Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-23 / 17. szám

17- szám.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

131. oldal.

város életén iskola révén észlelhetők volnának. Ezért tartjuk valóságos nemzeti kárnak, tékozló fényűzésnek, ha továbbra is Patakon marad az akadémia, melynek jogi fakultására maga az élet mondotta ki, hallgatói létszámának ijesztő apadásában, a halálos Ítéletet. Hasztalan próbálták olyan éther-injekciókkal, aminők voltak pl. az úri konviktus, modern internátus, kollokviumi kényszer eltörlése stb. Az életnek meg van a maga kérlelhetetlen törvénye; ami életképességét elvesztette, abba életerőt szuggerálni lehet ugyan nemes törekvés, de mégis csak sikertelen szélmalomharc marad.

Az akadémiai tanárokban összegyülemlett nagy szellemi és erkölcsi tőkének bizonyára abban is meg kell találni a maga megbecsültetését, hogy olyan helyet jelöljenek meg számára a munka szintere gyanánt, ahova örömmel, nagy ambícióval vágyik. Patak azonban nem az a hely, amely csak távolról is kielégíthetné egy akadémiai tanárnak bármennyire is lefokozott kultúr-igényét. Különben miért vágynának el onnan a tanárok s mennének el szívesen még Patak szülöttei is idegenbe? És miért nem akad egy-egy pályázathirdetés alkalmával 10—20 versenyző? Ma már egészen más világot él a magyar társadalom, mint a Kövi Sándor hires pataki professzor idejében s bizonnyal ő sem maradna élte végéig Patakon. A régi dicsőséget nem Patak, hanem a magyar közélet múltjának ismerete világosítja meg.

Finkey attól fél, hogy nagyobb városban elvesztené az iskola vezető szerepét; „egy nagy iparos vagy kereskedő városban — mondja —, a nagyobb közgazdasági, katonai és másnemű intézetek mellett elvész a tanintézet, tanári kara itt természetszerűleg

nem igen vihet vezető szerepet a város társadalmában“. Erre csak annyi a felelet, hogy könnyű dominálni ott, ahol nincs versenytárs, de éppen ez a biztosított domináló helyzet szokott szülni nagy veszélyeket, amelyek között nem legutolsó az önhittség, a saját érték túlbecsülése. Aki sohasem lát, vagy csak nagy ritkán, magához hasonlót, az könnyen beleesik az önelégültség nagy tévedésébe, ami könnyen elapaszthatja a munkára kötelezés forrásait. Szerintünk éppen az a szerencse, ha állandó küzdelemmel kell biztosítani a domináló szerepet, mert a versenytársak közt kifejlődő tevékenység mégis csak a közélet fellendülését teremti meg. Ahol alkalmak kínálkoznak a munkára és nem állnak mindig egymás útjában a kollégák, ott észrevehetőbb lesz a tanárok sokoldalú munkája és talán egészségesebb is lehet a testületi szellem, amelynek beteges tüneteiről már régi idő óta oly kedvezőtlen hírben áll a pataki iskola. Ez az áldatlan kollegiális viszony is egyik érv Patak ellen. Oly helyre kell telepíteni az iskolát, amely el is tudja helyezni az érvényre vágyó ambíciókat.

De tekintsünk a messze jövőbe. A kényes kérdést a jogakadémia elsorvadásának látása vetette fel, foglalkozzunk hát a jogakadémia további jövőjével. Az kétségtelen, hogy — a háború átmeneti állapotát mindenütt figyelmen kívül hagyva — a pataki jogakadémia mai állapotában nem életképes. Évtizedek óta kísért már tanügyi politikánkban a jogakadémiák megszüntetésének kérdése s kétségtelen, hogy míg megfelelő számú egyetemeink nem lesznek, a jogakadémiák szükséget pótolnak, csökkentik az egyetemek jogi fakultásának túltömöttségét. Miután a meglevő két új egyetem kiépítése

Következetes, mélyreható, szíves, Istenhez hasonló 1 S ha nem leszünk következetesek és mélyrehatók, nem lehetünk szívesek és Istenhez hasonlók sem.

Mivel Jézus erkölcsi tanításának egysége és terjedelme különösen kiviláglik az élet nagy indítékainak — amint azokat a hegyi beszédben találjuk — a megvizsgálásából, nagy mértékben segítségünkre lesz, ha ezeket az indítékokat, amelyek az Istennek Atyaként felfogásából származnak, ethikai alakjukban röviden összegezzük és ezzel egyszersmind összefoglaljuk az egész fejtegetést.

Az élet nagy indítékai, amint a hegyi beszédben láthatók.5

Atyád. Válaszolnod kell az Atya szeretetére. Az Isten szerető élete ragályos.)

3. Tehát egyedül a szeretet az élet, részesülés a legmagasabb életben (magának az Istennek az életében).

4. Ez lehetővé teszi a bizalomteljes, békességes, reménykedő és bátor életet (64, 0, 8, 9-i3,48, 25-34)7 a legmagasabb (az Atyáéhoz hasonló) szeretet (544_48) és a kitartó szolgálat életét (539_42).

II. Az élet egységes volta. Az egész élet egybe tartozik. Nincsenek elkülönített részei. „Senki sem szolgálhat két Úrnak“. 518, 19,22> 20» 28» 29» 30» 37» 48 » fi *7 7

u4> 0» 22—24» * 5» 12» 13» 14*

I. ,Atyád59, ie, 44—48 ; 64, 4, 6, 8, 9, 14, 15, 18, 26, 32; 7 6

'll» 21-Ez az a nagy indíték, amin a többi nyugszik, az a meggyőződés, amelyikből ered a többi. Ez jelenti:

1. Te szeretetre teremhettél; ez a saját természeted törvénye. Csak a szeretet képes benned összhangot teremteni, enélkül örökké küzködöl önmagaddal.

2. S a mindenség legmélyén szeretet honol. A világegyetem a szerető akaratot pártolja. (Az Isten a te

1. Ha az ember élete egységes, akkor a bárhol dédelgetett jó, vagy rossz igyekszik áthatni az egészet, saját magát törekszik újból létrehozni.

2. S ha csupán csak a szeretet az élet és az ember szeretetre teremtetett, akkor a legkisebb fokú gyűlölet is a halált munkálja bennem s a legkisebb szeretet is életet teremt.

3. Ez az elv tehát a valódi szereidben az alapos következetességet hangsúlyozza.

III. A kötelesség törvényének betöltése. „Azért