Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-16 / 16. szám
122. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. — De aki mást nem ért, magát sem érti meg. — Judás lelke is már-már tétováz: — hogyan ? . . . hát ez az ember énbelém lát? . . . tudja dolgaimat? . . . látja kételkedésemet? . . . ismeri szándékomat? . . . hátha mégis ez a megigért Messiás ?! . . . De az a felelet! Az a mit sem bizonyító szó! . . . Az a szelíd ráhagyás! ... Az eddigi élete . . . Szava . . . Tanítása „ . . Az én országom — s népe szolgasága! . . . Dávid fia — s hányt-vetett szegénység! . . . Ej, nem, nem lehet ez a zsidók Messiása! . . . S a megindúlt lavinának nincs már megállása. A szomorú nagypéntek csöndben elérkezett. Ragyogó káprázat helyett sötét Golgotát láttak az emberek. Krisztus kiszenvedett teste ott függött még a kereszten, — de már a távoli égen husvét diadalának ünnepe bontogatta szárnyát. Csak Judás bolyongott még bomlottan, ziláltan s kérdezte sötéten magától: — „Én vagyok-é az? . . .“ Györék József. Patak—Miskolcz. Egy hónapja immár, hogy még a háború izgalmaiba már belefásúlt lelkek megrázására is elég erős hang kelt szárnyra a „bodrogparti Athén“ akadémiai tanári kara részéről, amellyel oly nagy kérdést bolygatott meg a nevezett tanári testület, amely lázba tudta hozni Tiszáninnent negyven évvel ezelőtt, amikor mint méhraj a megbolygatott kasból zúdúlt elő imponáló módon a Patakhoz nőtt lélek s visszaparancsolta a felvetett eszmét a halvaszületett ötletek szürkeségébe. Iskoláink „mindenestől fogva az egyház testéhez“ tartozván a kisdedóvótól fel a tudományegyetemig, nem szabad particularisan izolálni, csak egy egyházkerület belső ügyének tekinteni a felvetett kérdést: nem lenne-e tanácsos a pataki akadémiát Miskolczra áthelyezni. Nemcsak tiszteletre kötelező múltjánál fogva, de áldásos hatású jelene részére is megérdemli a Rákócziak kollégiuma, hogy a jövő fejlődéséhez mindenki hozzászóljon, aki ismeri az ügyet s tudja mérlegelni a Patak mellett és ellen sorakozó érveket. Annyival inkákb kötelessége ez a pataki kollégium neveltjeinek, főként akik tanítással is foglalkozva, bizonyos szakértelemmel is szólhatnak a tárgyhoz. Hadd alakúljon ki egy bizonyos közvélemény, mielőtt döntene benne a Tiszáninneni egyházkerület, illetőleg az Egyetemes Konvent. A jognak és kötelezettségnek ilyen mérlegelése késztet szólásra. Nem könnyű a feladat, mert előbb le kell küzdeni bizonyos érzelmi motívumokat, hogy az előítéletektől megszabadúlt értelem higgadt ítélőképessége szóhoz juthasson. így tett bizonyára a legilletékesebb pataki tanári testület is. Ezt a kérdést nem szabad olyan világításba állítani, hogy Patak-szeretet nemes dicsfénye ragyogjon az egyik tábor homlokán, a másikat meg Patak-gyűlölet Kain-jegyével bélyegezzük meg. Nem Patak városáról, de egyik legfontosabb kultúrintézményünkről, ma már két fakultása révén legteljesebb főiskolánkról van szó. Az a kérdés: hol teljesítheti jobban misszióját a Rákócziak iskolája, Patakon-e vagy Miskolczon. Hogy Miskolczon hogy telje-TÁRCA. Jézus erkölcstana a hegyi beszéd alapján. (Részlet dr. King C. H. „The Ethics of Jesus“ c. könyvéből.) (Folytatás.) 4. „Atyád“. Hogyan használja Jézus ez indítékot a hegyi beszédben? S mikor Jézus negyedik indítékához fordulunk, lehetetlen nem látnunk, hogy az egész hegyi beszédben az alapvető feltevés az, hogy az Isten Atya, vagy ethikai kifejezéssel, hogy a világ legmélyén szeretet van, ez áthatja az egész tanítást, újból és újból határozott kifejezést nyer. Azokat, akik előmozdítják az emberek között a békességet, Isten fiainak fogják hivni (59). Az emberek buzgó élete, hasonlóan az engedelmes gyermeki Ielkülethez az Istennek, mint Atyának a dicsőítését fogja előmozdítani (510). Az emberek azzal mutatják ki, hogy ők az Atya valódi fiai, hogy részt vesznek Isten életében és ápolják az egyetemes szeretet lelkületét (544_48). Az Atya gyermekeiben a valódi gyermeki lelkületet óhajtja látni az és oly szeretetet, mely rokon az övével és nem tud megelégedni oly cselekedetekkel, amelyek más lelkűiéiből származnak. Másminőt Ő nem áldhat meg (64,4,0, 14, 15, 1S). Az emberek bátran járulhatnak Istenhez imádságban és a legmélyebb bizalommal bizhatnak abban, hogy Isten ismeri és szereti őket (68, 9_13; 77_n). S ha az Isten Atya és a világ legmélyén szeretet lakozik, akkor bizonyára az emberek mentek lehetnek az aggságoskodástól s élhetnek bizalomteljes és békés életet. (625_34). Az ember szeretetve teremtetett. Ez az a nagy indíték, amely ott van mindenik indíték hátterében, ez az a meggyőződés, amelyikből a többi származik. Ez azt jelenti, hogy te, magad, a szerető életre teremttettél, ez a saját természeted törvénye. Abban a természetben egyedül a szeretet teremthet összhangot; szeretet nélkül állandóan magaddal küzködsz. Ha tehát egy egésszé szeretnéd tenni legalább saját természetedet, meg kell tanúlnod szeretni. A mindenség legmélyén szeretet van. De nem csupán azt mondhatjuk, hogy a szeretet a saját természeted törvénye. Ez az indíték: „Atyád“, azt is jelenti, hogy a világ legmélyén szeretet lakozik, hogy a mindenség a szeretni vágyó akarat pártján áll. A vallás nyelvén ezt úgy mondhatjuk, hogy az Isten a te Atyád és
