első versszakuk hagyatott meg. A kevésbbé vagy egyátalában nem használtak közül is többnek a szövege csekély módosítással, egy-egy szócska beszövésével a kedvelt énekek dallamára alakíttatott át. A zsoltárok szövegein általában csak legfellebb elavultság, vagy kevésbbé érthetőség miatt történt egy-egy sorban, vagy szóban módosítás; mondhatom mindenkor a jobb hangzás, tetszetősség szempontjából. A dicséretekre vonatkozólag szintén azt mondhatom, hogy azok átalakításával, kiválasztásával mindenki meg lehet elégedve. Ami az átalakítást illeti, itt is inkább csak kifejezésekre szorítkozott s csak egy-két éneknél maradt el olyan versszak, melyet tartalmánál fogva különben is el szoktunk hagyni. Természetesen, a katekismusi énekek mind megmaradnak. Az énekeskönyvnek azonban e második része már változatosabb lesz. Mert a dicséretek között nagy számmal lesznek az erdélyi és próba énekeskönyvből átvett darabok is. De mindegyik dallam és szöveg szempontjából egyiránt értékes. A különböző fontosabb alkalmakra, ha nem is minden különös esetre, található lesz alkalmi darab az új énekeskönyvben. A dicséretek számozását illetőleg tájékozásul jelzem, hogy a számozás felálló, köz- (erdélyi) és záró éne
